Helyek, ahol a civilek meghátrálásra késztették a nagyberuházókat

Az RTL Klub Házon kívül című műsorában olyan eseteket mutattak be kedd este, amiben a helyiek összefogása sikeresen akadályozta meg a közösséget felháborító beruházásokat. A sokféle történetben több minden közös volt: ha sikerült időben, határozottan fellépni, és a helyiek aktívan részt vettek a tiltakozásban, akkor meg lehetett akasztani a sokszor már az elején értelmeltennek tűnő beruházásokat.

Bánya a Pilisben

Pest megyében, Pilisvörösvár és Pilisszántó között van egy 3 hektáros bányatelek, amit még 1995-ben alakított ki a Szolnoki Bányakapitányság. Hajdan működött, de már 30 éve nincs kitermelés. A bánya környezete Natura 2000-es védelem alatt áll. Maga a bánya viszont nem, mert annak a területét még a természetvédelmi program elindítása előtt jelölték ki. Az elhagyott területet benőtték a fák, de papíron még mindig bányának minősül, mert folyamatosan megújították a bányaszolgalmi jogot. Nemrég kiderült, hogy a bányát újranyitná egy magáncég.

Pilisvörösváron él Mcmenemy Márk, a Kert Tv nevű csatorna műsorvezetője, kommunikációs szakember. Amikor megtudta, hogy újra akarják nyitni a bányát, egyből arra gondolt, hogy ez teljesen abszurdum, ezért tiltakozásba kezdett. Mint minden hasonló kezdeményezésnél, először ő is Facebook-csoportot hozott létre. Csakhogy a bánya újranyitásának hírére senki nem kapta fel a fejét. Hiszen ez a bánya korábban is az volt, és az idősebbek még arra is emlékezhettek, ahogyan három évtizede folyt a kitermelés. Ekkor döntött úgy a kommunikációs szakember, hogy ahhoz nyúl, amihez ért: videót készít.

Az volt az ötlete, hogy bemutassa: amit itt terveznek, az már nem az a bányászás, ami 50-100 évvel ezelőtt volt, hogy csákánnyal fejtegették a követ és lovas kocsival hordták, hanem ez egy nagyipari termelés. A tervek szerint 2027-ig robbantásos technológiával évi 50 ezer köbméter követ hoztak volna felszínre, mivel az itt kitermelhető kőzet kiváló útépítő alapanyag. A munkát fúró, őrlő és törő gépekkel végezték volna, a kitermelt követ pedig naponta 10-15 kamion szállította volna el.

Barátnőjével két nap alatt leforgatott és összerakott egy videót, amiben elmondja, hogy a beruházáshoz számításaik szerint 15 ezer fát kellene kivágni, ezzel minden ott élő állatot elűznek, a húsz év alatt elhordott hegyet pedig építési hulladékkal töltenék fel.

„Mutassuk meg nekik, hogy nem fogjuk ölbe tett kézzel tűrni, hogy gátlástalan mohó emberek elrabolják a jövőnket. Ezt most tényleg nem szabad hagynunk” – hangzik el a felhívás a videóban.

Innentől kezdve nem volt nekünk vele semmi dolgunk. Sikerült valószínűleg egy olyan pontot érinteni, ahol tényleg mindenki érintve érezte magát és tényleg elkezdték maguktól osztani ezt a videót – mondja Márk. Rövid idő alatt több mint egymillióan látták a kisfilmet. Ekkor sikerre egyáltalán nem számítottak.

Reméltem, hogy sok mindenkit meg fog ez érinteni. Amikor a párommal csináltuk ezt a videót, akkor ő mondta, hogy nem egy kicsit túl pátoszos ez? Mondtam, hogy szerintem kell, mert az kell, hogy ez minél több mindenkit megérintsen. És szerintem ez nagyon fontos az ilyen kezdeményezéseknél, hogy azért mégis muszáj egy kis érzelmi húrt megpendíteni

– fogalmazott.

A civil kezdeményezést Pilisvörösvár és Pilisszántó önkormányzata is támogatta, ellenzéki és kormánypárti képviselők közösen. Végül a beruházó feladta a Pilisvörösvár II-es számú mészkőbánya újranyitási tervét.

„Ez az ügy attól volt olyan erős, hogy nagyon egységesen állt mögé mindenki, nagyon ügyeltünk arra, hogy semmilyen politikai mozgalomhoz ez ne kapcsolódjon, és itt tényleg a csodaszarvasostól a liberális közegekig mindenki rá tudott erre az egészre kapcsolódni, és tényleg együtt vonultunk föl” – mondta Márk. Azóta sokan, sok különböző ügyben keresték meg, hogy készítsen még ilyen videókat, vagy adjon tanácsokat, de ő mindenkinek azt javasolja, hogy egy ehhez hasonló összefogás csak akkor hiteles, ha belülről, a helyiek közül szerveződik.

Adótorony Nádasdladányban

A Budapesttől 80 kilométerre lévő, Fejér megyei településen 1700-an élnek. Van iskola, óvoda, játszótér és focipálya, orvosi rendelő és mindezek közvetlen közelében épült volna egy 40 méter magas adótorony.

Egy helyi férfi, Kocsis Máté egy reggel észre vette, hogy valami készül, amiről nem tudnak. A Facebook-csoportjukban sem tudta senki a választ. Végül a munkásokat kérdezte meg, hogy mi készül, akkor tudta meg, hogy adótorony. Azonnal elindult a nyomozás, hogy ki, miért, milyen engedéllyel, és miért pont a település centrumától néhány méterre akar építeni ilyet.

A helyiek kiderítették, hogy az egyik szolgáltató az önkormányzattól bérelt volna egy 150 négyzetméteres területet, ahova a 40 méter magas tornyot építették volna. A házaktól, iskola tornatermétől, játszótértől, orvosi rendelőtől 80 méterre.

Már az elején tisztában voltak vele, hogy ez egy országos tájképvédelmi terület – mondja Kocsis Máté. Nádasdladány szinte teljesen az. Vagy tájképvédelmi terület, vagy Natura 2000-es terület. GPS-el bemérték a torony pontos helyét, és a Lechner tudásközpontból lekérték, hogy milyen besorolásba tartozik a terület. A megkapott választ tovább küldték a médiahatóságnak, hogy valószínűleg jogtalanul adták ki az építési engedélyt – mesélte a férfi.

A civil összefogás csoportban 8-an voltak. Kocsis Máté állt a kezdeményezés élére. Kivett három hét szabadságot, és ha nem a gép előtt ült, akkor járta az utcákat. 

Semmiféle tájékoztatást nem kaptak az önkormányzattól. Hivatalos levélben és a Facebookon is próbálták elérni a polgármestert, de ő nem állt szóba velük – mondja Kocsis Máté. Ezért döntöttek úgy, hogy megfogalmaznak egy petíciót, és nekiállnak aláírásokat gyűjteni a faluban. Egy hét alatt sikerült 641 aláírást összegyűjteniük.

Ez a helyi felnőtt lakosság majdnem fele. A tiltakozásukkal nem azt akarták elérni, hogy egyáltalán ne épüljön adótorony, hiszen a gyorsabb internet, a fejlesztés mindenki érdeke. Annyit akartak csak, hogy olyan helyre épüljön, ahol se iskola, se természetvédelmi terület nincs a közvetlen közelében. Ezt sikerült is elérniük, mert a médiahatóság visszavonta az építési engedélyt.

Toronyházak Zamárdiban

A tavalyi év legnagyobb felháborodást kiváltó, majdnem létrejött gigaberuházásának a helyszíne Zamárdi, a Balatonnál. Sok kicsi véletlenen múlt, hogy sikerült leállítani az építkezést.

Gombásné Magyar Csilla tájépítész Zamárdiban él. Egy nyugodt délutáni kávézgatás közben a közösségi oldalakat böngészte, amikor véletlenül rábukkant egy bejegyzésére, miszerint 5 telekre partnerségi egyeztetést hirdet az önkormányzat, és a véleményezésre van 14 nap.

Felkeltette a figyelmét, ezért megkereste az önkormányzat honlapján a háttérinformációkat. Talált egy 350 oldalas dokumentumot, és nem hitt a szemének. Kiderült, hogy hatalmas, nyolc emeletes, kilenc szintes épületeket terveznek oda. A civil összefogás megosztásokból és kommentekből indult. Kellett hozzá szerencse is, hogy két szakember, Gombásné Magyar Cilla melllett egy építész is rábukkant a dokumentumokra, mert ők értették is, amit olvasnak. Az ő vezetésükkel az ellenállás három nap alatt megszerveződött. Petíciót raktak össze, amit rövid idő alatt 15 ezren aláírtak. A tiltakozás legfőbb oka, ahogyan az építész fogalmaz, a léptéktévesztés volt.

Az eredeti tervek szerint a Tihanyi-félszigettel szemközti több mint 10 hektáros területet átminősítették volna „nagyvárosias lakóterületté”. 

Felépítettek volna 8 darab 9 szintes és 10 darab 5 szintes lakó- és szállodaépületet. A toronyházakkal 756 új lakás és 72 hotelszoba keletkezett volna. Ez plusz 2200 embert jelent, nagyjából annyit, amennyi Zamárdi állandó lakosainak a száma jelenleg.

A komplexum a Berettyó nevű Natura 2000-es kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület mellett épült volna fel. Ennek a területnek fontos szerepe van a Balaton vízminőségének védelmében. Számos védett madár él itt, és az építkezés több száz fa kivágásával járt volna.

A gigaberuházás ellen tiltakozó civileket sürgette a 14 napos határidő. Ebben a két hétben hatan minden idejüket az ügynek szentelték. Megkerestek nagyobb tapasztalatokkal bíró civil szervezeteket, felkutatták a megjelenési lehetőségeket a médiában, gőzerővel dolgoztak azon, hogy ne csak a monstrum létrejöttét akadályozzák meg, de tudjanak olyan alternatívát is javasolni, ami a közösség érdekeit szolgálja.

Közvélemény-kutatást indítottak, amelyben azt kérdezték a helyiektől, hogy mi az a lépték, amit ide még el tudnának képzelni, és kinek milyen ötlete van, hogy mi épüljön ezen a területen. A válaszadók egyharmada úgy döntött, meghagyná szabadidős övezetnek, a másik harmad beépítette volna, de maximum 3 szintes létesítményekkel, a harmadik harmad pedig csak természetközeli megoldást fogadott volna el. A civilek ezzel a javaslattal álltak az önkormányzat elé. A város vezetése pedig november 3-án engedett a társadalmi nyomásnak. Zamárdi Város képviselőtestülete elutasította a terület átminősítését nagyvárosias lakóterületté és leállította a beruházást.  

Azt gondoljuk, hogy ez tényleg egy jó példa arra, hogy összefogással és a nyilvánossággal lehet dolgokat elérni, megakadályozni. Jó lenne, hogy ha ez máshol is sikerülne, mert az országban nagyon sok helyen úgy látjuk, hogy ez nem jön össze 

– mondta Gombásné Magyar Csilla.

Nádas helyett köves part Szálkán

A Tolna megyei Szálka kirándulók, nyugalomra vágyók, és horgászok paradicsoma, Szekszárdtól nem messze. Tavasszal derült ki a helyiek számára, hogy a polgármester egy olyan beruházást tervez, ami sokak szerint nem odaillő és nem fenntartható. Közérdekű adatigényléssel fordultak az önkormányzathoz, így tudták meg, hogy a helyi tó strandjának jelenleg nádas partja helyén végig betonos-köves részt akarnak kialakítani, amire már megvolt a 120 milliós uniós támogatás is.

A helyiek egy csoportja tiltakozásba kezdett, petíciót írt, mert tisztában voltak vele, hogy beton helyett facölöpökből is meg lehet oldani a partvédelmet. Azt viszont már nem tudták, hogyan kell egy civil összefogást menedzselni, mivel sosem csináltak még ilyet, mégis belevágtak. Minden úgy történt, mint a legtöbb civil összefogásnál. Facebook-csoport, kapcsolatfelvétel a többi civil szerveződéssel, petíció, aláírásgyűjtés, és médiamegjelenés.

A faluban 650-en laknak, az Állítsuk meg szálkai strand lebetonozását című petíciót mégis 8500-an írták alá. Az, hogy tizenháromszor annyian írták alá, mint ahányan ott élnek, hatott. A polgármester vonakodva bár, de elfogadta a helyiek javaslatát, és beton helyett facölöpök lesznek, az eredetileg tervezett iszapkotrás helyett pedig iszapfaló baktériumos megoldást használnak majd, ami jóval  környezetbarátabb. A civil összefogás Szálkán elérte azt, amiért létrejött, bár a polgármester minden interjúban kiemeli azóta is, hogy szerinte a facölöpök 15 éven belül el fognak korhadni

Oázis helyett beépített saroktelek Újbudán

Van Budapest XI. kerületében egy saroktelek, egy volt védőnői állomás előtti terület, amit visszafoglalt a természet. Az ottlakók nagyon szeretik a hűs, árnyat adó fákat és a madárcsicsergést. Egyszer csak kiderült, hogy egy hatalmas, dupla épületből álló kávézós, hatemeletes házat akarnak ide építeni. „Az egész környék, az Ulászló utcaiak, mindenki felháborodott, és azt mondtuk, hogy na ne, ez tönkreteszi az oázisunkat” – mondja Vojnich Erzsébet festőművész.

Facebook-csoport alakult, a tiltakozók célja az volt, hogy minden járókelő értesüljön a tervezett beruházásról. Sok plakátot gyártottak, hatalmas méretekben, meg molinókat, úgy nézett ki az egész terület nyáron, mint egy berlini foglalt ház negyed – mondja Simonyi Balázs, az egyik helyi civil.

Kiderült, hogy az önkormányzatnál nyitott ajtókat döngettek, az igazi ellenfél nem a helyhatóság, hanem az állam, vagyis az állami vagyonkezelő volt. Az osztatlan közös telek egyharmada az államé. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elidegenítési tilalommal adta oda a részét az újbudai önkormányzatnak. Azonkívül, hogy a kerületnek tilos volt eladnia a telket, az MNV még azt is előírta, hogy közhasznú létesítménynek kell épülnie oda. A tervben ezért lett volna egy orvosi rendelő a hatemeletes épület földszintjén. Újbuda vezetése szerint a vagyonkezelő 55 millió forintos kötbért követelhet az amúgy is forráshiányos önkormányzattól az elmarad beruházás miatt, ennek ellenére engedtek a helyiek nyomásának és elálltak a beépítéstől. Hatemeletes betontömb így már biztosan nem lesz a saroktelken. Ezt a csatát megnyerték a helyiek, de hogy mi lesz helyette, arról még folynak a tárgyalások az önkormányzat és az állami vagyonkezelő között.

Nyitókép: Mcmenemy Márk videója