Ezeken a napokon nem lenne szabad autózni Budapesten és környékén

A TomTom Traffic Index hat kontinens 55 országának 387 városát értékelte az átlagos utazási idő, az üzemanyagköltségek és a szén-dioxid-kibocsátás alapján 2023-ra vonatkozóan. Összegzésüket 13. alkalommal készítették el. 

A TomTom geolokációs technológiával segíti az autósokat, indexe az úgynevezett lebegő autós adatokon (FCD) alapul. A cégnek csaknem valós idejű, részletes információi vannak a forgalmi szokásokról (sebesség, gyorsulás, utazási idő és megtett kilométerek). Listájukhoz összesen 551 milliárd megtett kilométernyi, reprezentatív mintát használtak fel, ami a több mint 600 millió autóba és okostelefonra telepített navigációs rendszer adatain alapul. 

A városokban az utazási idő a statikus tényezőktől (pl. közúti infrastruktúra, sebességkorlátozások) és dinamikus tényezőktől (pl. forgalmi torlódások) függ. Előbbiek határozzák meg az optimális utazási időt, a kettő együtt adja az utazási időt. A felhasznált üzemanyag, a teljesítmény vagy kibocsátott szén-dioxid mennyisége ugyancsak több tényezőtől függ, például a teljes forgalom nagyságától, a vezetési sebességtől, a vezetési stílustól, a forgalomáramlás egyenletességétől (gyorsítások és lassítások) és a regionális járműpark összetételétől.

Magyarországról csak Budapest szerepel a felmérésben, eszerint a városközpontban és annak 5 kilométeres körzetében tavaly csökkent az utazási idő: a 10 kilométer megtételéhez szükséges átlagos utazási idő 30 másodperccel lett kevesebb, mint egy évvel korábban, így tavaly átlagosan 21 perc 10 másodperc alatt lehetett megtenni egy ekkora utat. 

A legkeményebb napok a csütörtökök, a városközpontban délután négy és öt óra között 10 kilométert megtenni átlagosan 28 percet és 40 másodpercet vett igénybe tavaly.

A belvárosok listáján Budapest az 58. helyre került, vagyis nem a magyar fővárosban a legrosszabb a helyzet, de nem is könnyű közlekedni. Ezzel valószínűleg egyetértenek azok az autósok is, akik csúcsidőben átlagosan 23 kilométer per órával kocsikázhattak. Tavaly a legdurvább napot a Mikulás hozta: december 6-án 10 kilométer megtételéhez 25 percre és 40 másodpercre volt szükség. 

Novemberben Lázár János arról beszélt: javítana a főváros helyzetén a dugódíj bevezetése Karácsony Gergely főpolgármester az RTL Híradónak erre úgy reagált, akkor lehet szó a dugódíjról, ha ennek meglesznek a feltételei:

Globális összehasonlításban valamivel kedvezőbb kép rajzolódik ki, ha nagyobb területet nézünk: nem csak Budapestet, hanem a környékét, a szűkebb agglomerációt is beleértve. Ha kisebb mértékben is, itt szintén javultak a számok: tavaly átlagosan 10 másodperccel kevesebbet kellett zötykölődni, 10 kilométerenként 13 perc 30 másodpercet, a világranglistán viszont ezzel a 228. helyre kerültünk. Ez nagyjából a középmezőny még kedvezőbb fele.

A legrosszabb számokat ilyen kitekintésben is december 6-a hozta, 10 kilométert átlagosan 16 perc 30 másodperc alatt lehetett megtenni. A legrosszabb körülményekre keddenként kell számítani a tavalyi adatok alapján. Reggel 8 és kilenc óra között 10 kilométer megtételéhez átlagosan 16 perc 40 másodpercnyi türelemre volt szükség. A reggeli és az esti csúcsidőszakban is átlagosan 38 kilométer per órával haladtak az autósok.

Rengeteget spórolhatnánk és nem csak pénzt

A felmérésből mellbevágó adatok is kiderülnek, nem csak pénzt, hanem rengeteg időt is veszítünk és hatalmas terheket teszünk a környezetre. Napi 10 kilométeres, egyirányú utazással számolva a belvárosban és annak 5 kilométeres körzetében:

• az autósok átlagosan 202 órát ülnek a volán mögött, ebből 85 órát a dugók miatt. A TomTom felmérése szerint ennyi idő alatt átlagosan 40 könyvet lehet(ne) elolvasni.
• A természetnek a napi kocsikázás évente 918 kilogramm kibocsátott szén-dioxidot jelent (ebből 85 kilogramm a torlódások miatt). Ennek elnyeléséhez 92 fára van szükség.
• Éves szinten a napi 10 kilométer 239 698 forintot visz el (ebből 56 253 forint vész el a dugók miatt), ez nagyjából nyolc, átlagos tank benzin. 
• Az utazási szokások megváltoztatásával a budapestiek sokat spórolhatnának. Már heti egyetlen munkanapot – egy csütörtököt – home office-ban töltve évi 42 órát, 47 597 forintot és 182 kilogramm szén-dioxidot lehet megúszni. Ha valaki meg tudja oldani, hogy heti három napon dolgozzon otthonról (kedd, szerda, csütörtök) 126 kormány mögött töltött órával, 142 836 forinttal és 547 kilogramm szén-dioxiddal lehet tisztább a lelkiismerete.

A várost és tágabb környezetét (szűkebb agglomeráció) vizsgálva ugyanígy, napi mindössze 10 kilométeres, egyirányú utazással számolva éves szinten:

• az autósok életéből 120 órát vesz el a vezetés (ebből 38 óra a dugók miatt lesz semmivé), ez 24 könyv elolvasásának átlagos ideje.
• Átlagosan 795 kilogramm szén-dioxiddal terhelik a környezetet, ebből 113 kilogramm a torlódások számlájára írható. 80 fa tud ekkora mennyiséget megkötni. 
• Az anyagiak is erősek: évente 207 682 forint megy el, ebből 29 419 forint a torlódások miatt, ami egy átlagos tankolásnak számít, benzines autó esetén.
• A spórolás lehetőségét a nem a központban lakóknak is érdemes megfontolniuk. Ha minden keddet otthon tud maradni valaki, éves szinten 25 órát, 41 510 forintot  és 159 kilogramm szén-dioxidot takaríthat meg. Heti három home office-szal (hétfő, kedd, szerda) 73 óra, 123 893 forint és 473 kilogramm szén-dioxid a mérleg.

A fenti táblázat a globális összesítés részlete. Ha csak az európai városokat nézzük, Budapest az indexben szereplő 225 város közül a 10 kilométerre számolt utazási idő tekintetében a 28. helyre került ha szigorúan a várost nézzük (tehát a kapcsolódó, agglomerációs területeket nem), ami ha nem is élmezőny, nagyon nem is húzhatjuk ki magunkat. Velünk (21 perc 10 másodperc) nagyjából egy ligában szerepel

• 21 perc 30 másodperces átlagidővel Bécs (Ausztria), Helsinki (Finnország), Edinburgh (Egyesült Királyság), Krakkó (Lengyelország), Funchal (Portugália) és Lipcse (Németország).
• Nálunk kicsit jobban teljesít Vitoria-Gasteiz (Spanyolország) 21 perces átlagával.
• Bukarest viszont az élmezőnyben van: 10 kilométer megtétele a belvárosban és környékén átlagosan 27 perc 40 másodpercet vett igénybe, ezzel a negyedik leglassabban közlekedhető európai város London, Dublin és Milánó után.

A 2023-as tendencia alapján az átlagsebesség csökkent a legtöbb városban: a közlekedési indexben elemzett 387 város közül 82-ben az átlagsebesség nem változott, 77-ben pedig magasabb volt az átlagsebesség (és így rövidebb a menetidő), mint az előző évben. A fennmaradó 228 városban csökkent az átlagsebesség. Londonban és Dublinban, a két legalacsonyabb átlagsebességgel rendelkező városban egy 10 kilométeres út utazási ideje egy teljes perccel nőtt 2022-hez képest. A világon mindössze hét városban – Zürichben, Bonnban, Limában, Rijádban, Londonban, Dublinban és Bangkokban – nőtt egy perccel vagy annál is nagyobb mértékben az átlagos utazási idő ekkora távon. 

Ez nem csak a kényelmetlenségek miatt rossz, a hosszabb menetidő miatt nő az üzemanyag-fogyasztás, ez pedig megnyomja az autósok költségeit. A 351 város több mint 60 százalékában az átlagos üzemanyagköltség 20 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben emelkedett 2021 és 2023 között. Ez a fogyasztásnövekedés közvetlen hatással van az egy járműre jutó átlagos szén-dioxid-kibocsátásra, így a környezeti terhelésre.

2023-ban Dublin a legzsúfoltabb város csúcsidőben, a napi ingázók 153 órát vesztettek éves szinten a döbbenetes forgalom miatt.

„Mivel a világ népességének több mint fele városi területeken él, a közlekedési torlódások és azok gazdasági, ökológiai és egészségügyi következményei olyan problémává váltak, amellyel sürgősen foglalkozni kell” – fogalmazott Ralf-Peter Schäfer, a TomTom közlekedési alelnöke. 

Rosszul járhatnak az új tömegközlekedési bérletrendszerrel azok, akik rövid távon ingáznak, különösen, ha útközben egy megyehatárt is átlépnek. Az RTL Híradó szedte össze, kik járhatnak rosszul és kik örülhetnek az új rendszernek:

Nyitókép: Járművek haladnak az elterelő útvonalon a Lánchíd felújítása miatt egy szakaszon lezárt budai alsó rakpartnál 2022. június 20-án. – Fotó: Máthé Zoltán / MTI