Csaknem négyszáz tűzoltó igyekszik megfékezni a csernobili zónában szeptember 3. óta pusztító lángokat.

1945. augusztus 6. Hirosima, augusztus 9. Nagaszaki – két olyan dátum és helyszín, amely az emberiséget talán örök időkre sokkolta. Majdnem egy évtizednek kellett eltelnie a szuperhatalmak versengése közepette, hogy az atomenergia felhasználása – ezúttal már nem háborús területen – újfajta lendületet vegyen. A 20. század második felében világszerte épültek kutatóintézetek, kísérleti reaktorok és atomerőművek. A nukleáris energia hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, biztonságosabbá, hatékonyabbá vált. Kovács Antal, a paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint bár egyre többet tudunk az atomenergiáról, az érvek és ellenérvek sorát továbbra is misztikus köd lengi körül. Hogy miért, kiderül a Fókusz plusz riportjából.

Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térség szakértő Belaruszban, Minszkben született 1985-ben. A csernobili atomkatasztrófa utáni évekről mesélt, hogy milyen volt az élet ott, ahol az ország területének egyharmadát érintette a sugárfertőzés. Bendarzsevszkij arról mesélt, a mindennapok valósága volt, hogy az erdőben szedett gombát sugárzásmérővel meg kellett mérni a piacokon, ehető-e.

A csernobili katasztrófa után Pártai Lucia meteorológus kapta feladatul, hogyb számolja ki, mikor éri el a sugárfelhő Magyarországot. Az eredményei azt mutatták, hogy május 1-jén, eső kíséretében érkezik meg hozzánk. Szerette volna tájékoztatni a nyilvánosságot, hogy a május 1-jei felvonulás, így a szabadban tartózkodás veszélyes lehet, de nem volt mikrofonengedélye, ezért kollégájának, Aigner Szilárdnak mondta el, aki az Ablak című műsorban hívta fel a figyelmet a veszélyekre. Ennek lett is következménye.

Teljes ellenőrizhetetlen és értelmezhetetlen adatokat hoztak nyilvánosságra a szovjet hatóságok az erőművel kapcsolatban – mondta Hardy Mihály volt moszkvai tudósító, aki elsőként és élőben tájékoztatta a magyarokat a csernobili atomkatasztrófáról. Magyarországon először a Magyar Televízió számolt be az esetről, két nappal a történtek után, 1986. április 28-án az esti Híradó végén. Hardy családjában volt sugárkémikus, ezért tudta, hogy nem szabad elmennie az atomreaktorhoz. A szovjetek sokáig titkolták, mi történt, végül Mihail Gorbacsov május 14-én számolt be a világnak a részletekről.

Ma a csernobili atomreaktor területe 30 kilométeres körzetben le van zárva, hivatalosan nem él ott senki. Ilyen erőművet csak a Szovjetunióban használták, a baleset után pedig átalakították ezeket a reaktorokat, így ez a fajta baleset többé nem fordulhatna elő – mondta a Reggeliben Zagyvai Péter fizikus, egyetemi tanár, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa. A fizikus arról is beszélt, hogy a robbanást követően mekkora dózisú sugárzást kaptak az ott dolgozók és ez mennyi idő alatt végzett velük.

Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt 1985-1991 között, ő vezette a harcot a csernobili nukleáris baleset következményeinek felszámolásáért.

Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke, a Paks II. egyik fő kivitelezője azt mondta: ha kiesnek a projektből, jönnek a kínaiak, márpedig „Paks sokkal közelebb van Németországhoz, mint annak idején Csernobil volt”.

Habár Csernobil és Pripjaty az 1986-os atomerőmű-katasztrófa óta csupán szellemvárosként funkcionál, a kutyapopuláció mégis fennmaradt. Egy izgalmas új tanulmányban tudósok arra keresik a választ, hogy a hosszú távú sugárterhelés hogyan hatott a területen élő kutyákra. Ez az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mi kell ahhoz, hogy az ember leghűségesebb társa – aztán esetleg maga az ember – túléljen egy környezeti katasztrófát.

Megváltozott a kóbor kutyák genetikai állománya a csernobili erőmű környékén. Az ukrajnai atomkatasztrófa után 36 évvel is veszélyes területről 300 kutya vérmintáit elemezték amerikai tudósok. Most közzétett tanulmányuk szerint a módosulások hasonlók, mint amilyeneket a második világháborúban Japánra ledobott atombombák okoztak.

A zaporizzsjai atomerőmű körül pedig biztonsági övezetet szeretnének kialakítani.

Csernobil fekete békái működés közben mutatják be az evolúciót.

Az oroszok nem vették észre a kis kamerát, így az ukránok titokban információkat tudtak szerezni a megszálló csapatokról.

A cézium-137 még mindig ott rejtőzik Európában.

Vajon mit nehezebb kibírni: a radioaktív sugárzást vagy a fekáliabűzt?

A szovjet vezetés először elhallgatta a robbanást, majd bagatellizálta a helyzet súlyosságát, svéd tudósok figyelmeztettek a veszélyre.  

A megszálló orosz katonák nem sokat törődtek a biztonsági előírásokkal.

Az erőmű egyik központi szerverét is ellopták az oroszok.

A szakértők szerint „szép emlék” lesz.

Az oroszok heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt.

Kijev térségét is gyors ütemben hagyják el az orosz csapatok.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a környező erdőtüzek nem okoznak súlyos veszélyt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali segítségét kérték.

Az orosz erők miatt nem nem tudják ellenőrzés alá vonni a területet.

A füsttel radioaktív anyagok kerülhetnek a légkörbe, és az ukrán emberi jogi biztos attól tart, hogy a szél nagy távolságokra viheti el a sugárszennyeződést, európai országokat is fenyegetve.

Elfoglalták és kifosztották a központi analitikai laboratóriumot, ahol Európában egyedülálló berendezések voltak.

Az ukrán források szerint hatalmas tűz ütött ki, de a területet ellenőrző oroszok még nem közöltek semmit.

A 211 fős stáb az orosz megszállás óta szinte folyamatosan dolgozott, szellemileg és fizikailag annyira kimerültek, hogy már nem tudták ellátni a feladataikat.

Ez történt hétfőre virradóra a háborúban.

Pedig nemrég végeztek az ukrán mérnökök a javítással.

A hűtőrendszerek normálisan működnek, nincs szükség tartalék áramellátásra.

18. napjába lépett az Ukrajna elleni háború, összefoglaló a péntek óta történt fejleményekről.

Az oroszok még több csapatot küldtek Ukrajnába.

Az oroszokat arra kérik, hogy engedjék a műszakváltásokat a dolgozóknak.

Az erőműben dolgozó munkások már 12 napja „dolgoznak együtt” az orosz megszállókkal.

Zaporizzsja mellett Csernobil is az orosz hadsereg útjában áll.

Nukleáris katasztrófával fenyeget, ha a harcokban megsérülnek a reaktorok vagy túl gyorsan leállítják őket. Sorra érik találatok az ukrán atomhulladék-tárolókat.

Az orosz-ukrán háború miatt szerdára ülést hívott össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

A térségen átvonuló orosz hadtest járművei felkavarták a talaj fölső rétegét, amiből az 1986-os atomkatasztrófa során leülepedett sugárzó anyagok szabadultak fel.

Korábban is szóltak arról a hírek, hogy itt is folynak a harcok.

Volodomir Zelenszkij nem akarja, hogy megismétlődjenek az 1986-os események.

Pripjaty települését az atomerőmű felrobbanása után ürítették ki, most az utcai harcot próbálják el az épületei között.

Ukrajna nemzetközi szervezetekhez fordul a „katonai zsarolás” miatt. Attól is tartanak, hogy egy orosz invázió esetén Csernobil kulcsfontosságú lehet.

Bár a csernobili tragédia 35 éve történt, ukrán tudósok azt figyelték meg, hogy az elmúlt 5 évben a telepített neutron beütésszám mérő műszerek bizonyos helyiségek mellett 60-80 százalékos növekedést mutattak. Ezt azonban csak most hozták nyilvánosságra, ez az ami Dr. Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézet professzorát is meglepte, de nincs szó arról, hogy ez mint egy reaktor beindult volna. De akkor mégis mekkora a baj?

A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Megkerestük az első magyar áldozat lányát, akinek édesapja a robbanás után járt Csernobilban.

Hamarosan berobbanhat a szezon, a vendéglátóhelyek óriás tömegre számítanak idén. De mire készüljenek a nyaralni vágyók? Hol, hogyan és mennyiért lehet majd pihenni belföldön? Aztán a világ egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Megkerestük az első magyar áldozat lányát.

A kétezres évek elején egy ismert mozisztár váratlant húzott. Kiefer Sutherland egy formabontó sorozat főszerepét vállalta el és egy olyan hullámot indított el Hollywoodban, amely még ma is tart. A filmes világ is átalakult, átvették a szerepet a szuperhősös mozik és a franchise-ok, amelyek hasonlóan a tévé szériákhoz, folytatásokban gondolkodtak. Ennek köszönhetően, az eredeti ötletek ma már inkább a tévében kapnak teret.

34 éve történt a csernobili atomkatasztrófa, és már kezdett a feledés homályába veszni, de tavaly újra az érdeklődés homlokterébe került. Az HBO minisorozata közel hozta a nukleáris katasztrófát és az emberi drámákat. Azok is megismerték a tragikus balesetet, akik korábban nem sokat tudtak róla. Él Nyírmadán egy 82 éves orvos, aki közvetlen közelről látta a baleset utáni egy hónapot.

A csernobili atomkatasztrófa súlyosan érintette, a tragédiáról készült amerikai filmsorozat viszont jelentős gazdasági hasznot hoz neki. Az egykori szovjet tagköztársaságról, a balti államról, Litvániáról van szó, ahova özönlenek a turisták azóta, hogy kiderült, ott forgatták minden idők egyik legsikeresebb televíziós sorozatát.

Turistacélponttá vált a világ egyik legveszélyesebb helye. A csernobili atomerőmű szellemvárosába özönlenek a turisták az új sorozat óta, pedig még mindig nem teljesen biztonságos a környék.