Külföld

Lángokban állnak a csernobili zóna erdői

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2022. március 27. 22:29

A füsttel radioaktív anyagok kerülhetnek a légkörbe, és az ukrán emberi jogi biztos attól tart, hogy a szél nagy távolságokra viheti el a sugárszennyeződést, európai országokat is fenyegetve.

Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt, közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos.  

Az ombudsman közlése szerint 31 tűzfészket tartanak számon. „A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat” – fogalmazott Ljudmila Denyiszova. Az ukrán emberi jogi biztos kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe, írja az MTI.

A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik

– figyelmeztetett az ombudsman. A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába.

„A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és az magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében” – tette hozzá az ombudsman.


Ljudmila Denyiszova szavait érdemes némi távolságtartással kezelni. Igaz, hogy minden erdőtűz, ami a csernobili tiltott zóna szennyezett területén tombol, potenciálisan egészség-károsító hatású lehet a könyéken élőkre. Az viszont, hogy milyen távolságra képes a füst radioaktív szennyeződést magával sodorni, sok körülménytől függ, és nem érdemes azonnal pánikba esni.

Az 1986-ban történt csernobili robbanás egy aktív atomerőműben következett be, aminek ereje a légkör legmagasabb részeibe lövellte a radioaktív szennyeződést. Akkor, az a szennyezett légtömeg messze el tudott jutni, a sztratoszférában utazva a Föld legtávolabbi pontjain is kimutatható volt. A jelenlegi erdőtüzek füstje sokkal alacsonyabban száll és gyorsabban ki is ülepedik a levegőből: 

a tűz miatt fölszálló forró levegővel a szennyezett csernobili talajból és az égő növényi anyagokból a levegőbe kerülő nehéz radioaktív részecskék nem képesek sok száz, ezer, tízezer kilométereket megtenni.

Nyitókép: Diego Herrera/Europa Press via Getty Images

#Külföld#orosz-ukrán háború#csernobil#erdőtűz