Vér, háború, katasztrófa – hogyan mentsük meg magunkat a rossz hírek áradatától?

Görgetjük a világvégét – nagyjából így fogalmazta meg tavaly szeptemberben a Guardian azt a jelenséget, amikor 0-24 órában követjük a borzasztó híreket az interneten. Az elmúlt években a koronavírus-járvány, a különböző természeti katasztrófák, majd az Ukrajna elleni invázió idején a világ minden olvasója megérezhette, hogy megterhelik a rossz hírek, most pedig az izraeli háború miatt kaphatjuk magunkat azon, hogy egyre csak romlik a kedvünk, a világ sorsát pedig szinte kilátástalannak látjuk. 

A folyamatos görgetésnek már neve is van: doomscrolling. Azt nevezzük így, amikor egyre csak görgetünk és böngészünk a rossz hírek között, még akkor is, ha azok a hírek szomorúak, sőt elkeserítők. Egyes kutatók szerint ez a gyakorlat a világjárvány kezdete óta virágzik, a VeryWellMind azonban felhívta a figyelmet arra, hogy messze nem a Covid-19 ihlette a kifejezést: 2018-ban bukkant fel először a Twitteren, azóta pedig kultikus kifejezéssé vált. 

A doomscrolling hatása az is, amikor úgy landoltunk egy tartalomban, hogy fogalmunk sincs, hogyan kerültünk oda. Már felidézni sem tudjuk, mit nyitottunk meg először a telefonon, most pedig a hatszázadik idegen kommentjét olvassuk. Nos, ha valaki hosszú perceket, akár több órát is eltölt online történetek vagy posztok olvasásába merülve – és azok általában a nyomasztó fajtából kerülnek ki –, az nagy valószínűséggel valóban doomscrollozik.

Mit mond a tudomány?

Egy a Health Communication folyóiratban tavaly közzétett kutatásban a megkérdezett mintegy 1100 ember 16,5 százaléka mutatta a „súlyosan problémás” hírfogyasztás jeleit, ami nagyobb mértékű stresszhez, szorongáshoz és rossz egészségi állapothoz vezet. Bryan McLaughlin egyetemi docens, a tanulmány vezető szerzője, a Texas Tech University kutatója szerint a 24 órás hírciklus egyes emberekben „állandó készültségi állapotot” idézhet elő, ami miatt a világ számukra „sötét és veszélyes helynek” tűnik.

Ezeknél az embereknél ördögi kör alakulhat ki, amelyben ahelyett, hogy kikapcsolódnának, inkább még jobban belemerülnek a dolgokba, a hírek megszállottjai lesznek, és éjjel-nappal friss híreket keresnek, hogy enyhítsék érzelmi szorongásukat. 

De ez nem segít, és minél többet nézik a híreket, azok annál jobban elkezdik zavarni életük egyéb aspektusait” – mondta a kutató a Guardiannek. 

A kutatásban megkérdezettek mintegy 27,3 százaléka számolt be „mérsékelten problémás” hírfogyasztásról, 27,5 százalékukat minimálisan befolyásolta, 28,7 százalékuk pedig nem tapasztalt semmilyen problémát. Míg egyes olvasók kézzelfogható pszichológiai hatások nélkül tudnak olvasgatni, mások kényszeres megszállottságot mutatnak a híradások iránt – jegyzi meg a lap.

A tanulmány szerint azoknak a körében, akiknél magasabb volt a problémás hírfogyasztás szintje, „szignifikánsan nagyobb valószínűséggel” fordultak elő mentális és fizikai betegségek jelei. A súlyosan problematikus hírfogyasztás szintjével rendelkezők 74 százaléka számolt be mentális egészségügyi problémákról, 61 százalékuk pedig fizikai problémákról, szemben a vizsgálatban részt vevők 8 százalékával és 6,1 százalékával.

McLaughlin szerint azok, akik szorongással vagy szorongással összefüggő egyéb rendellenességekkel küzdenek, különösen hajlamosak a doomscrollingra, mert „a szorongás a kontrollról vagy a kontroll hiányáról szól”. A kutató úgy véli, minél szorongóbbnak érezzük magunkat, annál inkább próbáljuk irányítani a körülöttünk lévő helyzeteket és embereket. „A tájékozottság jó módszernek tűnik arra, hogy kontrolláljuk a körülöttünk zajló eseményeket, de valójában csak még több szorongást és félelmet kelt” – tette hozzá. 

Tudatosítani és lépni

Mindezzel a VerywellMindnak nyilatkozó Tess Brigham is egyetért, aki szerint a doomscrollozás egyik oka, hogy úgy érezzük, így jobban fel tudunk készülni arra, ha a dolgok rosszra fordulnak. 

„Arra vagyunk kódolva, hogy túléljünk, és felismerjük azokat a dolgokat, amelyek potenciálisan árthatnak nekünk. Ez benne van a DNS-ünkben, és az őseinknek is szükségük volt rá az életben maradáshoz. Bár a mi világunk nagyon más, még mindig megvan bennünk az a késztetés, hogy biztonságban tudjuk magunkat, és azt hisszük, hogy ezt a negatív hírek olvasásával elősegíthetjük” – magyarázta a kutató. A doomscrolling attól is megfoszt minket, hogy a jelenben éljünk, hiszen az egyfajta „agyatlan, tudattalan" cselekedet. 

Miközben görgeted ezeket a cikkeket, nem biztos, hogy tudatában vagy annak, hogy ez a sok negatív információ hogyan hat a pszichédre, de amint becsukod a szemed, és megpróbálsz lefeküdni, az elmédben szörnyű képek pörögnek.

Kate Mannell, az ausztráliai Victoria államban található Deakin Egyetem médiatudományi kutatója arról is beszélt a Guardiannek, hogy a koronavírus – a rossz hírek és a rengeteg szabadidő miatt – hajlamosabbá tette az embereket a világvége-görgetésre. Mannell korábban azt vizsgálta, hogyan hatott a karantén az ausztrálok hírfogyasztási szokásaira. Megállapította, hogy az, aki legalább valamelyest kerülte a híreket, pozitívabban jött ki a helyzetből, ráadásul otthon is kevésbé volt zavart és nyugtalan.

A kutató szerint az emberek nem kerülték el teljesen a híreket, de korlátozásokat vezettek be, amikor rájöttek, hogy a negatív hírek fogyasztása ártalmassá vált a számukra – a hírfüggők számára a felismerés volt a kulcs, és nem az, hogy mindent kihúztak a konnektorból a járvány végéig. Mannell úgy fogalmazott:

Instabil világban élünk. Egyre több éghajlati katasztrófa fog bekövetkezni, a covidéhoz hasonló válságkörnyezetek egyre gyakoribbak lesznek. A stressz és a szorongás jogos, természetes reakció a körülöttünk lévő világra, de fontos, hogy az emberek képesek legyenek felmérni, mikor válik problémássá a hírfogyasztásuk.

Szóval, mit tegyünk? 

Állítsunk fel néhány alapszabályt a megállás nélküli görgetés megakadályozására. Kristen Choi, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) egészségügyi szabályozással és menedzsmenttel foglalkozó docense szerint nyugodtan engedjük meg magunknak, hogy szünetet tartsunk:

Nem baj, ha szünetet tartunk a végítélet-hírekben, és foglalkozunk az életünkkel, legyen szó akár arról, hogy kimegyünk a gyerekekkel a szabadba, vagy csak elveszünk a TikTok butaságaiban. Erre mindenkinek szüksége van a mentális egészségéhez.

Tehát abban a pillanatban, amikor észrevesszük, hogy örvénybe keveredtünk, hagyjuk abba, tegyük el a telefont, zárjuk le a laptopot, és csináljunk valami egészen mást. Hasznos lehet az is, ha beállítunk egy időkorlátot: mondjuk, napi 20 percet engedélyezünk magunknak a hírfogyasztásra. 

Segíthet, ha nem merülünk el minden egyes friss hírben, hanem a nap végén egy bővebb összefoglalót olvasunk a minket érdeklő témákról. A kutatók azt is javasolják, hogy keressük a pozitivitást: nézzünk vicces videókat, családi fotókat, vagy olvassunk el egy pozitív történetet, ha már telítődtünk a rossz hírekkel. 

A már említett Tess Brigham szerint bár csábító a negatív hírek fogyasztása, van rá mód, hogy a görgetést pozitív élménnyé alakítsuk: például azzal, ha csak olyan oldalakat látogatunk meg, amelyekben megbízunk, és amelyek tisztességes módon számolnak be az eseményekről. 

Nyitókép: Paper Trident / Getty Images