„Lassan már Siófok is Budapest része” – növekvő agglomeráció, hiányos infrastruktúra

Magyarországon három éves kortól kötelező óvodába íratni a gyerekeket, ez azonban Budapest agglomerációjában nem olyan egyszerű. 

Az elmúlt 15-20 évben harmadával nőtt a főváros környéki települések lakossága, ezt a növekedést azonban a szociális infrastruktúra nem tudta követni.

Kocsis János Balázs a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke szerint a városból kiköltözők között főleg többgyermekes családok vannak, ezért a gyerekeket befogadó intézményeket extra terhelés éri. Mindeközben Budapest egyes részein, főleg a keleti kerületekben még van szabad kapacitás az iskolákban, óvodákban.

Az oktatási intézményeken kívül a háziorvosi rendelők és boltok tekintetében is érzékelhető a hiány. A szakértő szerint a várost elhagyó családok nagy vásárlóerővel bírnak, azonban lakhelyük környéként kevés olyan étterem és szolgáltató van, ahol eltölthetnék szabadidejüket, és elkölthetnék a pénzüket.

A kiköltözési hullámnak Kocsis János Balázs elmondása szerint több oka van, az egyik, hogy Budapest belterületén ugyanannyi pénzért jóval kisebb lakások vásárolhatók, miközben az életszínvonal nem alacsonyabb az agglomerációban.

Rájöttünk a Covid alatt, hogy szükségünk van a nagyobb lakásokra. Ha az embernek van két-három gyereke, akkor szükséges van három- négy-öt szobára, ha esetleg megint beüt a krach, ne legyen az, hogy egymás nyakában ücsörögnek.

Szerinte a jövőben is folytatódni fog Budapest agglomerációjának növekedése, olyannyira, hogy

lassan már Siófok is Budapest része lesz.

Ez azonban nem minden. A nagyvárosokat környező régiók annyira felduzzadtak, hogy a szakértő szerint a budapesti és a győri agglomeráció már összeér, a Balaton partja pedig lassan úgy néz ki, mint Budapest külterülete.