Nem volt szándékos, de bocsánatot kértek, és törölték a sokakat bántó jelenetet.

A szervezet palesztin menekülteket segítő hivatalának elnöke szerint a helyzet katasztrofális.

Egyedül a Hamász akadályozta eddig is, hogy kijussanak az amerikai az övezetből.

Mindenképpen területszerzéssel fejeznék be az oroszok az ukrajnai háborút, viszont már békét akarnának.

Heves utcai harcok zajlanak a Gázába benyomuló izraeli hadsereg és a Hamász terrorszervezet fegyveresei között. Az összecsapásokban már több mint tíz izraeli katona elesett, egy palesztin menekülttáborban pedig legalább ötven ember meghalt egy légicsapásban. Egyiptom közben szerdán részlegesen megnyitotta határát a Gázában rekedt külföldi állampolgárok és a kórházi kezelésre szoruló súlyos sérültek előtt.

Ma kiderült, hogy a két izraeli-magyar kislány mellett még három magyar származású túszt ejtett fogva a Hamász október hetedikén. Izrael hétvégén megkezdte a szárazföldi hadműveletet a Gáza övezetben, de vajon hogyan viszonyulnak az izraeli civilek a háborúhoz? Van, aki szerint jobb lenne a túszok biztonsága érdekében abbahagyni a háborút, míg mások szerint most jött el az ideje.

Izrael nem köt tűzszünetet a Hamásszal és nem tervezi, hogy lemond – erről beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő esti beszédében, amikor újságírói kérdésekre válaszolt. Közben zajlik a gázai szárazföldi hadművelet is, ahol az izraeli tankok már Gázavárosban vannak. Helyszíni beszámolók szerint a cél a település bekerítése lehet. A fenti videóban az izraeli-gázai határról láthat élő videóközvetítést. 

A hadsereg szíriai és libanoni célpontokat is támadott, válaszul az ezekről a területekről indított rakétatámadásokra. Gázában több kórház kiürítési parancsot kapott, a környező utcákra légicsapásokat mért a hadsereg. Közben az övezeten kívül is nő a feszültség: összecsapások voltak a ciszjordániai Dzsenínben, Jeruzsálemben pedig egy palesztin késelt meg egy izraeli rendőrt.

Az emberek megrohanták és kifosztották azokat a raktárakat, ahol az ENSZ segélyszállítmányait tárolják. A nemzetközi szervezetek követelése ellenére Izrael nem megy bele a tűzszünetbe. Az izraeli szárazföldi offenzívára válaszul a Hamász terrorszervezet rakétatámadást indított több izraeli város, köztük Tel-Aviv ellen.

A külügyi szóvivő azt írta: „A határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát.” Ez azonban nem egészen van így.

Netanjahu szerint ez egy hosszú és nehéz háború lesz, de győzni fognak.

Erős tüzérségi- és légicsapást mért a Gáza övezetre az izraeli hadsereg, amely bejelentette, a szárazföldi erők ma este kiterjesztik műveleteiket.

Négy magyar állampolgár van a Hamász fogságában Gázában – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. Azt már korábban tudni lehetett, hogy egy izraeli-magyar kettős állampolgárságú testvérpárt, két lányt elraboltak a terroristák egy kibucból. A HVG információi szerint két magyar állampolgárságú férfit is Gázában tartanak fogva, egyiküket családjával rabolhatták el.

A gázai hadművelet miatt véletlenül lebombáztak egy egyiptomi kórházat.

Magyar állampolgárságú túszai is vannak a Hamásznak. Egy izraeli-magyar állampolgárságú nő a Hetek című lapnak beszélt arról, hogy két lányát egy Gázához közeli kibucból hurcolták el. A nő drámai hangon beszélt arról, hogy mindent megtesz azért, hogy hazakerüljenek. A 8 éves Ella és a 14 éves Dafna az apjuknál voltak, a nő korábbi férjénél, amikor fegyveresek törtek be hozzájuk. Megkeresésünkre a Külügyminisztérium azt írta: folyamatosan kapcsolatban vannak az édesanyával. A gyerekek is magyar-izraeli kettős állampolgárok, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy kiszabadulhassanak. 

A Beri kibucban száznál is több embert mészároltak le a Hamász terroristái. Izrael egykor legsikeresebb közösségének tagjai most visszatérhettek otthonaikba. A kiégett házak, és az öldöklés helyszíne sokkoló látványt nyújt, volt, aki nem is merte hozni a gyerekét. Ahol egykor gyerekek játszottak, most csak a pusztítás nyomait látni.

Ismét bejelentette Izrael miniszterelnöke, hogy készül Gáza inváziója.

Az izraeli háború nem csak a fronton zajlik, hanem az interneten is. Egyre több, gyakran erőszakos felvétel és hír ömlik ránk a közösségi médiában, sokszor nehéz eldönteni, hogy igazak-e. Pár éve még a Twitter is hiteles platformank számított, ma már inkább az ellenkezőjére „jó példa” Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő szerint. A videóból kiderül, hogyan tudjuk ellenőrizni egy hír valóságtartalmát, és milyen forrásokból érdemes tájékozódnunk.

Ayoun Ágnes a Tel Avivtól fél órányira északra lévő Netanyában él, egyik fiát nászútja után nem sokkal hívták be katonának. Azt meséli, már északról is lövik Izraelt, ezért összesen 130 ezer embert telepítettek ki, akik szállodákban, kibucokban vagy a családjaiknál húzzák meg magukat. A közhangulatot egyszerre uralja a félelem, a szorongás, az összetartás és egymás segítése. Bár az élet lassan kezd visszatérni, újra kinyitottak az iskolák, de sok embert elbocsátottak vagy fizetés nélküli szabadságra küldtek. Szinte az összes bolti eladót elküldték, de nehéz helyzetben vannak az éttermek és a mezőgazdaság is. Ágnes arról is beszélt, hogy az emberek nem nagyon mozdulnak ki, és kétszer is meggondolja, hogy elengedje-e a 16 éves fiát esténként a barátaival találkozni.

Élelmiszert, ivóvizet és gyógyszereket szállító teherautók jutottak be a Gázai övezetbe Egyiptom felől. Mindeközben Izrael ENSZ nagykövete lemondásra szólította fel António Guterres ENSZ-főtitkárt, Mahmúd Abbász palesztin elnök pedig felszólította Emmanuel Macron francia elnököt, hogy segítsen véget vetni az agressziónak.

Motorra fektetve rabolták el otthonából, közben bottal ütötték, de később jól bántak vele – ezt mondta palesztin fogvatartóiról az egyik idős izraeli asszony, akit hétfőn késő este engedett szabadon egy másik nővel együtt a Hamász terrorszervezet. Ők azt állítják: humanitárius okokból. A szélsőségesek az október 7-i dél-izraeli vérengzés után elhurcolt több mint 220 túszból eddig négyet engedtek el. 

A koronavírus-járvány, majd az Ukrajna elleni invázió után most az izraeli konfliktus tartja lázban a világot. Az Izraelből és a Gáza övezetből érkező, halottakról és pusztításról érkező hírek alaposan megterhelhetik a mentális egészségünket, noha ezektől az eseményektől aligha fordíthatjuk el a fejünket. De akkor hogyan fogyasszunk híreket úgy, hogy a naprakészség ne menjen a lelki egyensúlyunk rovására?

Tovább folytatódik lövöldözés a térségben.

Sokan a 2001-es amerikai terrortámadáshoz hasonlítják az október 7-én Izraelben történteket. Két héttel ezelőtt egy zsidó ünnepnapon több mint 1300 embert öltek meg az Izrael területére berontó terroristák. A támadás váratlan volt annak ellenére, hogy a Gáza-övezetet irányító, ám a nyugati világ által terrorszervezetnek tekintett Hamász néhány héttel korábban elpróbálta az akciót, és az erről készült videót nyilvánosságra is hozta. 

Egyelőre mindössze 20 kamionnyi szállítmányt engedtek be, ami a szükségletekhez képest csepp a tengerben az ENSZ szerint. Kairóban a békéről tárgyaltak az arab államok és több nyugati ország vezetői. Céljuk a háború kiterjedésének megakadályozása.

Több városban is tüntetnek Palesztina mellett.

Már a négyezret is meghaladhatja az izraeli bombázások halálos áldozatainak száma a Gáza-övezetben. Segélyszállítmányok továbbra sem jutnak be a területre, miközben az izraeli hadsereg a szárazföldi támadás megindítására készül. A háborút kirobbantó Hamász terrorszervezet továbbra is több mint 200 túszt – köztük legalább húsz gyereket – tarthat fogva föld alatti alagutakban. 

Hajszálon múlt az élete, lábon lőtték és több barátja is meghalt – erről beszélt az RTL Híradónak az a magyar származású izraeli lány, aki ott volt azon a fesztiválon, ahol tömegmészárlást hajtottak végre a Hamász terroristái két hete. A 24 éves Eden egy óvóhelyre menekült abban a reményben, hogy ott biztonságban lesz. 30-an gondolták így, de a támadást csak néhányan élték túl. A lány most került ki a kórházból.

1947-ben az ENSZ arra kereste a megoldást, hogy a Palesztinába a 20. században folyamatosan növekvő számban, majd a Holokauszt miatt tömegesen visszatelepülő zsidók és az ottani arabok miként élhetnek együtt tovább. Azóta szinte mindvégig puskaporos hordó maradt Izrael térsége: a 2023. október 7-én kezdődött vérontás valószínűleg jó időre megakasztja a béketörekvéseket a Közel-Keleten.

Néhány hét szünet után tematikus adással tér vissza a Fókusz Plusz szombat este az RTL-en. Brutális támadások, több száz izraeli túsz, rengeteg halott mindkét oldalon és a helyzet egyre csak fokozódik. Hová vezethet a 2000 éve tartó vita a Föld legpuskaporosabb néhány négyzetkilométerén? Mit gondolnak a Magyarországon élő palesztinok a Hamász terrorszervezet október hetedikei pusztító támadásról? Hova fejlődhet a véres konfliktus? Ezekkel a témákkal várja a nézőket Gál Petra a szombat esti Fókusz Pluszban az RTL Híradó után.

Magyarország területéről a holokauszt előtt viszonylag kevesen vándoroltak ki Izraelbe, ugyanis a magyar zsidóság az asszimilációban hitt. Azok a magyar zsidók, akik a II. világháború előtt mentek Izraelbe, inkább Erdélyből, Kárpátaljáról vagy Felvidékről keltek útra. A hatvanas-hetvenes években az erdélyi zsidóságból körülbelül százezren vándoroltak ki. A ma Izraelben élő magyar ajkú zsidóság túlnyomó többségét az erdélyi származású alijázók adják. Minden kiengedett zsidóért valutát kapott a Ceaușescu-rendszer.

Túl nagynak ítélték a kockázatot.

Az izraeli álláspont továbbra is az, hogy „a Hamász szándékosan civilek által lakott területeken alakít ki állásokat, és a Gázai övezet lakóit élő pajzsként használja”.

A kibucra váratlanul rontottak rá a terroristák, de a helyiek gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez.

Moszab Hasszán Juszef hosszú utat járt be: a férfi konzervatív palesztin családba született a Hamász egyik alapítójának fiaként. Izraeli fogsága után kémkedni kezdett a terrorszervezet ellen, aminek köszönhetően több öngyilkos merényletet is sikerült megakadályoznia az izraeli belbiztonsági erőknek. A férfi kilenc éve adott interjút a Portréban. A beszélgetésből egyebek közt az is kiderül, mikor és hogyan mondta el családjának, hogy izraeli kém, és mit reagált erre az akkor éppen izraeli börtönben ülő apja, aki még most is a Hamász egyik meghatározó alakja. A Zöld herceg fedőnév alatt kémkedő Moszab Hasszan Juszef később keresztény lett, és az Egyesült Államokban kezdett új életet.

Két terrorista beszélhet azon a hangfelvételen, amelyet az Izraeli Védelmi Erők hozott nyilvánosságra, és ami az izraeliek szerint bizonyítja, hogy az Iszlám Dzsihád egyik sikertelen rakétaindítása okozta a több száz ember halálát okozó robbanást a gázai kórházban. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a Hamásznak nagyon jól jön, ha minél több polgári áldozat van, amit rá lehet fogni Izraelre.

A geopolitikai fennforgások alatt általában ezen cégek részvényára emelkedik, majd pár hónap múlva visszazuhan.

Kérem, vigyenek ki minket gyorsan – ezt mondta egy elrabolt 21 éves lány egy, a Hamász terrorszervezet által közzétett videón. Maya Shemről azt is megmutatták, hogy megsérült, de megoperálták, és azt mondja, jól bánnak vele. Az izraeli hadsereg szerint azonban a felvétel bemutatása pszichológiai terror.

Keren Sharf Shem arról beszélt: a lánya csak bulizni ment, és most Gázában van.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint ha Izrael bevonul Gázába, sokkal súlyosabb konfliktus alakul ki az áldozatok számát tekintve, mint a jelenleg zajló orosz-ukrán háború.

A család megerősítette a hírt, miszerint Yahelt megölték.

„Mindegy, hogy a fal melyik oldalára született egy gyermek, nem lehet az a sorsa, hogy a családja vagy a nemzete korábbi tettei miatt haljon meg” – mondta Steiner Kristóf, aki korábban Tel-Avivban élt, látott terrorcselekményt, és átélt légiriadót is. Szerinte egy ilyen tapasztalás után minden, amit az ember az életről tud, megkérdőjeleződik. A tehetetlenség és a szomorúság megmarad, de mint mondta, az izraeli emberek jó része ezzel él együtt. Ez hatványozottan igaz Gázára is. Steiner szerint tévút, ha arra próbálunk választ adni, hogy melyik fél szenvedett többet, vagy melyikük él régebb óta a területen. Azt vallja, hogy a gyilkosság, az erőszak és a háborús bűnök elfogadhatatlanok, azokat semmivel sem lehet relativizálni.

A Gázában rekedt 15 magyar rendkívül nehéz helyzetben van.

Lassan tíz napja tart a háború Izrael és a Hamász között, miután a palesztin terrorcsoport fegyveresei betörtek Izraelbe és ott tömegmészárlást rendeztek. Ez eddig a legsúlyosabb összecsapás mindkét fél történetében, összesen több mint négyezren vesztették életüket. Palesztin oldalon csaknem 2700-an haltak meg, izraeli oldalon pedig több mint 1400-an. E mellett a Hamász terroristái legalább 155 embert hurcoltak el túsznak. A gázai városokban a Hamász elleni izraeli légicsapásokban komplett városrészek semmisültek meg.

Vállról indítható rakéták, gránátok, gépfegyverek és több ezer lőszer. Ezekkel voltak felszerelve a Hamász terroristái, akik október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak izraeli civilek ellen. Az akcióban több mint 1400 izraeli vesztette életét. 

Bármikor megindulhat az izraeli szárazföldi offenzíva Gáza ellen, a zsidó állam hadserege felkészült a támadásra. Askelón mellett rengeteg harci jármű sorakozott fel. A fenti videófelvételen katonai sátrakat és csapatszállító járműveket is látni. Az izraeli hadsereg múlt héten szólította fel Gázaváros mintegy 1 millió lakosát, hogy meneküljenek délre, eddig ennek nagyjából félmillió ember tett eleget. Izrael két közúti folyosót is nyitva tart az evakuációra, amit azonban nehezít, hogy a civileket élő pajzsként használó Hamász terroristái azt mondták az embereknek, ne engedelmeskedjenek az izraeli felszólításnak. 

Újabb tűzharc a libanoni-izraeli határon. Az Irán támogatásával fellépő Hezbollah rakétákat lőtt ki egy izraeli településre, ahol meghalt egy civil. Izrael tüzérséggel válaszolt. Közben Irán megfenyegette Izraelt, hogy következményekkel számolhat, ha nem állítja le a gázai offenzívát. Az Egyesült Államok pedig Iránt figyelmeztette: tartsa magát távol a háborútól.

„Minden bizonnyal az általános üldöztetés érzetét keltik” – nyilatkozta egy Németországban élő zsidó nő. 

A halálos áldozatok között van kilenc palesztin, egy izraeli és egy libanoni újságíró.

90 dollár fölé emelkedett a világpiacon az olajár az izraeli háború kitörése után. Ez nagyjából 5 százalékos drágulás néhány nap alatt. GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint már egy ekkora emelkedés is veszélybe sodorhatja a kormány inflációs célját, azaz, hogy a pénzromlás üteme év végére egyszámjegyű legyen. Balogh József energiapiaci szakértő azt mondja: ha nem sikerül elkerülni, hogy a háború továbbterjedjen a térség országaira, akár a duplájára is nőhet az olajár. A kormány az RTL Híradó kérdésére azt közölte: rendszeresen egyeztetnek az Ásványolaj Szövetséggel az üzemanyagárak alakulásáról.