Naponta egyszer esznek kenyeret és zabkását a Csernobilt biztosító ukrán dolgozók

Az orosz-ukrán háború első napján az orosz csapatok elfoglalták a Pripjaty városától alig három kilométerre fekvő csernobili atomerművet is. Az egykori erőmű területén jelenleg több mint száz ukrán szakember azon dolgozik, hogy az 1986-os atomkatasztrófa helyszíne biztonságos és stabil maradjon. Bár az első hírek szerint a környéken folyó katonai aktivitás idején megemelkedett a sugárzás mértéke, egyelőre úgy néz ki, hogy Csernobil egészségügyi szempontból nem veszélyesebb, mint az orosz megszállás előtt.

A BBC riportja szerint a száz dolgozó mellett mintegy kétszáz ukrán esett fogságba az atomerőműnél, miután az orosz hadsereg az ellenőrzése alá vonta a területet.

A hírek szerint az erőműben dolgozók továbbra is ellátják a feladataikat, a hangulat egyelőre nyugodt, de a jövőben nagy valószínűséggel elő fognak fordulni feszültségek, tekintve, hogy az étel- és a gyógyszerellátás már most sem teljesen kielégítő. 

Az orosz katonák jelenleg a csernobili tilalmi zónán belül tartózkodnak, ami azt jelenti, hogy teljesen körülvették az erőmű külső területét. Az orosz vezetés állítása szerint az ukrán nemzeti gárdával közösen biztosítják a helyszínt, de Ukrajna ezt tagadja, szerintük az orosz csapatok ellenőrzik az erőművet. 

Egy üzemben rekedt munkás családtagja a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy az oroszok megengedték a napok óta dolgozó személyzet tagjainak, hogy műszakot cseréljenek a kollégáikkal, de a katonák azt mondták, hogy a távozó munkások biztonságát nem tudják garantálni.

Noha a csernobili erőmű már nem működik, a területet soha nem hagyták el teljesen, mivel az atomkatasztrófa helyszínén működő létesítmény folyamatos felügyeletet igényel. Miután 1986-ban az atomerőmű négyes reaktora felrobbant, a maradék három még hosszú éveken keresztül működött, a hármas blokkot például 2000. december 15-én kapcsolták le. A baleset után evakuált dolgozóknak teljesen új város épült, Szlavutics a mai Fehéroroszország területén fekszik mintegy 45 kilométerre Pripjatytól.

A háború előtt nagyjából 2400 ember dolgozott rendszeresen a helyszínen, kutatók, technikusok, orvosok, a nemzetőrség és a kisegítő személyzet tagjai.

Normális, vagyis nem háborús időkben a munkások Szlavuticsból jártak vonattal a csernobili erőműhöz, majd a munka végeztével hazatértek. Az orosz megszálláskor szolgálatot teljesítő személyzet a háború első napja óta nem ment haza, és kénytelenek voltak a helyszínen lakórészeket berendezni maguknak.

A helyzet bonyolult és feszült, nehéz a történteket feldolgozni pszichésen és erkölcsileg is

– mondta Jurij Fomicsov, Szlavutics polgármestere.

A munkások számára még maradt némi ellátmány, de mivel nem tudják, hogy pontosan meddig lesznek fogságban, az étkezések számát napi egy alkalomra korlátozták, ilyenkor kenyeret és zabkását esznek.

Kimerültség és kétségbeesés

Arra kevés az esély, hogy Csernobilban újabb atomkatasztrófa következzen be az orosz-ukrán konfliktus miatt, viszont a helyszínen dolgozó szakemberek és a családjaik egyre kevésbé bírják a nyomást.

Mindenki nagyon kimerült és kétségbeesett. A fogságba esett munkások kétlik, hogy bárki is törődne a problémáikkal, és egyelőre nem látják, hogy bármelyik oldal tenne azért, hogy megkönnyítsék az életüket

– mondta az egyik dolgozó rokona.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az ukrán és az orosz féllel is, hogy valamilyen módon segítségek az erőmű területén emberfeletti munkát végző dolgozókat.

Nyitókép: Russian Defence Ministry / Getty Images