Tényleg képes átírni a személyiségünket a stressz? Így tehetsz ellene

rtl.hurtl.hu

2025. június 10. 12:15

Van az a reggel, amikor egyetlen rossz szó a kávéfőző mellett, és máris élesebben csattannak a szavaink, mint máskor. Pedig nem vagyunk mi mogorvák – legalábbis nem alapból. De mi történik akkor, ha ez a feszültség, ez az ingerlékenység már nem múlik el egy hétvégi pihenő után sem? Egyre több kutatás igazolja: a stressz nemcsak a testünket, hanem a személyiségünket is átalakíthatja – ráadásul hosszú távon.

A stressz új szemüveget ad – csak épp szürkébbet

Amikor tartós nyomás alatt állunk – legyen szó munkáról, párkapcsolatról vagy hétköznapi rohanásról –, az nemcsak a hangulatunkra hat, hanem a világlátásunkra is. Olyan ez, mint a rózsaszín szemüveg negatív párja: mindent sötétebbnek, nehezebbnek látunk. Még az is, aki alapvetően derűlátó és türelmes, a tartós stressz hatására mogorvává és zárkózottá válhat.

Egy kaliforniai kutatás 332 felnőtt életét követte nyomon, és világosan kimutatta: minél magasabb valakinél a stressz-szint, annál pesszimistábbá válik. És ez nem csupán egy rövid epizód – hanem hosszabb távon is nyomot hagyhat a jellemünkön.

Miért alakít át minket a stressz?

A válasz a testünk biokémiájában rejlik. A stresszhormon, a kortizol, eredetileg segít: energiával lát el, hogy hatékonyan kezeljünk egy-egy nehéz helyzetet. Viszont ha a kortizol termelés nem csillapodik, jön a fáradtság, a koncentrációromlás, ingerlékenység – és egy állandó, belső nyomás, amit nehéz letenni.

Ez pedig lassan, de biztosan átrajzolja a személyiségünk körvonalait: egyre kevésbé vagyunk türelmesek, egyre kevésbé biztatók – nemcsak másokkal, hanem saját magunkkal szemben sem.

Tényleg képes a stressz átírni a személyiségünket?

Mit tehetsz, hogy ne válj te is morgó medvévé?

Az első lépés: felismerni, hogy nem a te hibád, ha most nehezebben viseled a világot. A stressz nem gyengeség, hanem egy jelzés. És ha már felismerjük, változtatni is tudunk.

3 gyors stratégia a mindennapi stressz ellen:

  • Tudd, mi nyomaszt! Figyeld meg, melyek azok a helyzetek, emberek vagy szokások, amelyek leginkább feszítenek. Néha elég egyetlen e-mail-értesítés vagy túlzsúfolt naptár ahhoz, hogy kibillentsen.
  • Prioritás, nem perfekcionizmus! Minden nem lehet fontos egyszerre. Rangsort kell állítanod, különben mindent a válladon cipelsz – és az roppant fárasztó.
  • Ne zárkózz el! Mondd el a szeretteidnek, ha túlterheltnek érzed magad. Egy beszélgetés nem old meg mindent, de már az is sokat segít, ha nem egyedül cipeled a súlyt. Lehet, hogy kapsz egy jó tanácsot – vagy csak egy ölelést, ami épp elég.

Ki ne érezte volna már úgy egy hosszú nap után, hogy muszáj egy jót panaszkodnia? Papp Gergő, a Reggeli műsorvezetője bevallotta: ő bizony egy zsörtölődő típus. De vajon meddig egészséges ez, és mikor válik mérgezővé? Makai Gábor klinikai szakpszichológus segít eligazodni a panaszkodás pszichológiájában – szó esik stresszlevezetésről, megoldáskeresésről, és arról is, miért bosszant egyeseket, ha más csak nyavalyog. Nézd meg, hogyan lehet panaszkodni jól!

A személyiségünk nem kőbe vésett

Ahogy a világ változik, mi is változunk – és ez rendben van. De ha úgy érzed, a stressz már nemcsak a napjaidat, hanem téged magadat is átformál, ne vedd félvállról. Mert a legfontosabb kapcsolat, amit ápolni kell, az saját magaddal kezdődik.

Most, a pünkösdi hosszú hétvége ideális alkalom lehet arra, hogy kicsit visszavegyél a tempóból – és újra ráhangolódj arra, ki vagy, ha épp nem vagy stresszes.

Fotók: Getty Images