A Lidl akciója megérkezett Magyarországra, de miért csökkentik az árakat?

Európában egyre több élelmiszer-kiskereskedelmi lánc fordul az állati eredetű termékeket helyettesítő vegán termékek felé, és nemcsak a kínálat szélesítésével. 

A magyarországi Lidl nemrégiben jelentette be, hogy a szóban forgó termékek árát úgy csökkentik, hogy elérje az állati eredetű alternatívák szintjét. 

Januári közleményükben arról írtak, hogy mostanáig a vegán alternatív termékek jellemzően drágábbak voltak az élelmiszer-kiskereskedelemben, mint a hasonló állati eredetű termékek, ezen akartak változtatni. 

Kérdésünkre a társaság közölte: a bejelentés óta még nem telt el elég idő a tapasztalatok összegzésére, viszont alapvetően kijelenthető, hogy Magyarországon is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a vegán termékek iránt a tudatos és egészségtudatos vásárlók körében. A Lidl 2020-ban indította el saját vegán márkáját, a Vemondót. „A vegán termékek iránti megnövekedett keresletet támasztja alá például az is, hogy a növényi alapú italok iránt igen erős az érdeklődés, aminek hatására az állandó kínálatban ma már öt saját márkás növényi ital érhető el a polcokon” –  írták. Kifejezetten a vegán étrendet követő, vagy egyszerűen csak egészségtudatos vásárlók számára évente két alkalommal is akciós témahetek keretében kínálják a saját márkás vegán termékcsalád teljes kínálatát, valamint további márkatermékeket is. Az állandó és időszakos vegán kínálat már több mint száz terméket foglal magába. Ilyenek a különböző krémek (például többféle ízesítésű hummusz, tökmagos krém), a tejet és tejtermékeket helyettesítő növényi italok és növényi joghurtok, a húsokat és húskészítményeket kiváltó növényi alternatívák, de vegán pizzájuk is van.

Németországban már tavaly árat csökkentettek

A Veganomist cikke szerint a Lidl Németországban már jóval korábban meglépte ezt: tavaly októberben jelentették be, hogy 20 százalékkal csökkentik a Vemondo termékcsalád árait, így az állati eredetű és az azokat helyettesítő növényi eredetű termékek ára egy szintre kerül. A bejelentés nem maradt következmények nélkül, Európában több szupermarketlánc is hasonló lépést tett, például a Kaufland, az Aldi Süd, a Penny, a BILLA és a Jumbo.

Vegetáriánus, vegán vagy flexitáriánus? 

A vegetáriánusok étrendje kizárja a húsféléket és halakat. A vegetáriánusok különböző típusokba sorolhatók attól függően, hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak. A lakto-vegetáriánusok tejtermékeket fogyasztanak, de húst, halat és tojást nem. Az ovo-vegetáriánusok tojást esznek, de húst, halat és tejtermékeket nem. A lakto-ovo-vegetáriánusok tejtermékeket és tojást is fogyasztanak, de húst és halat nem.

A vegán étrend a vegetáriánusnál szigorúbb: minden állati eredetű terméket kizár, nemcsak a húst, a halat, a tejtermékeket és a tojást, hanem a mézet is.
A veganizmus életmód: az étkezés mellett más szokásokra is kiterjed, például a tisztálkodásra és a ruházkodásra is, az állati eredetű hozzávalók, alapanyagok is tiltólistán vannak. 

A flexitáriánus táplálkozás a legmegengedőbb. Itt inkább a törekvés számít az állati eredetű élelmiszerek mennyiségének jelentős csökkentésére. A flexitáriánus étrend növényi alapanyagokon nyugszik, de alkalomszerűen megengedi az állati eredetű termékek, még a hús fogyasztását is.

A ProVeg a tavalyi, nagy hullámokat keltő árcsökkentési bejelentés után felkereste Amali Buntert, a Lidl Németország fenntarthatósági vezetőjét, hogy megismerje a diszkontlánc döntésének motivációit. Bunter egyik fő érve a példamutatás volt. Mint mondta, a Lidlnél nagy hangsúlyt fektetnek a tudatos táplálkozás elősegítésére, mindez pedig három fő pilléren áll: az egészséges táplálkozáson, a fenntartható táplálkozáson, valamint annak a vizsgálatán, hogy hogyan vonhatják be ebbe a fogyasztókat úgy, hogy közben segítsék is őket.

A fenntartható táplálkozás elősegítésére vezérfonalnak az úgynevezett Planetary Health Dietet (PHA, szó szerint Planetáris Egészségügyi Diéta) tekintették. Ezt az EAT-Lancet Bizottság több tucat szakértővel dolgozta ki annak a problémának az orvoslására, hogy a Föld növekvő populációja egyre nagyobb terhet jelent az ökoszisztémára nézve. A különböző tudományágak szakértői olyan étrendet dolgoztak ki, amely egészséges az emberek számára, de fenntartható és környezetbarát is. Az étrend a növényi alapú élelmiszerek fogyasztását ösztönzi, és az állati eredetű élelmiszerek – különösen a húsfélék – mérsékelt fogyasztására szólít fel. A PHA fontos eleme a mérsékelt kalóriatartalom, a cukor és a vörös hús minimális fogyasztása, valamint a fenntartható halászat.

„Szóval, mit tettünk? Elemeztük a jelenlegi kínálatunkat, és megvizsgáltuk, milyen a megoszlás a növényi és állati eredetű fehérjék között. Az így nyert adatok birtokában meghatároztuk, hova kell eljutnunk, és gondoskodtunk róla, hogy 2030-ra ambiciózus célokat tűzzünk ki magunk elé” – fogalmazott Amali Bunter, aki a beszélgetés időpontjában még nem tudott arra válaszolni, hogy a vásárlók hogyan reagáltak az akcióra, mivel akkor még nagyon friss volt az újítás. Azt azonban elárulta, hogy 

nagy lépésről van szó, ami vitát váltott ki az iparágban és a piacon, de éppen ezt szerették volna. 

Úgy fogalmazott: még sok munka vár rájuk és nem csak az árak tekintetében. A dán Lidl szintén nemrég, a magyar bejelentéssel nagyjából egy időben hozta nyilvánosságra a további árcsökkentést a növényi alapú termékeknél. Közleményük szerint az „Öné a választás” kampány keretében a Lidl az elkövetkező hónapokban minden egységében a vegán választékra összpontosít. Tavaly októberben a dán kormány történelmi lépést tett a növényi alapú étrend népszerűsítésére: kétéves előkészítés után, október 13-án hozták nyilvánosságra a Növényi Alapú Élelmiszerek Akciótervét. Dánia így a világ első olyan országa lett, ahol átfogó tervet dolgoztak ki a növényi alapú élelmiszerek előállításának és fogyasztásának előmozdítására. A Dán Vegetáriánus Társaság ugyan bátrabb tartalmat remélt, de a szándékról elismerően nyilatkoztak. Az akcióterv különböző kritikus területekkel foglalkozik, például a növényi alapú élelmiszerek fogyasztásának növelésével a közszféra konyháiban, a szakmai oktatással és kutatási, fejlesztési feladatokkal is. Dánia 2025 második felében veszi át az Európai Tanács elnökségét, terveik szerint a növényi alapú élelmiszerek elérhetőségét ebben az időszakban kiemelt prioritásként kezelik majd.

Tavaly nyáron publikálta az Európai Környezetvédelmi Intézet (IEEP) az Európai Zöld Megállapodás Barométer 2023-as kiadását, ebben 600 fenntarthatósági szakértővel azt próbálták megvizsgálni, hogy hol tart az európai zöld megállapodás (green deal). Az uniós országok vállalták, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény keretében tett kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében 2050-re elérik a klímasemlegességet – ennek a stratégiának a neve európai zöld megállapodás, amely a barométer szerint egyelőre vegyesen teljesít. Bár a szakértők többsége óvatosan optimista a megvalósíthatóságával kapcsolatban, számos kockázatot is azonosítottak. A felmérés kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak kiemelten kell kezelnie a tisztességes és fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer kialakításának kérdését. A szakértők 63 százaléka hangsúlyozta, hogy fontos növelni a pénzügyi ösztönzőket azoknál a gazdáknál, akik fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok felé mozdulnak el. Kiemelkedően sokan szorgalmazták az állati eredetű árucikkeket helyettesítő termékek finanszírozásának növelését a közös agrárpolitika keretében, és hangsúlyozták, hogy a zöld megállapodás céljainak eléréséhez fontos a növényi alapú étrend elterjedése is.

A vegetarianizmust és a veganizmust itthon még mindig valamiféle misztikum övezi. Porkoláb Eszter dietetikus a Reggeliben mondta el, miért érdemes hetente egy húsmentes napot tartani:

Nyitókép: Faludi Imre / MTVA / MTI