Mi lett volna ha 1956 máshogy történik? Hogyan alakult volna a magyarok jövője, ha a szovjet hadsereg nem veri le a forradalmat?

Elismert sportolókból menekültek. Puskás Ferenc Madridban kezdett új életet és csak a rendszerváltás után tért vissza. Zádor Ervin vízilabdázó azonban sosem költözött haza.

Brüsszel bábkormányt akar Magyarország élére tenni, pont úgy, ahogy Moszkva is tette 56-ban - így vont párhuzamot jelen és múlt között Orbán Viktor. A miniszterelnök a Millenárison tartott ünnepi beszédében azt mondta: 56 legfőbb tanulsága, hogy a magyaroknak csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolniuk. Többször egyértelműen utalt Magyar Péterre és a Tisza Pártra, de a vezető nevét egyszer sem mondta ki.

A miniszterelnök politikai igazgatója agyoncsapta a kormánykommunikációt, mert már nem Vogel Evelinről és Magyar Péterről beszél mindenki – mondta Nagy Attila Tibor politológus, aki szerint Orbán Balázs „döbbenetes hibát” követett el az 1956-ról szóló mondataival. Péterfy Gergely író úgy fogalmazott az elhíresült nyilatkozatról, hogy „a legszentebb dolgot támadták, köpték szembe, alázták meg és bocsátották áruba”.

„Meddig mentek volna el a magyarok 1956-ban?” – teszi fel a kérdést a kinevezésre váró ukrán nagykövet.

Vélhetően a november 4-i gyásznap alkalmából kerültek vörös feliratok a sírokra. A XVII. kerületi Fidesz-irodát pedig vörös festékkel öntötték le szombaton.

Tigris tankkal sikerült illusztrálnia Kalocsa önkormányzatának a '56-os megemlékezés plakátját.

A Műegyetemiek az oktatás jövőéért csoport tagjai csendben demonstráltak az 56-os forradalom előestéjén rendezett vasárnapi megemlékezésen, amikor a szerintük nem egyetemi biztonsági emberek indoklás nélkül leszedték a transzparenseiket. A Budapesti Műszaki Egyetem oktatói a Híradónak azt mondták, ők csak a kormány figyelmét szerették volna felhívni a gyakorlatilag csődbe került intézmény helyzetére. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az oktatók egy olyan emlékünnepséget zavartak meg, amelyen 56-os szabadságharcosok is részt vettek.

1956. október 23-án a műegyetemi diákok egyik legfontosabb követelése a Szovjetuniótól való függetlenedés volt, és pár napig úgy tűnhetett, hogy ezt nagy áldozatok árán sikerült is elérnie a tüntetőknek. Az RTL Híradóban felidézzük 67 évvel ezelőtti eseményeket. 

Ma is aktuális az '56-os forradalmárok követelése – ez volt a legtöbb ellenzéki párt üzenete október 23-án. Utcai nagygyűlést egyedül a Mi Hazánk tartott. A Momentum pedig a Karmelita kolostornál akciózott: vörös festékkel öntötték le a kordonokat. 

Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült paródia – mondta a miniszterelnök október 23-ai ünnepi beszédében. Orbán Viktor szerint ahogy korábban a Szovjetunió, úgy most az Európai Unió akarja ránk kényszeríteni az akaratát. A kormányfő saját hívei előtt, a lezárt veszprémi belvárosban emlékezett meg az '56-os forradalomról. Azt is elmondta, miért nem Budapesten mondott beszédet. 

2006. október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, nem sokkal az őszödi beszéd napvilágra kerülése után zavargások törtek ki Budapesten. A kormányellenes tüntetők kövekkel, fémrudakkal támadtak, a rendőrség erőszakot alkalmazott. Felidézzük, hogyan számolt be a minderről 17 évvel ezelőtt az RTL Híradó. Politikusok reagáltak, a Híradó riporterei pedig élő bejelentkezésben tájékoztattak a legfrissebb fejleményekről. 

Prágába is 1968-ban – mondta az orosz elnök. Ám az új orosz tankönyvekben egészen más szerepel.

Novák Előd szerint még korai lenne véleményt alkotni, mert nem tudni, mi az igazság.

Szerintük a tankönyv augusztus 8-án Moszkvában tartott bemutatóján kiderült, hogy a kiadvány „legalább tíz különböző” tervezete jutott el a sajtóhoz. 

Demeter Szilárd reagált arra a nemrégiben kiadott orosz tankönyvre, amely fasisztának nevezi az 1956-os forradalmárokat. A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója állítja: nincs olyan jóérzésű magyar ember, akit ne háborítana fel a könyv. 

Az '56-os forradalomról hazugságokat állító orosz tankönyvet adtak ki Putyin parancsára. Levonták a következtetéseket a kelet-európai kivonulásukról, szerintük hiba volt.

„Magyarszki, sztrájk, davaj, roboti!” A problémás családból származó, fiatal bányász bűncselekményei önmagukban is igen súlyosak voltak, de mindezt tetézte azzal, hogy orosz szavakat használt, és nem sokkal az ’56-os események után rendezett szabályos ámokfutást. Ő lett Veszprém megye utolsó kivégzettje – akit nem koncepciós perben, hanem köztörvényes bűncselekményért ítéltek halálra.

Zombory Miklós, a IX. kerület Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselője a testület csütörtöki ülésén arról beszélt, hogy 1956-ban az Üllői úti laktanyához készülő tankok 80 százalékán ukrán felirat volt. Szakértők szerint azonban nem voltak ilyen megkülönböztető jelzések.

Az 1956. október 25-ei sortűzre emlékező Véres Csütörtök Emlékmű szimbolikus bronzlövedékei voltak.

A rendszerváltás emblematikus alakja 89 éves volt. Családja körében hunyt el.

Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselő és egy Magyarország-szakértő amerikai professzor is hozzászólt.

Az árulók alatt a miniszter az amerikaiakat és Kádárt értette.

Még 66 évvel a forradalom után is kerülnek elő olyan fényképek, amelyeket eddig sosem láthattunk 1956-ról. Egy skóciai családi ház fészerében és egy svájci egyetem könyvtárában is bukkantak már ilyen kincsekre. A legtöbb az ’56-os forradalom vidéki eseményeit mutatja meg, ezeket kevesen ismerik, pedig a magyar nép szabadságvágya ott sem volt kisebb. Sőt, sokan úgy gondolják, a vidéken történtek táplálták a fővárosi megmozdulásokat is.

Az ellenzéki pártok – a Mi hazánk kivételével – a diákok és tanárok által szervezett vonulásos tüntetéshez csatlakoznak.

A miniszterelnök szerint a szabadságharcosok azért adták vérüket a szovjet hadsereg ellen, hogy béketárgyalásokat harcoljanak ki.

Az író, aki kémként kezdte, és ezért vette fel a John le Carré nevet, 2020-ban, 89 évesen hagyott magunkra minket, de még gondoskodott róla, hogy halála után se maradjunk új Le Carré-kémregény nélkül. Utolsó befejezett regénye, a Silverview Ezüstfény címmel jelent meg magyarul.

Úgy látja: a demokráciáért és szabadságért folytatott harc nem ért véget a vasfüggöny leomlásával.

Kevesen ismerhetik Göncz Árpád életének azt az epizódját, amikor 22 éves joghallgatóként a német megszállás idején ellenállóként működött, fegyvert kobzott el a nyilasoktól, és lábon lőtték. Őt szeretnénk most bemutatni: a Bors utcai partizánt, aki megfogadta, hogy az országot se jobbra, se balra nem hagyja el.

Mi lett volna, ha minden másképp alakul és győz a forradalom 1956-ban? Elképzelhető, hogy teljesen más lenne most a jelen. De vajon miben és mennyire? Milyen lenne most a gazdasági, társadalmi és politikai helyzet Magyarországon? És vajon jobban élnénk?

A Fókusz stábja kíváncsi volt, hogy a világban hogyan emlékeznek az 1956-os forradalomra. Külföldön élő magyarokat és Magyarországon élő külföldieket kérdeztünk, hogy az országukban tanítják-e a magyar szabadságharc eseményeit, és ha igen, hogyan.

Kisiskolások voltak még 1956-ban, mégis jól emlékeznek arra a napra, amikor kitört a forradalom, és ami az ő életükre is hatással volt. Hírességek mesélnek arról, mit éltek át 65 évvel ezelőtt október 23-án és az azt követő napokban. Trokán Péter 10 éves volt, újpesten éltek és az ideje nagy részében az utcán játszott a pajtásaival.  

Még a történelemkönyvek sem írnak arról az 56-os csatáról, amiről fényképeket találtak. Fotósok, akik a teljesen hétköznapi élethelyzeteket, de harcok és halálok pillanatait is megörökítették. Sokan járták a forradalom idején kamerával a várost, aminek köszönhetően az időszak pótolhatatlan és örök lenyomatai maradtak fenn.

Több tízezer bebörtönzés és több száz kivégzés, ami örökre nyomot hagyott a történelemben. Mi minden történt 1956. november 4-e után? Hogyan teltek a hétköznapok a zsúfolt börtönökben és hogyan próbálták meg a rács mögött élők túlélni a lehetetlent? A Fókusz Pluszban láthatják két fogságba esett felkelő levelét, amelyet saját vérükkel írtak. Nem állt rendelkezésükre más, de az, hogy üzenni tudjanak, életbevágóan fontos volt. A forradalom utóélete szombaton este a Híradó után.

Több tízezer bebörtönzés és több száz kivégzés, ami örökre nyomot hagyott a történelemben. Mi minden történt 1956. november 4-e után? Hogyan teltek a hétköznapok a zsúfolt börtönökben és hogyan próbálták meg a rács mögött élők túlélni a lehetetlent? Az 56-os felkelők, akkori szóhasználattal ellenforradalmárok elítélésében többször felhasználták azokat a felvételeket is, amelyek még október 23-án, vagy később, a harcok idején készültek. A Fókusz Pluszban láthatják két fogságba esett felkelő levelét, amelyet saját vérükkel írtak. Nem állt rendelkezésükre más, de az, hogy üzenni tudjanak, életbevágóan fontos volt.

Nem tudjuk, akad-e valaki, aki szerint 1956 hatvanadik évfordulójának megünneplése úgy sikerült, ahogyan kellett vagy szerettük volna. De bizonyára nagyon sokan akadnak, akik szerint a sajnos megszokott 2016-os napi politikai viták rágták bele magukat 1956 emléktörténetébe. 32 órával később – ki mit gondol?