Miközben Orbán Viktor úgy gondolja, a luxizás csupán életmód és nem korrupció, a Transparency International azonban mást mond.

Az Országgyűlés Hivatalának nevében hirdet a Fidesz a közösségi médiában, a Transparency International szerint ez szabálytalan lehet.

Egy frissen alapított MI-központ két nap alatt 300 millió közpénzt kapott, miután hamisnak nevezte a Tisza Párt tömegfelvételét.

Vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó ellen, mert szerintük az oknyomozó újság külföldi pénzből „a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet” folytathat. Az Átlátszó főszerkesztője szerint a vizsgálat egyfajta bosszú, miután az elmúlt években számos, a kormánynak kellemetlen ügyet feltárt a szerkesztőség. A Szuverenitásvédelmi Hivatal a korrupcióellenes Transparency International Magyarországot is vizsgálja.

244 milliárd forintért veszi meg az állam a Bosnyák téri irodaházakat, de a kivitelezőnek csak akkor fizetnek, ha az megállapodást köt az önkormányzattal. 

2018-ban ezen a napon jelent meg a Figyelő listája azokról az emberekről és szervezetekről, akik a lap szerint Soros György emberei. Szerepelt köztük az országból elüldözött CEU több oktatója és munkatársa, a Menedék – Migránsokat Segítő Szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International munkatársai is. A legsötétebb történelmi időket idézi, hogy másképp gondolkodó embereket listáznak, ezt gondolták azok a civil szervezetek, amelyek munkatársait a kormányközeli Figyelő írta össze, aminek akkor az a Lánczi Tamás volt a főszerkesztője, aki azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezeti.

A CÖF-CÖKA azt tervezi, hogy feljelentést tesz a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International és a többi „idegen érdekek mentén és idegen forrásból” működő civil szervezet ellen. 

Semmit sem javult a helyzet, Magyarország továbbra is az Európai Unió legkorruptabb országa – közölte a Transparency International. A közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő szervezet felmérése szerint világviszonylatban valamivel jobb a helyzet: Magyarország a középmezőnyben végzett a 2023-as korrupciós indexe alapján. Pont mint Kína, Kuba, Bahrein vagy Észak-Macedónia. A kormány érdemben nem reagált a felméréssel kapcsolatos kérdéseinkre.

De a hátrányunk nagyobb lett.

A kórházi fertőzések témakörét dolgozták fel a győztes pályaműben.

Első lett a sikerlistán az egykori gázszerelő.

Több mint 3 milliárd forintot költöttek fizetésekre tavaly a kormány által létrehozott közalapítványok kuratóriumaiban. A Mathias Corvinus Kollégium kuratóriumának tagjai például átlagosan havi 2,5 millió forintot kerestek. A közpénzek átláthatóságért küzdő Transparency International szerint a közalapítványok kifizetőhelyként működnek.

Hiába perelte ki jogerősen az iratokat a Transparency International. A dokumentumok helyett csak egy egyoldalas papírt kaptak, amely szerint már másfél éve megsemmisítették azokat – erről a Népszava írt először. A civil szervezetnél azt mondják, ez nem felel meg a megsemmisítés szabályainak, és nem hangzik hihetően. A külügyminisztérium nem nyilatkozott az ügyben.

Továbbra is Mészáros Lőrinc vezeti a leggazdagabb magyarok listáját 660 milliárdosra becsült vagyonával. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány összesítése szerint az első 10 helyezett sorrendje alig változott. Köztük van Szíjj László is, aki a Transparency International szerint a legnagyobb értékben nyert közbeszerzéseket. A 2018 és 2020 közti időszakot vizsgálták: ezalatt 913 milliárd forint értékű megbízást kaptak a cégei.

Ligeti Miklós nem fogta vissza magát.

Szerinte politikai megrendeléseket teljesít a civil szervezet.

Egyes feltételezések szerint nem sokat. 

Az Európai Unió legkorruptabb tagállama volt Magyarország 2022-ben, ez derült ki a Transparency International korrupciós jelentéséből. Martin József Péter a TI ügyvezető igazgatója arról beszélt az állami korrupció szempontjából Magyarország rosszabb helyzetben van mint Románia és ennyire központosított politikai rendszer és korrupció sehol máshol az Unióban nem létezik. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatótjnekik, amit benne látnak”. Egy felmérésből kiderült, hogy a kormánypárti szavazók nagy része szemet huny a kormány korrupciója felett.

A sorosozás sem maradhatott el.

Szerintük ez egy „Soros-hálózathoz tartozó szervezet” véleménye.

A világban olyan országokkal állunk egy szinten, mint Burkina Faso és Kelet-Timor.

Pedig a Transparency International őt is ajánlotta.

Kiderült, kik dönthetnek az új korrupcióellenes hivatal vezetéséről: az egyik tag az OLAF-tól érkezik.

A civil szervezet jogi igazgatója szerint a Márki-Zay Péter vezette ellenzék rákapott a Fidesz kampányfinanszírozási módszerére, ami nem jó, viszont közvetlenül nem jelenti azt, hogy törvénytelenség történt. 

A Transparency International szerint a sokat bírált magyar vagyonnyilatkozati rendszernél jóval kevesebb adatot kell majd megadni, ha elfogadják Kocsis Máté javaslatát.

„Ami eddig is gyenge volt, az mostantól még rosszabb lesz.”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fellebbez, mert – ahogy írták – nem értékesítettek lélegeztetőgépet.

Éppen ezért fellebbeznek a bíróságon.

Ez derült ki a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International közös gyorselemzéséből.

A kormány szerint a Trasnparency International Soros György szervezete, amely a választást akarja befolyásolni.

Hogyan kerülhetett egy vendégház Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő földjére úgy, hogy a ház nem az övé és így annak semmi nyoma a vagyonnyilatkozatában? Ezt szeretné kideríteni adatigényléssel a közpénzek átláthatóságával foglalkozó Transparency International. A kormánypárti politikus korábban azt közölte: bérbe adja a földet, amire egy egyesület építette a vendégházat. Az ügyet bemutató Hadházy Ákos szerint az egyesületet Varga Gábor rokonai alapították.

Ha az Állami Számvevőszék akarná, már most is a kampányköltésekhez számolhatná a közösségi médiában elhelyezett politikai hirdetések árát - állítja a Transparency International. Az ÁSZ kedden azt közölte: azért nem volt szabálytalan, hogy a tavalyi időközi szerencsi választáson a Fidesz jelöltje csak a Facebookon több pénzt költött a kampányára, mint összesen lehetett volna, mert a közösségi oldalak nem sajtótermékek, és a választási törvény sem vonatkozik rájuk. A Momentum törvényt módosítana, de csak a választás után.

A magyarok kétharmada szerint a korrupció súlyos probléma Magyarországon, és a megkérdezettek több mint fele szerint a kormány nem tesz ellene – derül ki a Transparency International friss felméréséből. A közpénzek felhasználásával foglalkozó civil szervezet kutatása szerint a magyarok többsége úgy véli: a kormány nem a közjót, hanem egy szűk kör érdekeit szolgálja az intézkedéseivel. A kormány annyit reagált: a civil szervezetet Soros György pénzeli.

Az ellenzék évekig bírálta az úgynevezett letelepedési kötvényprogramot, amelynek keretében vagy 20 ezer gazdag külföldi migráns letelepedési engedélyt vásárolt Magyarországtól. Közelebbről: máig ismeretlen tulajdonosi hátterű cégektől. A Költségvetési Felelősségi Intézet és a Transparency International most megjelent tanulmánya alapos számításokkal bizonyítja, hogy a magyar adófizetők legalább 21 milliárd forintot buktak az ügyleteken.

Pénzt kér a Nemzetgazdasági Minisztérium azért, hogy Híradónknak elárulja, hová és kivel utazott külföldre közpénzen nemzetgazdasági miniszterként Matolcsy György. Az adatokat azután kértük ki, hogy megtudtuk: Matolcsy Györgyöt jegybankelnökként barátnője, Vajda Zita kísérte el a legtöbbször külföldi útjain. Az átláthatóságért küzdő Transparency Internationalnél azt mondják, semmiképpen nem nevezhető jó államnak az, amelyik pénzt kér egy alapvető jog érvényesítéséért.

A nyílt verseny teljes mellőzésével, meghívásos alapon osztottak ki tavaly majdnem 7 milliárd forintot bicikliutak építésére az önkormányzatok. A pénzből hol kiugróan drága, hol hullámos utak épültek. A korrupciókutató Transparency Internationalnél azt mondják, hatalmas kockázatot jelent, hogy ilyen eljárásban választották ki a kivitelezőket. Az önkormányzatokat hiába kerestük, nem reagáltak kérdéseinkre.

Az előző uniós pénzosztási ciklus zárónapja 2015. december 31. volt. Ez volt az a nap, amire az összes, 2007 után kapott uniós forrást el kellett költeni, a beruházásokat át kellett adni. Sok pályázatot csupán néhány hónappal a ciklus vége előtt írtak ki. Ilyenek voltak a kerékpárutakra kiírt pályázatok is. A szűk határidőnek meg is lett az eredménye: szinte az összes bringaútra elköltött pénzt a nyílt verseny teljes mellőzésével osztották ki az önkormányzatok. Több esetben ráadásul kiugróan drága utakat építettek, a 350 fős Tákos például 187 millió forintos kilométeráron kapott új bringautat. Találtunk olyan utat is, amelynek bár kilométere 108 millió forintba került, kiegyenesíteni, azt valamiért mégsem sikerült.

Minden hatodik magyar úgy gondolja, hogy nőtt a korrupció az elmúlt két évben. A Transparency International szerint ez azért van, mert a kormány módszeresen leépítette azokat a szervezeteket, amelyek ellenőrizhetnék a hatalmat. Az Együtt úgy látja, hogy a kormánypárt egyszerűen központosította a korrupciót. A kormány szerint viszont, bár valóban van korrupció Magyarországon, most jobb a helyzet, mint korábban.

Mégis indulhat az állami vezetők rokonsága közbeszerzéseken. Így döntött kivételes gyorsasággal az Országgyűlés. Az új közbeszerzési törvényben, amelyet alig több mint egy hónapja fogadtak el, még összeférhetetlennek találták, hogy a miniszterelnök, a kormánytagok és a közjogi méltóságok családtagjai állami megbízatásokhoz jussanak. A kormány azt mondja, túl szigorúra sikeredett a korábbi szabályozás. A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint aggodalomra ad okot a mostani módosítás.

Kétszázmilliárd forint közpénz került korrupciógyanúsan, átláthatatlan módon a magyar sportba – állítja a Transparency International. Tanulmányuk szerint a társasági adókból finanszírozott rendszerben nem tudni, hogy kik és mennyivel támogatják a sportot, a politikusokhoz közel álló egyesületek pedig aránytalanul több pénzt kapnak, mint a többiek. A sportágak közül a labdarúgásra ment a legtöbb pénz, ezen belül a felcsúti futball az átlaghoz képest 500-szoros támogatáshoz jutott tavaly. A kormány visszautasítja a Transparency állításait, véleményük szerint a támogatási rendszer nyilvános és átlátható.