2025-ben jelentős változások történtek a magyar lakáspiacon: a négyzetméterárak elérték az 1,3-1,4 millió forintot, és Budapest népszerűsége csökkent. Balogh László, az Ingatlan.com gazdasági szakértője elemzi az elmúlt év főbb eseményeit, és bemutatja, milyen trendek várhatók 2026-ban, amikor a saját célra vásárlók kerülnek előtérbe, és mérsékelt árnövekedés vagy stagnálás várható.

Számos hírességnek is kerestek otthonokat az elmúlt hetekben: Cynthia Dictator és férje, Molnár Tamás és Simon Attiláék is kérték az Ingatlanvadászok segítségét.

A Duna Menti Regionális Vízmű szerint a hőség miatt megugorhat a vízfogyasztás, ami vízhiányhoz vezethet.

Karácsony Gergely és Lázár János közös közleményt adott ki: a budapestieket nem büntetik többszörös bérletvásárlással, cserébe a BKK-járatokon közlekedhet, aki országbérletet vagy Pest megyei bérletet vett.

Az elégséges szolgáltatást azonban biztosítják a Volánbusz sztrájkoló dolgozói.

Az önkormányzat hiába segítette a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központot, hiába öltek százmilliókat az iskola bővítésébe, a kormány se szó, se beszéd elkaszálta a régóta ígért délegyházi iskolafejlesztést. A csok bevezetése után rengetegen alapítottak családot a községben, az infrastruktúra azonban nem volt felkészülve a gyerekszám robbanásszerű emelkedésére. Most az önkormányzat igyekszik tüzet oltani, saját ingatlanjaikat ajánlják fel.

Lényegesen nagyobb ütemben nőtt Budapest és az agglomeráció gépjárrmű-állománya, mint a lakosságszám. A növekményt sorba rendezve Koppenhágáig állna a kocsisor, ennyi autónak kéne tehát elférnie a fővárosi utakon. A fideszes influenszerek szerint azonban Karácsony Gergely tehet a dugókról. Közben a kormány épp most állított le olyan fejlesztéseket, amelyekkel hatásosan lehetne küzdeni a megnövekedett forgalom ellen. 

Lázár János szerint új településtípus jön létre, amikor a vidék összenő a nagyvárossal, és úgy véli, ezt a fideszeseknek, a kor kormányzóinak kell létrehozniuk.

Retkes falak és lyukas padló is jár 40 millió forintért.

Építési tilalommal a beköltözők ellen. Érden szombattól már nemcsak építkezni nem lehet, de házat bővíteni, tetőteret beépíteni sem. A város polgármestere szerint állandósultak a forgalmi dugók, nincs elég hely az óvodákban, iskolákban. Hasonlóra panaszkodnak Budakalászon is, ahol az elmúlt 20 évben 40 százalékkal nőtt a lakosságszám.

Péntekre ígérték, de továbbra sincs víz Solymáron. A helyiek szerint tájékoztatást sem kapnak arról, hogy mikor szűnhet meg a probléma. A Pest megyei település egyes részein már több mint 3 napja csak lajtoskocsiból tudnak vízhez jutni az ott élők. A település fideszes országgyűlési képviselője szerint egyelőre csak ideiglenes megoldás van a problémára.

Napok óta akadozik Budapest agglomerációjának vízellátása. Az elmúlt években rengetegen költöztek ki a főváros környéki településekre. Solymáron 1970 óta háromszorosára nőtt a lakosság száma, így már 11 ezren élnek a településen, és erre nem készült fel a vízhálózat.

Hetek óta az utcán rohad a zsákokba rakott zöld- és szelektív hulladék a nyári melegben .

Egyre több család hagyja mögött a fővárost és költözik ki a környező településekre, ez azonban egyebek közt ahhoz vezet, hogy nincs elég óvodai férőhely Budapest agglomerációjában, és a szakértő szerint ez a növekedés tovább fog folytatódni. 

A főpolgármester elsősorban a közlekedési és településfejlesztési stratégiákat fésülné össze.

Szél Bernadett szerint annyian költöztek a budai agglomerációba, hogy már a bölcsődei ellátással is egyre több a gond.

A CSOK miatt fellendült építkezések nagy terhet rónak az agglomerációra.

A kormány jóváhagyta a háromezer milliárdos budapesti vasúti stratégiát – jelentette be az államtitkár.

Új szerelvényeket vesznek, teljesen felújítják az agglomerációs pályaszakaszt és megállókat, Szentendrén pedig egy teljesen új, közös hév-busz végállomás épül.

A tavalyi évben 85 ezren költöztek el Budapestről – jórészt Pest megyébe és a Balaton környékére. De vajon ez csak a covid miatt vagy Budapest már nem annyira vonzó sokak számára?

A főváros helyett az állam fogja fizetni a Budapest környéki települések, ez az agglomeráció, és a főváros közötti közlekedést. Ez mivel járhat?  

Két év múlva nincs uniós pénz, mert Pest megyét leválasztják és a főváros önmagában túl gazdag. Az önálló Pest megye szegény régió, sokat nyerhet és így kelet-magyarországi uniós pénzeket is elszívhat. És: mi lesz a milliókat érintő agglomerációs közlekedéssel, amelyet az állam fizet, de a BKV-n kívül bevonja a MÁV-ot és a Volánt is.