2026. október 25. 13:00
Nem biztos, hogy csak az számít, hány csésze kávét iszik meg naponta. Egy friss kutatás szerint az időzítés is összefügghet az egészségi kockázatokkal. A kutatók azt találták, hogy a délelőtti kávéfogyasztás alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozási kockázattal járt együtt a nem kávézókhoz képest. Az eredmény viszont nem bizonyítja, hogy a reggeli kávé önmagában védi a szívet.
Egy friss, nagyszabású megfigyeléses kutatás szerint azoknál, akik főként délelőtt, vagyis éjfél és dél között itták meg a kávéjukat, alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint a nem kávézóknál. Az eredmény érdekes, de nem bizonyítja, hogy a reggeli kávé önmagában védi a szívet.
Mit talált a kutatás?
A gezondnu által közölt vizsgálat szerint 40 725 felnőtt adatait elemezték a kutatók, és nemcsak azt nézték, mennyi kávét ittak a résztvevők, hanem azt is, hogy a nap melyik szakaszában. A résztvevőket csaknem tíz éven át követték nyomon. Azoknál, akik jellemzően délelőtt fogyasztottak kávét, 31 százalékkal alacsonyabb relatív kockázatot láttak a szív- és érrendszeri halálozásra a nem kávézókhoz képest. Az összes okból bekövetkező halálozás relatív kockázata ebben a csoportban 16 százalékkal volt alacsonyabb. Azoknál viszont, akik egész nap elosztva itták a kávét, nem találtak ehhez hasonló, statisztikailag szignifikáns összefüggést. A kutatás ugyanakkor megfigyeléses jellegű volt, vagyis összefüggéseket mutatott ki, de nem bizonyította, hogy a kávéfogyasztás időpontja okozta a különbséget.
Miért lehet fontos az időzítés?
A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat a szervezet biológiai órája lehet. A koffein befolyásolhatja a napi ritmust, különösen akkor, ha valaki később, délután vagy este fogyasztja. A feltételezés szerint a késői kávézás zavarhatja a melatonin termelődését, ez pedig kedvezőtlenül hathat az alvásra. A rosszabb alvás hosszabb távon az egészségre is negatív hatással lehet. Emellett a kávé antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású vegyületeket is tartalmaz, amelyek működése szintén összefügghet a fogyasztás időpontjával. A cikk szerint ezek egyelőre csak hipotézisek, a vizsgálat ezt nem igazolta közvetlenül.
Nem mindenkinek kell délben letennie a kávét
A kutatásban a reggeli időszakot hajnali négy és déli tizenkettő között határozták meg. A kutatók ivási mintázatokat vizsgáltak, nem pedig egy pontos határidőt, amely után a kávé hirtelen kevésbé lenne kedvező. Korábbi eredmények alapján a koffein ronthatja az alvást: átlagosan rövidebb alvásidővel és gyengébb alváshatékonysággal függhet össze. Az, hogy ez kinél mennyire jelentkezik, függhet az elfogyasztott mennyiségtől és az időzítéstől is. Ezért aki azt tapasztalja, hogy a kávé zavarja az alvását, megpróbálhatja korábbra hozni az utolsó csészét. Aki viszont jól alszik, és nem érzékeny a koffeinre, annál ez a kutatás önmagában nem indokol szigorú déli határt.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A kutatás alapján a délelőtti kávézás összefügghet azzal, hogy alacsonyabb a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint a nem kávézóknál. Ez azonban még nem bizonyíték arra, hogy a tizenkettő előtti kávéivás védi a szívet. Egyelőre érdemesebb arra figyelni, ki mennyi kávét iszik, hogyan reagál a szervezete a koffeinre, és hogy a kávézás nem rontja-e az alvását. További kutatásokra lesz szükség annak tisztázására, hogy valóban számít-e a kávé pontos időzítése.
Photo by Pixabay: https://www.pexels.com/photo/cup-of-coffee-on-saucer-459489/