2026. augusztus 7. 10:00
A medencében kinyitott szem után gyakran jön a vörösség, az égő érzés és a kellemetlen irritáció. Sokan ilyenkor automatikusan a klórt hibáztatják, pedig a helyzet ennél összetettebb. Szemész szakorvos magyarázza el, mi történik ilyenkor a szemfelszínnel, mikor nincs ok pánikra, és mely tüneteknél kell már orvoshoz fordulni. Az is kiderül, miért nem a szúrós klórszag a tiszta víz jele.
A nyári hőségben sokunk számára a medence jelenti az egyetlen menedéket. Néhány hossz úszás vagy egy kis hűsölés után azonban kellemetlen meglepetés érheti az embert: a szemünk kipirosodik, viszket, ég, vagy olyan érzésünk támad, mintha tele lenne homokkal. Ilyenkor szinte automatikusan a klórt tesszük felelőssé, és részben igazunk is van. A szakember szerint ugyanakkor a gondot a víz pH-értéke, a különböző vegyszerek és az is okozhatja, hogy mennyi ideig tartjuk nyitva a szemünket a víz alatt.
Mi történik a szemünkkel a víz alatt?
A medencék vizét a fertőzések elkerülése miatt elengedhetetlen fertőtleníteni. A klór rendkívül hatékony kórokozó-ellenes szer, ám a szem érzékeny felszínét könnyen irritálhatja. Egy-egy villanásnyi víz alatti pillantás még nem a világ, de a hosszabb nyitva tartás átmenetileg felborítja a szemfelszín természetes védőrétegét.
A klóros medencevíz önmagában nem feltétlenül veszélyes a szemre. A panaszok akkor jelentkezhetnek, ha valaki hosszabb ideig nyitva tartja a szemét a víz alatt, ha érzékenyebb a szemfelszíne, vagy ha eleve szemszárazságra hajlamos. Ilyenkor a könnyfilm sérül, a szem felszíne kiszárad, irritálódik, ez pedig égő, szúró érzést, vörösséget vagy homályos látást okoz
– mutat rá Dr. Jaros Katarina szemész szakorvos.
A szakértő hangsúlyozza: ha a panaszok néhány órán belül enyhülnek, általában nincs ok az aggodalomra. Ha azonban erős fájdalom, kifejezett szemvörösség, váladékozás, tartós fényérzékenység vagy látásromlás jelentkezik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Kontaktlencsével medencébe lépni szigorúan tilos! A lencseviselés során keletkező apró mikrosérülések megsokszorozzák a súlyos fertőzések és az irritáció kockázatát.
Tévhit a szúrós klórszagról: nem a tisztaságot jelzi
Magyarországon a közhasználatú fürdők vizét szigorú közegészségügyi előírások szabályozzák. A szabad aktív klórtartalomnak 0,5–2,0 mg/l között kell lennie (meleg vizes masszázsmedencéknél a minimum 1,0 mg/l). A pH-értéket szintén szűk határok – 6,5 és 7,8 – között kell tartani, mert az ettől eltérő érték önmagában is kötőhártya-gyulladáshoz hasonló tüneteket vált ki.
Kevesen tudják, de az elviselhetetlenül erős „klórszag” nem azt jelenti, hogy a víz hipertiszta. A szagot az úgynevezett klóraminok (kötött klór) okozzák, amelyek akkor keletkeznek, amikor a klór reakcióba lép a vízbe kerülő szennyeződésekkel, például izzadsággal, kozmetikumokkal vagy vizelettel. Ezek a vegyületek nemcsak a szemet, de a légutakat is erősen irritálják.
Így kezelhetjük az „úszószem” tüneteit
Ha a medencézés után mégis piros, égő szemmel szállunk ki a vízből, az alábbi lépéseket érdemes megtenni:
- Öblítés: Mossuk le az arcunkat friss, tiszta csapvízzel!
- Ne dörzsöljük! A dörzsöléssel csak mélyebbre juttatjuk az irritáló anyagokat és sérülést okozhatunk.
- Műkönny: Használjunk tartósítószer-mentes műkönnyet a szemfelszín átmosására és hidratálására.
- Borogatás: A kellemetlen, égő érzést hideg vizes borogatással gyorsan csillapíthatjuk.
A megelőzés legjobb eszköze továbbra is a jól illeszkedő úszószemüveg – különösen gyermekeknél, rendszeresen sportolóknál és az érzékeny szeműeknél.
Forrás: Budai Szemészeti Központ, SMT Kommunikáció
Fotó: Pexels