Két éve őröl szakadatlan az ukrajnai húsdaráló, és nem látszik a vége

Az ukránok herszoni előretörése, 2022 novembere óta tulajdonképpen állóháború van Ukrajnában, egyik félnek sem sikerült komoly előrehaladást elérnie. Pedig komoly reményekkel indult az év, a nyugati elemzők is arról beszéltek, hogyan fogja Ukrajna a modern fegyverekkel agyonverni az oroszokat, miután kétszer is visszavonulásra késztették Putyin haderejét.

Andrei Piontkovsky washingtoni elemző arról beszélt, hogy biztos az ukrán győzelemben, aminek pontos időpontját csak az határozza meg, hogy a NATO milyen gyorsan szállítja le a fegyvereket. „Ukrajna lendületben van, és nincs kétségem afelől, hogy meg fogják nyerni ezt a háborút 2023-ban” – erről már Ben Hodges tábornok, az amerikai haderő volt európai parancsnoka beszélt. Nagyon mellényúltak.

A magyar szakértők ennél sokkal pesszimistábban látták a jövőt, és arra figyelmeztettek, hogy az ukrán támadási iránnyal az oroszok is tisztában lehetnek, mivel van térképük, és tudják is azt olvasni, ráadásul több kilométer mélységű védelmi vonalat hoztak létre.

Az ukránok számára az orosz ellenállás nem lehetett meglepetés, tavaly ilyenkor Vuledárnál ők is ugyanazt érték el a tüzérségükkel, mint később az oroszok. Na meg Bahmutnál is, igaz, annak elfoglalását végül megünnepelhették a Kremlben, de pürrhoszi győzelem volt az, több tízezer orosz halt meg a darálóban.

A nagy nyári ukrán offenzíva, amivel Kijev ketté akarta vágni az orosz erőket és lehetetlen helyzetbe hozni a Krím-félszigetet, véres vánszorgásba fulladt.

Mindössze egy 17 kilométeres sávot tudtak visszafoglalni. Maga a volt ukrán főparancsnok is arra jutott, hogy valami újjal kell előrukkolni a drónok, az elektronikus hadviselés területén, a tüzérség elleni küzdelemben, valamint az aknaszedésben is, mivel így csak amolyan első világháborús állóháborúban őrlik fel az embereket – amiben az oroszok messze nagyobb tartalékokkal rendelkeznek.

Az orosz-ukrán háború második évére elmondható, hogy a halálos áldozatok és a súlyos sebesültek száma meghaladhatja a félmillió főt, amiből az oroszok több mint 350 ezres veszteséget szenvedtek. Ez persze csak becslés, mivel senki sem vallja be a valós számokat. Az emberéleteken túl az infrastruktúrában és a gazdaságban is hatalmas károk érték Ukrajnát. A Világgazdasági Fórum február elején arról számolt be, hogy eddig Ukrajnát a becslések szerint 411 és 1000 milliárd dollár közötti kár érte. A háborúnak ráadásul még messze nincs vége, Oroszország pedig előszeretettel lő ki rakétákat és drónokat civil célpontokra is. Emellett az ország mezőgazdasági területeinek körülbelül 20 százaléka tönkrement, a földek 30 százaléka pedig taposóaknákkal vagy fel nem robbant lövedékekkel van tele.

Az elemzők a második évre vártak egy oroszországi puccsot, ami kis híján meg is történt. A Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin június 23-án éjjel Oroszországba vezényelte Ukrajnában állomásozó egységeit, miután Putyin egykori legfőbb bizalmasa és az orosz védelmi minisztérium, illetve az orosz fegyveres erők vezetői közt hónapok óta egyre inkább megromlott a viszony. Másnap reggel fegyveres felkelés miatt emeltek vádat Prigozsin ellen, Putyin pedig tévébeszédében fegyveres lázadásról beszélt, és azt mondta, a wagneresek elárulták a hazát.

Az orosz elnök egykori magánhadseregének tagjai közben megindultak Moszkva felé, ahol már készültek a lövészárkok. Végül Prigozsin váratlanul bejelentette: vége a hadműveletnek, a Wagner-zsoldosok visszatérnek táboraikba. Utána a Kreml bejelentette, hogy a Wagner-vezér ellen ejtették a vádakat. Ugyanakkor két hónappal később lezuhant Prigozsin és a zsoldosok vezetőinek gépe – ami mögött valószínűleg Putyin állt –, azóta legfeljebb csak azon megy a vita, hogy az orosz elnök milyen arányban nyeri a választást, főleg most, hogy az ellenfeleit börtönbe záratta. A Kreml Szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Putyin a szavazatok 80 százalékával fog nyerni, érdemes erre az adatra majd márciusban emlékezni.

Az elmúlt egy évben az ukránok a legjelentősebb sikereket a Fekete-tenger térségében tudták felmutatni, ahol az orosz flottát a Krím félszigeten található óriási hadikikötőből, Szevasztopolból egészen a Kaukázus tövében található Novorosszijszkbe sikerült űzni. Több támadást is végrehajtottak a Storm Shadow robotrepülőgépekkel, illetve a saját gyártmányú Magura, Sea Baby és Toloka úszódrónjaikkal. Az oroszok elveszítettek a háború előtt a Fekete-tengeren összevont 10 nagy partraszálló hajójukból hármat, további kettő pedig súlyosan megrongálódott. Mindennek az az eredménye, hogy az oroszok most már nem tudnak végrehajtani egy deszanthadműveletet Odessza környékén vagy attól nyugatabbra, amivel meg tudnák osztani az ukrán haderőt.

A tengeri győzelem másik hozadéka, hogy az orosz flotta több száz kilométerrel messzebb került az ukrán célpontoktól, és ez minőségi változást hozott a légvédelemben. Miután kilövik a Kalibr robotrepülőgépeket a hajókról, azokat hamarabb észlelheti a nyugati felderítés, így több ideje van felkészülni az ukrán légvédelemnek, ami életeket ment.

Amiben komoly változás állt be, hogy ma már nemcsak az ukrán főváros szenvedhet el légicsapást, hanem az orosz is. Sőt a kijevi kormány csapásokat tud mérni – és meg is teszi – a kritikus orosz infrastruktúrára. Így borult lángba például egy gáz- és olajterminál Szentpéterváron. Az új ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij szerint a drónoké a jövő, így várhatóan ezek a támadások nem állnak le.

A háború második éve az állóháború mellett a lőszerhiánytól volt hangos. Ez Ukrajnát súlyosabban érinti az amerikai és az EU-s szállítmányok késése miatt, miközben Putyin Irántól és Észak-Koreától nagy mennyiségű hadianyagot tudott beszerezni, tüzérségi lőszert, drónokat, illetve Kim Dzsonguntól még ballisztikus rakétákat is. A közeljövő egyik fontos kérdése, hogy Ukrajna tudja-e kezelni valahogyan a lőszerhiányt. Utóbbi azért is fontos lenne, mert az ukrán haderő tavaly október körül elveszítette a kezdeményezést, és ahogy Putyint ismét megválasztják, és a raszputyicának (a tél végi sárdagonyás időszaknak) vége, nagy orosz támadás jöhet.

Nyitókép: Reuters/Zohra Bensemra