„Olyan, mintha egy végtelen temetőn járnánk” – a borzalmak bemutatásával éled újra az ukrajnai turizmus
2024. július 5. 11:51
Pár száz euróért körúton mutatják be a turistáknak, hogy Kijev mellett milyen szörnyűségeket követtek el az oroszok, háromezer euróért pedig el lehet jutni Mikolajivbe is, amit néha rakétával lőnek. Csernobil még zárva van, de már készülnek a tervek, mivel egészítenék ki az eddigi katasztrófaturisztikai szolgáltatásokat Ukrajnában.
Bár Ukrajnában már harmadik éve folynak a harcok, a turistákat nem lehet visszatartani: sokan kíváncsiak rá, milyen az élet a háborúban álló országban. Az ukrán hatóságok eleinte ódzkodtak attól, hogy az utazók azokon a helyeken sétálgassanak, ahol nemrég még harcok dúltak, de végül engedtek a nyomásnak,
sőt próbálják kihasználni a lehetőséget, hogy a turisták élményein keresztül is bemutathatják a világnak, mekkora pusztítást végeztek az oroszok.
A CNN beszámolója szerint a helyiek sem voltak eleinte felkészülve arra, hogy beszéljenek a szörnyűségekről, amelyek velük vagy családtagjaikkal történtek. „Nagyon elleneztük az ilyen túrákat az invázió első évében” – mondta Mariana Oleskiv, az ukrán Idegenforgalmi Fejlesztési Ügynökség vezetője. „Traumatikus élmény volt minden állampolgár számára. (…) Most azonban már komoly változást látunk, az emberek nyitottak arra, hogy a világ megismerje az ukránok hősiességét és az oroszok bűneit” – mondta.
Az ilyen túrákon eleinte a nemzetközi szervezetek tagjai, önkéntesek, diplomaták, újságírók, az újjáépítésben részt vevők vettek részt, majd később már bárki, aki látni akarta, mi történt. A helyszínek a legborzalmasabb orosz atrocitások színterei – akkor voltak véres harcok terepei, amikor Vlagyimir Putyin erői Kijevet akarták elfoglalni, és megpróbálták megfélemlíteni a lakosságot. Az amerikai csatorna szerint a túrákat egy utazási iroda szervezi, amelynek egyik alapítója, Szvitozar Mojseiv vezeti körbe a turistákat. Jean-Baptiste Laborde bordeaux-i francia diák, a túra korábbi résztvevője azt mondta, a háború kezdete óta követi az eseményeket, és a saját szemével is látni akarta az orosz pusztítást.
A túrákat Horenkában kezdik, ami nincs messze a hosztomeli repülőtértől, amit az oroszok az invázió első napján próbáltak elfoglalni, tehát a lakói a harcok közvetlen közelében voltak, és egy komoly bombázást is elszenvedtek. A helyiek meglehetősen beszédesek, amikor a harcokról kérdezik őket. Egyikük, Ivan Bilotserkivets gyakran megmutatja a házát, vagyis ami maradt belőle. Egy szempillantás alatt elveszítette mindenét, amikor egy bomba telibe találta az otthonát, miközben ő egy pincében várta a támadás végét.
Banksy jót akart, de rosszul sült el
A világhírű graffitiművész, Banksy is járt a településen, és több festményt is készített humanitárius céllal. A helyiek nagyon örültek neki, azonban pont az ellenkezője történt, mint amire számítottak: a festmények miatt nem kezdték el a felújításokat, mivel azok komoly értéket képviselnek. Most a döntésre várnak, hogy mi legyen a graffitikkel, amíg ott vannak, addig nem lehet hozzányúlni a falakhoz.
Ahogy a túra haladt, úgy szembesültek a résztvevők a CNN tudósítása szerint az egyre durvább háborús események nyomaival. Lerombolt hidak, újrahasznosított második világháborús bunkerek, ahol a civilek átvészelték az offenzívát. És persze a helyiek történetei mindarról, mindazokról, amit és akiket elvesztettek. „Őszintén szólva nagyon nehéz újra és újra végigmenni ezen az úton, mert olyan, mintha egy végtelen temetőn járnánk” – mondta az idegenvezető. A túra vezetőjének minden utcáról van valamilyen információja. „Végigmegyünk a Jablunszka utcán, ahol több mint 70 civilt öltek meg. Pszichésen rendkívül megterhelő ez az egész” – hozott példát.
A túra legfájdalmasabb része, amikor Bucsához érnek, ami a Kijev környéki orosz atrocitások jelképévé vált. A Szent András-templomot is útba ejtik, ahol több mint 100 civil holttestét temették el egyetlen tömegsírba, majd a város felszabadítása után exhumálták őket. A sírhelyen ma emlékmű áll.
Lerombolt házakkal hirdetik az utakat
Mojseiv szerint a klasszikus turizmus szinte megszűnt Ukrajnában a háború kitörése után, azonban tavaly már száz embert vitt el Irpinbe, Horenkába és Bucsába. A legtöbb ország, így Magyaroszág sem javasolja úti célként Ukrajnát az állampolgárai számára, mégis sokan felkerekednek, hogy megnézzék, és egyre többen jönnek.
Az interneten körülnézve könnyen ráakadunk a különböző körutakra, és mellettük rendszerint az árakat is feltüntetik. Egy 5 órás etap Irpinyben és Bucsában 370 euróba kerül, de aki a kijevi régióban jobban el akar merülni, annak többet kell fizetnie, 1257 eurót. Egy hétnapos ukrajnai körutazás – amiben Lviv, Kijev és Mikolajiv is benne van – 3300 euróba kerül. Krakkóból lehet kocsival eljutni az országba, vagy vonattal is érkezhet az ember, ahogy azt a Volodimir Zelenszkij elnököt felkereső politikusok is teszik. Mikolajivban már közel érezhetik magukhoz a háborút a turisták, mert gyakran célpontja az orosz rakétatámadásoknak, illetve csak 50 kilométerre van Herszontól, amire rendszeresen tüzérségi csapásokat mér az ellenség.
Az már a jó ízlés határait feszegeti, hogy a Wartours oldalon azzal hirdetik a bucsai körutat, hogy ott „megrongált és lerombolt házakat, megsemmisült ellenséges katonai felszereléseket, rakéták és fegyverek maradványait” láthatja a kíváncsi turista.
Kijevi újratervezés
Nem csak Mojseiv szervez túrákat Ukrajnába, Julíja Bevzenko, aki már tíz éve a szakmában van, a háború kitörése után nyomott egy újratervezést, és ma rendhagyó városnézéseket tart Kijevben: bemutatja a háborús ukrán fővárost. Vendégei gyakran kerülnek ki a diplomáciai testületek tagjai közül, vagy éppen azon cégek alkalmazottjait kíséri, akik humanitárius célból időznek ott.
Petra Schröckeneder, egy osztrák önkéntes, aki az invázió első napjai óta segít ukránoknak otthont adni szülővárosában, Salzburgban, részt vett Bevzenko egyik körútján. „Most értettem meg igazán, milyen fájdalmat élnek át nap mint nap az ukránok, és egyben mennyire erős nemzet az övék” – fogalmazott.
Csernobil
A legnépszerűbb úti cél, Csernobil – bár hirdetéseket találtunk egyéni látogatásra – zárva van a turisták előtt, miután egy ideig a front ott húzódott, és az orosz katonák keresztül-kasul ásták a vörös zóna földjét. Pedig a háború előtt nagy tervei voltak az ukrán kormánynak a területtel, Zelenszkij aláírt egy rendeletet anno, hogy engedjenek be több turistát, és több kiszolgáló épületet is felhúztak. Mindennek az 1986-os atomkatasztrófát feldolgozó minisorozat alapozott meg, utána kezdtek el özönleni az emberek Csernobilba.
Jelenleg csak az ukrán hadsereg és a hivatalos szervek léphetnek a fertőzött területre, de a turisztikai szakemberek már a háború utánra terveznek. Mariana Oleskiv azt mondta a CNN-nek, reméli, hogy a turisták egy napon visszatérhetnek Csernobilba. Hozzátette azonban, hogy Ukrajna háborús tapasztalatainak továbbra is az utazási élmények középpontjában kell állniuk. Így szerinte nemcsak az elhagyott Pripjaty miatt fogják felkeresni a környéket, hanem a kijevi régió védelmének a nyomaiért is, az árkokért, amelyeket az oroszok a sugárszennyezett földbe ástak.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk