Bár a csernobili tragédia 35 éve történt, ukrán tudósok azt figyelték meg, hogy az elmúlt 5 évben a telepített neutron beütésszám mérő műszerek bizonyos helyiségek mellett 60-80 százalékos növekedést mutattak. Ezt azonban csak most hozták nyilvánosságra, ez az ami Dr. Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézet professzorát is meglepte, de nincs szó arról, hogy ez mint egy reaktor beindult volna. De akkor mégis mekkora a baj?

A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Megkerestük az első magyar áldozat lányát, akinek édesapja a robbanás után járt Csernobilban.

Hamarosan berobbanhat a szezon, a vendéglátóhelyek óriás tömegre számítanak idén. De mire készüljenek a nyaralni vágyók? Hol, hogyan és mennyiért lehet majd pihenni belföldön? Aztán a világ egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Megkerestük az első magyar áldozat lányát.

A kétezres évek elején egy ismert mozisztár váratlant húzott. Kiefer Sutherland egy formabontó sorozat főszerepét vállalta el és egy olyan hullámot indított el Hollywoodban, amely még ma is tart. A filmes világ is átalakult, átvették a szerepet a szuperhősös mozik és a franchise-ok, amelyek hasonlóan a tévé szériákhoz, folytatásokban gondolkodtak. Ennek köszönhetően, az eredeti ötletek ma már inkább a tévében kapnak teret.

Az egyik közösségi oldalon kezdték álhírként terjeszteni, hogy csütörtökön és pénteken senki ne menjen a szabad levegőre, mert a szél Magyarország felé sodorja az erdőtűz füstjét. Az Országos Meteorológiai Intézet közleményben cáfolta a hírt, híradónknak pedig egy sugárvédelmi szakértő mutatta meg, mekkora sugárzást lehet mérni jelenleg az országban.

34 éve történt a csernobili atomkatasztrófa, és már kezdett a feledés homályába veszni, de tavaly újra az érdeklődés homlokterébe került. Az HBO minisorozata közel hozta a nukleáris katasztrófát és az emberi drámákat. Azok is megismerték a tragikus balesetet, akik korábban nem sokat tudtak róla. Él Nyírmadán egy 82 éves orvos, aki közvetlen közelről látta a baleset utáni egy hónapot.

A csernobili atomkatasztrófa súlyosan érintette, a tragédiáról készült amerikai filmsorozat viszont jelentős gazdasági hasznot hoz neki. Az egykori szovjet tagköztársaságról, a balti államról, Litvániáról van szó, ahova özönlenek a turisták azóta, hogy kiderült, ott forgatták minden idők egyik legsikeresebb televíziós sorozatát.

Most először engedtek újságírókat a csernobili atomerőmű felrobbant 4-es blokkját védő acélkupola alá. Ezt azért építették, mert a régi betonszarkofág nagyon rossz állapotban van. Az újat három éve tolták a helyére, a feladata pedig, hogy megvédje a világot a nukleáris sugárzástól. 100 évre tervezték, a végső engedélyeket a következő hetekben kaphatja meg az épület.

Turistacélponttá vált a világ egyik legveszélyesebb helye. A csernobili atomerőmű szellemvárosába özönlenek a turisták az új sorozat óta, pedig még mindig nem teljesen biztonságos a környék.

Az HBO és a Sky Atlantic csernobili tragédiáról szóló mini-sorozata miatt 35-40 százalékkal megnőtt az érdeklődés a Csernobilba és környékére tartó turistautak iránt. Aki ide tart körülbelül 30 ezer forintnak megfelelő összegért több csomagból is választhat. A turistákat általában Kijevben veszik fel, majd beutaznak a kiürített zónába. Az egy napos túrán megnézik az atomerőmű szarkofággal lefedett négyes blokkját, megmaradt épületeket, üres lakóházakat és még ebédet is kapnak Csernobil egyetlen működő éttermében.  

1986. április 26. Csernobil. A világtörténelem legnagyobb horderejű nukleáris katasztrófája, ami atomerőműhöz köthető. Megdöbbentő, hogy kicsivel több mint 30 év után Csernobil még mindig szedi áldozatait. Ezt állítja Kate Brown brit történész is, aki legújabb könyvében arról ír, hogy az 1986-os robbanás felel a rák- és az autoimmun betegségekben szenvedők egyre növekvő számáért a világon.

Azt mondják, a 32 évvel ezelőtti nukleáris katasztrófa miatt néhány nap alatt kiürített város különleges helyszín, és a lezárt zónában rengeteg a látnivaló. Szerintük, ha betartják a szabályokat, akkor egy csernobili látogatás sem veszélyesebb, mint bármelyik extrém sportág.  

30 évvel az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után biztonságban vagyunk-e? Mi történt a sugárzás miatt meghalt magyarok hozzátartozóival? Miközben a németek egymás után zárják be az atomerőműveket, Csernobil óta Japánban, Angliában és Szerbiában is történt baleset. Előfordulhat-e hasonló a magyar határhoz közeli atomerőműben, vagy Pakson?

Van, aki katona volt, van, aki diák, van, aki már akkor is híradózott. Megkérdeztük szerkesztőségünk tagjait, mi történt velük 30 évvel ezelőtt április 26-án. 1986-ban ezen a napon robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es reaktora a Szovjetunióban. Elképesztő történeteket hallottunk.

1986. április 26-án robbanások történtek a Csernobili atomerőmű 4-es reaktorában. A Fókusz Plusz stábja egy vakmerő autós rally keretében bejutott a 27 éve lezárt és érintetlen szellemvárosba.