„Hatalmas blama az oroszoknak, hogy legalább 8 drón elrepült egészen Moszkváig”

Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében – közölte kedd reggel Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján. A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség is arról írt, hogy a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálták a lakókat, amíg átkutatták az épületet, illetve a statikusok is ellenőrizték az állapotát.

Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.

A Kreml szerint 8 drónnal támadták az orosz fővárost az ukránok, ebből ötöt lőtt le a várost védő Pantsir önjáró légvédelmi rendszer, hármat elektronikus úton térítettek el és kényszerítettek földre. Az első hírek még 32, illetve 25 drónról szóltak, de azt több helyen is megjegyezték, hogy a szemtanúk hajlamosak túlozni.

Az orosz vezetés kapásból Ukrajnát vádolta meg a támadással, egészen konkrétan terrorcselekményt emlegetve, ugyanakkor arról mélyen hallgattak, hogy ők lényegében ugyanezt csinálják az ukrán nagyvárosokkal a háború kitörése óta.

Az orosz állami televízióban Vlagyimir Putyin elnök azt állította, hogy a Moszkva elleni támadás válasz volt az ukrán katonai hírszerzés elleni légicsapásra, amit 2-3 napja történt.

Oroszország külügyminisztériuma kedd délután azt közölte, hogy fenntartja a jogot a „lehető legkeményebb intézkedések” megtételére válaszul a Moszkva elleni dróntámadásra.

Az ukránoknak elfogyhatott a türelme amiatt, hogy az oroszok napi szinten támadják Kijevet és úgy gondolhatták, valamit tenniük kell – mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu-nak. Nehéz azt elvárni, hogy ne üssenek vissza, ha energetikai és civil célpontokat támadnak folyamatosan az oroszok – tette hozzá. Kedd reggel is támadták az ukrán fővárost, 31 drónról számolt be Vitalij Klicsko polgármester, a csapásban egy ember meghalt, 11-en pedig megsebesültek.

Az eddig közzétett felvételek szerint UJ-22-es ukrán drónokkal támadhatták Moszkvát, aminek meglehetősen nagy a hatótávolsága, mintegy 800 kilométer. Azt nem tudni, hogy a drónoknak mi volt a célpontja, de egy pontos támadáshoz helyben is kellenek operátorok a célravezetéshez, mivel csak 100 kilométer kontrollált repülésre képes a drón. Ugyanakkor Kaiser szerint, ha nincs konkrét cél, Moszkvát helyi irányítás nélkül sem nehéz eltalálni, hiszen a teljes urbanizáció 6000 négyzetkilométeren terül el, ahol közel 19 millió ember lakik.

Az ukrán drón egyébként 82 mm-es aknavetőlőszerrel tud „bombázni”, illetve 15-20 kilogramm súlyt képes elvinni.

Amennyiben nem bombázni akartak, hanem „kamikaze” módon belerepülni egy célpontba, akkor az üzemanyag robbanásával is számolni kell.

Kérdés, hogy miért sérültek meg úgy is épületek, ha a légvédelem lelőtte őket. Az NKE docense szerint ugyanattól, amiért Kijev esetében is vannak áldozatok a sikeres légvédelmi tevékenység esetén is: a lehulló roncsok okoznak sérüléseket. A Moszkvát védő Pantsir csapatlégvédelmi eszköz radarja 30-35 kilométerről képes észlelni egy ilyen drónt, majd ráindítani egy rakétát, ami 15-20 kilométerre hatásos, esetleg tüzet nyitni a 30 mm-es gépágyújából, de akkor már nagyon közel – 4 kilométeren belül – van a célpont.

Kaiser szerint hatalmas blama az oroszoknak, hogy 8 drón el tudott repülni egészen Moszkváig. Összesen mintegy 450 kilométert tehettek meg úgy a drónok orosz légtéren, hogy nem vették észre őket. Valahol át kellett lépniük a frontvonalat, illetve a határt, amit árgus szemekkel figyelnek és mégis eljutottak a fővárosig.

Ukrajna tagadja, hogy közvetlenül közük lenne a támadásokhoz. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azt mondta, hogy semmi közül hozzá, ugyanakkor „élvezettel figyelik az eseményeket”. Szerinte az ilyen támadások száma nőni fog a közeljövőben.

Azzal is viccelődött, hogy talán néhány Ukrajnára kilőtt orosz drón úgy döntött, hogy visszamegy a gazdájához.

A Nyugat – a háború eszkalálódásától való félelme miatt – már több esetben is megtagadta a nagy hatótávolságú fegyverek átadását Kijevnek, mert úgy vélték, hogy átlőnének vele Oroszországba. Az ukránok nemrég kaptak az Egyesült Királyságtól Storm Shadow robotrepülőgépeket, amelyeknek a hatótávolsága több mint 500 kilométer, amivel akár támadást is indíthatnának, mégis drónok repültek Moszkva felé. Kaiser szerint azért történhetett mindez, mert amíg a nyugati fegyverek esetén feltételekhez kötik a fegyver átadását és használatát, addig az ukrán fejlesztésbe, a saját gyártású eszközök alkalmazásába már nincs beleszólása senkinek.

A kedden lezajlott támadásban benne van az eszkaláció lehetősége is. Kaiser szerint ebben az esetben nem atomfegyver bevetésére kell gondolni, mert azon kívül is több lehetőségük van az oroszoknak arra, hogy „rontsanak” a jelenlegi helyzeten. Ilyen például az is, ha támadást indítanak Fehéroroszország felől, vagy olyan határszakaszon, ahonnan eddig még nem. Felmondhatják a gabonaszállításról a szerződést, ami súlyos csapás lenne, mind az ukránok, mind a világ számára. Lehetőségük van arra is, hogy végleg leállítsák a kőolaj-, illetve földgázszállítást, vagy akár egy hamis zászlós műveletre is, hogy felrobbantsák a Barátság kőolajvezetéket. Utóbbi esetben lehetne Zelenszkijre mutogatni, hogy ő már beszélt ilyesmiről.

Kaiser szerint a keddi támadással leginkább azt tudják sugallni, hogy az orosz vezetés nem tudja megvédeni a polgárait. Andrej Krasov, a Duma védelmi bizottságának alelnöke a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a Moszkva elleni reggeli dróntámadást pánikkeltésre szánták, de kudarcot vallott. Ugyanakkor a BBC Oroszország szerkesztője, Steve Rosenber, aki Moszkvában volt a robbanások során, azt mondta, hogy eddig az emberek azt hihették, az ukrajnai háború az orosz fővárostól messze zajlik, és nincs közvetlen hatással az ottani emberek életére.

Most úgy érzi az ember, mintha a harcok közelebb jöttek volna, egészen az otthonunkhoz

 
– mondta.

Nyitókép: Dróntámadás után vizsgálják egy ház homlokzatát Moszkvában. Fotó: AP.