Délegyházán robbant a csok demográfiai bombája, de a község kulturális életét kellett feláldozni, hogy a sok gyerek tanulhasson is

Délegyháza története az agglomerációs települések problémáinak állatorvosi lova: a település lélekszáma az utóbbi 10 évben csaknem megduplázódott, jórészt a csoknak köszönhetően rengeteg család választotta otthonául a fővárostól mindössze félórányi autózásra lévő települést, amely a sok víz miatt egyszerre kínál természetközeli életteret és –  korábban – megfizethető ingatlanárakat. Ma már szó nincs olcsóbb ingatlanokról, Délegyháza az ország egyik legdinamikusabban fejlődő települése, a népesség kiugró növekedését azonban a humán infrastruktúra – óvoda, iskola – nem követte.

„Orbán Viktor 2015-ben jelentette be a csokot, már 2016-ban éreztük, hogy fejleszteni kell, mert egyszerűen nem férnek el a gyerekek” – mondta az rtl.hu kérdésére dr. Riebl Antal, Délegyháza független polgármestere.

A főváros körüli agglomeráció számos településén gondolhatták ezt így. Nemrégiben Érd és Budakalász vezetése is úgy döntött, hogy gátat kell szabni a betelepülők özönének, mert infrastruktúrájuk már nem bír el további bővülést. Érden az új ingatlanok építését korlátozták, Budakalászon pedig új építési szabályzaton dolgoznak. A Pénzcentrum a népszámlálási adatok alapján nézte meg, hogyan változott a lélekszám a főváros agglomerációjában, amelybe a törvény szerint 80 település tartozik: 

a legnagyobb arányban, 75 százalékkal Délegyházán ugrott meg a lakosok száma. Míg 2011-ben 3378-an, 2022-ben már 5928-ban éltek itt.

Lenullázott iskolafejlesztés

A budapesti agglomeráció problémája nem volt ismeretlen a kormány előtt sem, számos nagyszabású, milliárdos beruházást igénylő iskola- és óvodabővítés előkészítésébe fogtak bele, és Délegyháza is részese volt a terveknek: a Hunyadi János Általános Iskolát komplexen, nyolc tanteremmel bővítették volna. Az önkormányzat is beszállt, eddig 200 milliót költöttek el a közösből, úgy tűnik, egyelőre a semmire. Június elején összesen 270 állami beruházást függesztett fel a kormány, illetve Lázár János tárcája. A Szabad Európa nézte végig a leállított programokat, így derült ki, hogy a főváros körüli agglomerációban a kormány – amely elvileg kiemelten kezeli az oktatás ügyét – gyakorlatilag lenullázta az óvoda- vagy iskolafejlesztéseket, -építéseket. Elkaszálták a Hunyadi János Általános Iskola fejlesztését is.

„A mostani, hivatalos álláspont szerint a leállított fejlesztések csak csúsznak, de hogy meddig, arról nincsenek információk. Ahogyan az iskolabővítés leállítása előtt sem egyeztettek velünk. Az iskola a tankerülethez tartozik, nem a miénk, viszont a mi gyerekeink járnak oda. Időben értesültünk a már meghozott döntésről, de előzetes konzultáció nem volt” – fogalmazott dr. Riebl Antal polgármester. Mint mondta, az önkormányzat ingyen ingatlanokkal segítette a tankerület munkáját, illetve a gyerekek elhelyezését.

„Amikor még úgy tudtuk, hogy bővítik az iskolát, az önkormányzat felajánlotta a saját tulajdonában lévő sportpályát, hogy a tankerületnek legyen hová konténereket telepítenie. Szerettük volna, hogy a gyerekek minél nagyobb biztonságban legyenek, itt tanultak volna az építkezés ideje alatt. A konténereket azonban sosem üzemelték be” – magyarázta a polgármester. Korábban az önkormányzat egy tóparti ingatlant adott használatba a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központnak, amely erre telepített két konténert, itt két osztályt helyeztek el „a gyerekek nagy örömére”. Ezt a két konténert végül az önkormányzat megvette, és óvodát alakítottak ki bennük.

Attól még, hogy egy minisztérium leállít egy fejlesztést, a gyerekeket el kell helyezni. Az iskolai férőhelyhiány orvoslására dönthetett úgy a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ, hogy az addig az önkormányzati sportpályán lévő konténereket szétszereltetik, és a végül mégsem bővítésre szánt iskola mellé egy nyolc tantermes, kiegészítő szobákat is tartalmazó ideiglenes konténeriskolát építenek fel belőlük. 

A kivitelezésre kiírt közbeszerzés már le is zárult. A konténerek már ott vannak az intézménynél, a munkálatokat végző kivitelező szerint novemberre a gyerekek birtokba vehetik új termeiket. A térség fideszes képviselője, Pánczél Károly a polgármester szerint azt mondta, ideiglenes intézkedésről van szó, ők pedig bíznak benne, hogy ez így is lesz. Pánczél Károly egyébként két nappal az országgyűlési választások előtt még azzal kampányolt Facebook-oldalán, hogy hamarosan kezdődik Délegyházán „az általános iskola 8 tantermes bővítése”:

„Azért van egy olyan gyanúnk, hogy ha meg is valósul a bővítés, az egy nagyon lebutított változat lesz ahhoz képest, amit eredetileg terveztek, terveztünk. Itt egy minden igényt kielégítő fejlesztésről lett volna szó. Megegyeztünk például, hogy a színháztermet az iskola és az önkormányzat együtt használta volna, részben ezért is tettünk a projektbe sok pénzt. Kicsi lett volna az udvar, ezért ebben a cudar gazdasági helyzetben is előteremtettünk 200 millió forintot az udvar bővítésére” – tette hozzá a polgármester.

Feláldozták a kultúrát az oktatásért

És hogy hol vannak most a gyerekek?

„Kimondhatjuk, hogy nincsen kulturális életünk, miután a Civilek Házából bölcsődét csináltunk, a kultúrházunkat pedig odaadtuk az iskolának, hogy ott tanulhassanak. Szó sincs arról, hogy a gyerekek most rossz körülmények között lennének, de ez az épület nem oktatási intézménynek épült, nincsen tornaterem, a szülőktől érkeztek kérdések ezzel a megoldással kapcsolatban. Szerencsére körülbelül 150 méterre van az iskola, át tudnak menni ebédelni, de a mindennapokat kényelmetlenebbé teszi ez a megoldás. Arról nem is beszélve, hogy sokkal nehezebb a kulturális élet megszervezése. Igyekszünk színházi, buszos kirándulásokat, külső programokat tető alá hozni, használjuk a sportpálya közösségi házát, hogy azért megmaradjanak a közös időtöltés lehetőségei” – magyarázta Riebl Antal. Kiemelte: mindennek ellenére optimisták, bizakodóak, mert egyszer az iskola ügyét rendezni kell, és akkor nem ment kárba a befektetett önkormányzati pénz. 

A következő lépés tehát novemberben várható: ekkor költöztethetik át az ideiglenes kultúrháziskolából az ideiglenes konténeriskolába a gyerekeket.

Fontos hozzátenni, hogy a konténer szó hallatán sokaknak talán hideg, talán kissé koszos, dobozszerű fémegységek jutnak eszükbe, ezek a konténerek azonban bár formájukban és külső anyagukban hasonlók, belül egészen szobajellegűek. Ezeket a képeket egy, a délegyházi konténereken dolgozó vállalkozás tette közzé a korábbi, két tantermes ideiglenes telephelyről:

Riebl Antal szerint az óvodásoknál nagyon bevált a konténeres megoldás, a gyerekek szeretik, a szülők részéről sem érkezik panasz, légkondicionálót is felszereltek, így nyáron sem dunsztszerű a konténerkuckó. A szemnek lehet, hogy kissé furcsa, de a pedagógiai munkát nem akadályozza, inkább készházaknak tűnnek ezek, mintsem fémdobozoknak. 

Mindenki azt mondja, hogy ha választani kell egy lepusztult, hagyományos építésű ingatlan és a konténerek között, akkor utóbbit választanák. Ezzel egyet is értek

– fogalmazott a polgármester, aki szerint a konténerek élettartamának a szállító 50 évet adott meg.

Kérdéseinket elküldtük a Klebelsberg Központnak és a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központnak is, választ napok elteltével sem adtak. 

Rétvári Bence államtitkár korábbi közlése szerint 119 konténertanterem működik az országban. Bár állítólag átmeneti megoldásról van szó, egy gyömrői iskolában idén már az ötödik tanévet kezdték konténerben a diákok, egy encsiben pedig a harmadikat. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Nyitókép: Google Street View