2026. június 15. 8:00
Miért találják magukat egyes emberek újra és újra olyan kapcsolatokban, amelyek végül csalódást és fájdalmat okoznak? A szakértők szerint a válasz nem feltétlenül a másik félben, hanem saját, mélyen gyökerező mintáinkban keresendő. Az empátia, a megfelelési vágy és a gyerekkori tapasztalatok is szerepet játszhatnak abban, kikhez vonzódunk és miért maradunk mellettük.
A kapcsolat elején minden szinte tökéletesnek tűnik. A másik figyelmes, érdeklődő, különlegesnek éreztet. Aztán idővel megjelenik a bizonytalanság, a manipuláció, a bűntudatkeltés, és az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy már alig ismer magára.
A szakítás után pedig ott marad a kérdés: Miért történik ez velem újra és újra?
A szakemberek szerint a válasz sokkal összetettebb annál, mint hogy valaki egyszerűen vonzza a nárcisztikus embereket.
A nárcisztikus emberek mindenhol jelen lehetnek
A nárcisztikus személyiségjegyek nemcsak párkapcsolatokban jelenhetnek meg. Találkozhatunk velük: a munkahelyen, a családban, a baráti körben, vagy akár vezetői szerepekben is.
A közös pont gyakran az, hogy az ilyen emberek fokozott igényt éreznek az elismerésre, a figyelemre és a kontrollra.
Nem az a kérdés, miért választanak ki
Sok pszichológus szerint a fontosabb kérdés nem az, hogy egy nárcisztikus személy miért közeledik valakihez. Hanem az: miért marad benne valaki egy olyan kapcsolatban, amely hosszú távon árt neki?
A szakértők szerint ebben gyakran szerepet játszanak a korábban kialakult érzelmi minták.
Az empatikus emberek sérülékenyebbek lehetnek
Azok, akik rendkívül érzékenyek mások érzéseire, gyakran könnyebben belekerülhetnek ilyen dinamikákba.
Ők azok, akik:
- mindig megpróbálják megérteni a másikat,
- hajlamosak felmenteni a bántó viselkedést,
- és sokáig hisznek abban, hogy a másik megváltozhat.
Ez önmagában nem hiba. Sőt, az empátia értékes tulajdonság. A probléma akkor kezdődik, amikor valaki közben teljesen háttérbe szorítja a saját szükségleteit.
A gyerekkori tapasztalatok is hatással lehetnek
A pszichológiai kutatások szerint a korai kapcsolati minták erősen befolyásolhatják azt, hogyan működünk felnőttként a párkapcsolatokban.
Ha valaki gyerekként azt tanulta meg, hogy:
- a szeretetért meg kell küzdeni,
- alkalmazkodnia kell,
- vagy mások igényeit kell előtérbe helyeznie,
akkor később könnyebben maradhat benne olyan kapcsolatokban is, amelyek már nem egészségesek.
A „majd én megmentem” szerep veszélyes lehet
Sok ember tudattalanul a megmentő szerepébe kerül. Úgy érzi, hogy: több türelemmel, több szeretettel, vagy több megértéssel majd sikerül helyrehoznia a kapcsolatot. A szakemberek szerint azonban ez gyakran csapda.
Mert miközben minden energiánkat a másik ember megváltoztatására fordítjuk, saját magunkról megfeledkezünk.
Miért olyan nehéz kilépni?
A kívülállók gyakran nem értik, miért marad valaki egy mérgező kapcsolatban. A válasz sokszor érzelmi.
A kapcsolat elején kapott figyelem és szeretet emléke, a remény, hogy a másik újra olyan lesz, mint kezdetben, rendkívül erős köteléket alakíthat ki. Ezért sokan nem magát az embert gyászolják a szakítás után, hanem azt a jövőképet, amelyben hittek.
Az egészséges kapcsolat néha szokatlanul csendes
Érdekes módon azok számára, akik hozzászoktak a drámához és az érzelmi hullámvasúthoz, egy kiegyensúlyozott kapcsolat eleinte akár unalmasnak is tűnhet.
- Nincs állandó feszültség.
- Nincs bizonytalanság.
- Nincs folyamatos bizonyítási kényszer.
És éppen ezért sokan időbe telik, mire felismerik, hogy a nyugalom nem a szerelem hiánya, hanem gyakran annak egyik legfontosabb jele.
A változás önmagunknál kezdődik
A szakértők szerint a legfontosabb lépés nem az, hogy megtanuljuk felismerni a nárcisztikus embereket.
Hanem az, hogy jobban megismerjük saját működésünket.
- Hol vannak a határaink?
- Mit tolerálunk túl sokáig?
- Miért félünk nemet mondani?
- Miért akarunk mindenáron megmenteni valakit?
Amikor ezekre a kérdésekre őszinte válaszokat találunk, sokkal könnyebbé válik felismerni azokat a helyzeteket is, amelyekben már nem önmagunk érdekeit szolgáljuk. Mert a valódi változás gyakran nem akkor kezdődik, amikor a másik ember megváltozik, hanem akkor, amikor mi már nem vagyunk hajlandók ugyanazt a történetet újra és újra végigélni.
Fotó: Magnific
Ez is érdekelhet: Május 28-án került fel a Birodalom első epizódja az RTL+ felületére, A Király alkotóinak új fikciós sorozata, amely bemutatja a 90-es évek felnőttfilmezésének egyik legismertebb és legmegosztóbb korszakát, ahol egy egész birodalom épült egy magyar férfi, Kovács István Kovi szépérzékére, üzleti víziójára és vad fantáziáira. Kovi bemutatkozása után a sorozat második epizódjában Monique Covet történetét ismerhetjük meg, aki egy bántalmazó apa (Nagy Zsolt), és egy piálásba menekülő anya (Schell Judit) gyermekeként elég súlyos dolgokat él meg.