Élet-halál harcot vívnak a turisták kedvenc helyei – Horvátországot mi, magyarok is tönkretesszük

A tömegturizmus világszerte rendkívül jövedelmező iparág, a különféle becslések szerint billió amerikai dolláros nagyságrendben generál bevételt évről évre – az egyik előrejelzés szerint 2024-ben az összeg eléri az 5,8 billió dollárt, ami a világjárvány előtti, 2019-es adathoz képest is 139,6 százalékos növekedés. Vagyis több mint duplájára nőtt a bevétel a globális vesztegzár előtti időszakhoz képest. Ebből is látszik, hogy a turizmusra szükség van, ez a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb motorja, hiszen munkahelyeket teremt a helyi lakosok számára, fellendíthet akár lemaradt régiókat is. 

Az elmúlt években alaposan megnövekedett globális tömegturizmus azonban komoly környezeti és társadalmi hatásokkal jár. A turizmus megítélésénél ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a tényezőket, tekintve, hogy egyes városok, környékek gyakorlatilag élhetetlenné váltak a turisták miatt.

Globális pusztítás

Az egyik legnyilvánvalóbb negatív hatás, hogy a turizmus hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Bármilyen közlekedési módot választanak a turisták, azzal jelentős mértékben hozzájárulnak a légkör felmelegedéséhez. A légi közlekedés az egyik legnagyobb kibocsátó, de a légitársaságok nem, vagy csak nagyon nehezen vehetők rá, hogy bármilyen kompenzációt fizessenek. Nagyobb esély mutatkozik arra, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat, noha ezek a változások csak nagyon lassan tudnak végbe menni.

Bár néhány légitársaság bevezette az üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos károsanyag-kibocsátás adózással történő „ellensúlyozásának” lehetőségét (magyarán többet kell fizetniük, ha szennyezik a környezetet), ez nem oldja meg teljes mértékben a problémát.

A környezetvédők a repüléssel szemben a  tömegközlekedés használatát javasolják, de ezek a lépések sem elegendők ahhoz, hogy a tömegturizmus által okozott környevezeti kártételt semmissé tegyék. Az sajnos tényleg csak csepp a tengerben, hogy pár százezer környezettudatos turista inkább busszal utazik, mint hogy repülőre üljön. 

Az OAG repülős portál becslése szerint egy nap nagyjából 100 ezer kereskedelmi repülés zajlik le a Föld légkörében, és ez elképesztő mennyiségű elégetett üzemanyag.

Helyi pusztítás

A másik, legalább ennyire fontos szempont azoknak a helyi közösségek védelme, amelyeknek az életét ellehetetlenítik a turisták. Ezalatt nemcsak az értendő, hogy a helyiek nem férnek el a városukban a látogatók hadától, hanem az is, hogy átalakítja a térség ökonómiáját, megváltoztatja a helyi gazdasági környezetet, az ingatlanpiacot, a fizetéseket, az ételárakat. 

A helyi lakosoknak ugyan a turizmus munkalehetőség, de megélhetési költségeik az egekbe szökhetnek, kiszorítva őket olyan területekről, amelyek generációk óta az otthonukat jelentették. Arról már nem is beszélve, hogy amikor rengeteg turista látogat el egy területre, megterhelik a helyi infrastruktúrát, amely (többnyire) nem arra lett tervezve, hogy a lakosság számának többszörösét be tudja fogadni.

Az utak, a vízvezetékek és a vízellátás mind kényes, problémás kérdések a főszezonban, amikor egyes helyeken a népesség akár ötszörösére is növekedhet. Ez problémát okozhat a hulladékgazdálkodás és a közhigiénia terén is, amit a helyi hatóságok gyakran nem képesek uralni. Ilyenkor van az, hogy miután elvonult a bulizók hada, térdig lehet járni a szemétben a belvárosokban. 

A turisták által termelt hulladék mennyisége egészen megdöbbentő. 

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a szilárd hulladék 14 százalékát évente a turisták termelik. Ennek egyik fő oka, hogy a turizmus mint iparág nagymértékben támaszkodik a rendkívül káros egyszerhasználatos műanyagokra és eldobható tárgyakra.

A turizmus természeti tájakat és törékeny ökoszisztémákat is károsíthat. Amikor az emberek egy új területre utaznak, azt gondolhatják, hogy tudják, hogyan kell bánni a környezettel és a környékbeli állatokkal, de ez gyakran nincs így. Arról már nem is beszélve, hogy a turisták sokszor érzéketlenek a helyi kultúra iránt, figyelmen kívül hagyják a helyi törvényeket és normákat. A turizmus a fakitermelés és az élőhelyvesztés növekedésével is összefüggésbe hozható a szállodák és üdülőhelyek, valamint a hozzájuk kapcsolódó parkolók és utak területigénye miatt. Tehát még a tájat is képesek átalakítani a turisták és a turizmusban érdekelt cégek, teljesen megváltoztatva ezzel a népszerű célpontok képét.

Feszültségek turisták és helyiek között

A túlzott turizmus régóta problémát jelent, és a túlterhelt városok egyre inkább próbálnak fellépni ellene. A helyi lakosok gyakran érzik magukat kiszorítva saját tereikből, és attól tartanak, hogy a végén teljesen elveszítik a gyökereiket. Jó példa erre a barcelonai nudista strandok esete. A katalóniai nudista strandokat nyaranta elárasztják a turisták, akik egyrészt nem tartják be a szabályokat és fürdőruhát viselnek, másrészt tiszteletlenül is bánnak a nudistákkal.

A turizmus hatásai a világ minden táján jelentkeznek. A barcelonai túlzsúfoltság, a Dubrovnikot és környékét feldúló turisták és az amszterdami rendbontó látogatók mind jól illusztrálják, hogy a tömegturizmus milyen mértékben befolyásolja a helyi közösségek életminőségét. 

Az emelkedő bérleti díjak és a helyi kultúra eróziója mind hozzájárulnak ahhoz a feszültséghez, amely a helyiek és a látogatók között kialakul. 

Nem különbek az egyszerű turistáknál a digitális nomádok és az úgynevezett expatok sem, ők is megváltoztatják a városok arculatát, miattuk emelkednek jócskán a bérleti díjak.

Így tesszük tönkre Horvátországot mi, magyarok is

A Magyarországhoz legközelebb eső nagy turistaparadicsom, Horvátország globálisan is az egyik legnépszerűbb nyaralóhely gyönyörű strandjai és bájos óvárosai miatt. A tömeges turizmus azonban itt is komoly problémákat okoz. Az Isztriai-félsziget különösen vonzó a befektetők számára 6 ezer kilométeres partvonala és jó megközelíthetősége okán. Horvátország turizmusa jelentős bevételeket termel, a térség gazdasági fellendülése papíron tagadhatatlan, csakhogy a valóság ennél szomorúbb. A turisták hada itt is fenyegeti a helyiek környezetét, kultúráját és életét, ebben pedig mi, magyarok is tevékenyen részt veszünk.

Horvátországban a koronavírus-járvány utáni időszak még inkább fellendítette a turizmust, mivel az ország kedvelt célpont lett az olcsó tengerparti nyaralás lehetősége miatt. Az európaiak nem tudtak messzebb utazni, ezért a lehető legjobb, legközelebbi célpontot választották, ami rendszerint a horvát tengerpart lett. 

Horvátország népszerűségét a 2013-as EU-csatlakozás is jelentősen növelte: a csatlakozás előtt az Isztriai-félszigeten csak 30 ezer vendégágy volt, de az elmúlt évtizedben ez a szám megtízszereződött. A horvát úti célok a járvány idején is népszerűek maradtak, mivel a légi közlekedés visszaesett, a turisták pedig inkább autóval elérhető helyeket kerestek. A magyarok mellett a szokásosnál többen érkeztek Németországból, Csehországból és Ausztriából is.

A fellendülés zsúfoltsághoz, vízhiányhoz és leterhelt szennyvízrendszerhez vezetett. Egyes településeket ellepett a bűz, a helyiek konkrétan a turisták fekáliájától szenvedtek. 

Gazdasági tekintetben sem csak pozitív hatásokról lehet beszámolni: külföldi befektetők egész városokat vásároltak fel, az alacsony adózás és az ebből eredő ingatlanboom miatt bérházak csúfítják el a történelmi városképet több helyen. Az ingatlanpiac felvirágzásából azonban a horvátok nem sokat profitálnak: a külföldi befektetők megduplázták az ingatlanvásárlásokat 2020-2021-ben, a piac 2022-ben pedig közel 10 százalékkal nőtt. Az ingatlanközvetítők luxusingatlanokat árulnak, Horvátországot az új francia riviéraként reklámozzák. A megfizethető lakhatás hiánya miatt minden szolgáltatási ágazatban munkaerőhiány van, mert a helyi munkások kénytelenek elköltözni a jobb megélhetés reményében. Ez növekvő aggodalmat okoz a helyiek körében, amit az isztriai Turisztikai Minisztérium is oszt. 

Az érintetlen partok szigorú védelem alatt állnak, de ennek a szabályozásnak van egy kiskapuja, amit a szakértők kifogásolnak. Az isztriai Savudrijában épülő 40 kilométeres tengerparti sétány példája mutatja, hogy a partvédelem is háttérbe szorul, ha pénzről van szó. A horvát kormány engedélyezte az építkezéseket a védett partszakaszon a környezetvédők tiltakozása ellenére is.

Az eredmény az lett, hogy a védett partszakaszt beépítették nagyon drágán, jórészt külföldieknek eladott luxusnyaralókkal.

Emellett virágzik az illegális építkezés is. Horvátországban a becslések szerint 50 ezer törvénytelenül felhúzott épület van, de az egész Isztriai-félszigetre mindössze egy ellenőr jut. 

Horvátország mindezek miatt egyre inkább arra kényszerül, hogy újragondolja turisztikai stratégiáját, mert bár jelentős bevételt termel nekik az iparág, egyre inkább küzdenek annak árnyoldalaival. A környezetvédők és a helyiek szeretnék, ha a politikai szereplők radikális változtatásokat hajtanának végre, de a döntéshozók álláspontja korántsem egyértelmű, hiszen elképesztő mennyiségű pénzről van szó. Az előre tervezett stratégiák, szabályozások és felelős turisztikai gyakorlatok bevezetése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a turizmus ne csak a gazdasági fejlődést szolgálja, hanem a helyi közösségek és a környezet jólétéhez is hozzájáruljon. Ám az egyelőre nem látszik, hogy ez hogyan fog megvalósulni a jövőben Horvátországban.

Mi lehet a megoldás?

Összességében elmondható, hogy Európától Thaiföldig a világon számos helyen jelentős problémát okoz a túlzott turizmus. Bár a nyaralók egyre inkább igyekeznek elkerülni a zsúfolt helyszíneket, a túlzott turizmus továbbra is súlyos fenyegetést jelent mind a helyi közösségek, mind pedig a környezet számára.

Thaiföldön különösen Phuket, Pattaya és Krabi környékén sürgős a beavatkozás, ahová a helyi lakosokhoz viszonyítva brutálisan sok turista érkezik. Phuket például rekordmagas arányt mutat, majdnem 120 turista jut egy helyi lakosra. Görögországban is hasonló a helyzet, különösen Kréta szigetén, Heraklion városában, valmint Rodoszon, ahol tavaly nyáron súlyos tűzvész pusztított. Rodosz a világ egyik leglátogatottabb szigete, és a turizmus terhe itt is jelentős. A rodoszi tűzvésszel az RTL Híradója is foglalkozott:

Még a kevésbé ismert helyeken is érezhető a turizmus negatív hatása. A belgiumi Durbuy városban bevezették a turisztikai férőhelykvótákat, de hasonló lépések történtek a Bambois-tó körüli területeknél is, ahol a turisták áramlása már infrastrukturális problémákat okozott.

Az olaszországi Portofinóban tilos lett hosszan sétálgatni, a franciaországi Marseille-ben előzetes foglalás szükséges néhány öbölbe való belépéshez, és korlátozták a látogatók számát a rustreli okker katedrálisoknál is, ugyancsak Franciaországban. Velence is lépett valamit a várost agyonterhelő turizmus korlátozására: idén júniustól 25 főben maximálták a turistacsoportok létszámát, és városszerte betiltották a hangos zenehallgatást.

A turizmus által okozott problémák kezelésére azonban a korlátozások mellett számos egyéb megoldási javaslat is létezik. 

Ezek közé tartozik kevésbé ismert turisztikai célpontok népszerűsítése, hogy egyenletesebben osszák el a látogatókat. Hosszú távon ez sem jó megoldás, mivel a turizmus növekedésével a problémát ezzel csak kiterjesztik más régiókra is.  Az viszont általánosságban igaz, hogy fontos volna a közlekedési rendszerek és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a fenntartható közlekedési lehetőségek támogatása. Ilyen például a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyalogtúrák népszerűsítése, ezek segíthetnek csökkenteni a turizmus negatív hatásait infrastrukturális értelemben is.

A túlzott turizmus nem csupán gazdasági és környezeti problémákat vet fel, hanem társadalmi és kulturális kihívásokat is. Az ilyen jellegű turizmuskezelési stratégiák kidolgozása és alkalmazása kulcsfontosságú a fenntartható turizmus előmozdításában és a helyi közösségek védelmében.

Az egyik gyorsan eszközölhető, de talán legkevésbé népszerű intézkedés a turisták elrettentése. Amikor utazik az ember, hajlamos többet költeni, sőt sokan azért dolgoznak egész évben, hogy nyáron 1-2 hétre el tudják engedni magukat. Épp ezért sokak kedvét el lehet venni azzal, ha egy-egy népszerű turisztikai célpontot mesterségesen megdrágítanak. Ezt a stratégiát is tesztelik Velencében, ahol kísérleti jelleggel az idei főszezontól napi 5 eurót, azaz 2 ezer forintot kell kifizetni csak azért, hogy turistaként a városban tartózkodhassunk a hétvégén és az ünnepnapokon. A pénzből a turisták által okozott károk megjavítását is fedeznék.

Nemcsak külföldön, Magyarországon is gondot jelentenek a turisták, akiknek az elsődleges célpontjuk Budapest. Nemrég az rtl.hu is megírta, hogy kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról a fővárosi önkormányzat, mert a újlipótvárosiaknak elege van a hajókról áradó turisták hadából. A tervezet szerint harmadára csökkenne a Margit és Árpád híd között kikötő és állomásozó hajók száma. Az önkormányzat közölte: azért szükséges a kitiltás, mert hetente 10-15 ezer turista lepi el a környéket, és a környezeti és zajszennyezést már nem bírja el a kerület. A Hajózási Szövetség ugyanakkor nem értett egyet a lépéssel.

Nyitókép: Emanuele Cremaschi / Getty Images