2026. március 28. 17:30
Az alvás közben mért agyi elektromos aktivitás (EEG) alapján a kutatók „agyéletkort” számoltak, ami összefügghet a későbbi demenciakockázattal. A vizsgálat szerint ha az így becsült agyéletkor meghaladja a valódi életkort, a rizikó érdemben emelkedhet. A módszer előnye, hogy nem invazív, és akár a jövőben szélesebb körben is használható lehet kockázatbecslésre.
Az alvás nemcsak pihenés: a kutatók szerint a közben rögzíthető agyi jelek alapján következtetni lehet arra is, mennyire „öreg” az agy valójában – és ez a különbség akár évekkel előre jelezheti a későbbi memóriazavarok, demencia kialakulásának esélyét.
A Kaliforniai Egyetem és a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center oktatókórházának vezetésével készült vizsgálatban egy gépi tanulásra épülő modellt használtak. A rendszer az alvás közben rögzített EEG-mérésekből 13 finomabb jellegzetességet kombinált, és ezek alapján becsülte meg az úgynevezett agyéletkort. A kutatók azt találták: ha ez az érték meghaladta az illető tényleges életkorát, a demencia kockázata érezhetően nőtt.
A Tekniikan Maailma által közzétett tanulmány szerint minden plusz tíz évnyi „agyöregedés” a valós életkorhoz képest közel 40 százalékkal emelte a demenciakockázatot. Fordítva is igaznak tűnt az összefüggés: ha a becsült agyéletkor alacsonyabb volt a ténylegesnél, az alacsonyabb kockázattal járt együtt. Az eredményeket a JAMA Network Open közölte.
A kutatók nagy mintán dolgoztak: az elemzéshez öt különböző vizsgálat adatait vonták össze, összesen nagyjából 7000 résztvevővel. A bevont emberek 40 és 94 év közöttiek voltak, és a kutatás indulásakor egyiküknél sem diagnosztizáltak demenciát. A követési idő 3,5 és 17 év között mozgott, ezalatt körülbelül 1000 embernél alakult ki valamilyen demenciával járó állapot.
Demencia belülről: ahogy egy fotós végigkísérte nagymamája útját - mutatjuk a Házon kívül érzelmes riportját:
A vizsgálat egyik fontos üzenete, hogy az EEG-ből kinyerhető „finomszerkezet” többet mondhat a kockázatról, mint a hagyományos alvásmutatók. Korábbi, összevont elemzések ugyanis nem találtak erős kapcsolatot a demenciakockázat és az olyan megszokott mérőszámok között, mint az egyes alvásfázisokban töltött idő vagy az alvás általános hatékonysága.
„A tág, összesített alvásmutatók nem írják le teljesen az alvásélettan összetett és sokdimenziós természetét” – fogalmazott Yue Leng, a Kaliforniai Egyetem orvosi karának pszichiátriai adjunktusa az egyetem közleményében.
A kutatók arra is kitértek, hogy több olyan EEG-jellegzetesség, amely befolyásolja az agyéletkor-becslést, eleve kulcsfontosságú az agyi egészség és a memória szempontjából. Ide tartoznak például a mély alváshoz köthető delta-hullámok, illetve az úgynevezett alvási orsók (rövid, gyors frekvenciájú aktivitáskitörések), amelyeket a memória rögzítésének folyamataival is összefüggésbe hoznak.
A tanulmány egyik meglepőbb megállapítása az volt, hogy az EEG-ben látható hirtelen, nagy kiugrások – a kurtózis, vagyis a „csúcsosság” – kisebb demenciakockázattal társultak.
Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók több, ismerten befolyásoló tényezőt is figyelembe vettek az elemzésben: például az iskolázottságot, a dohányzást, a testtömegindexet, a fizikai aktivitást, illetve más egészségi és öröklött tényezőket.
Mivel az alvás alatti EEG-jel rögzítése nem igényel invazív beavatkozást, a kutatók szerint a jövőben akár a klinikákon kívül is használható lehet kockázatbecslésre – például viselhető eszközök segítségével. „Az agyéletkort az alvás közben mért agyi elektromos görbékből számítjuk. Tudjuk, hogy az alvás alatti agyi aktivitás mérhető betekintést ad abba, mennyire jól öregszenek az agyak” – idézi a közlemény a kutatókat.
A szerzők azt is felvetik, hogy az alvásminőség javítása hatással lehet az agy öregedésére. Korábbi kutatások alapján például az alvászavarok kezelése képes változásokat okozni az alváshoz köthető EEG-mintázatokban.
„A jobb testkontroll, például a testtömegindex csökkentése és a mozgás növelése az alvási apnoé kockázatának mérséklésére, hatással lehet erre. De nincs semmiféle varázspirula az agy egészségének javítására” – mondta Haoqi Sun, a tanulmány első szerzője, a Beth Israel Deaconess Medical Center neurológiai adjunktusa a közleményben.
Fotók: Freepik, Pexels