Uniós politikai játszma része lehet a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása

Ami eddig is gyenge volt, az most még rosszabb lesz

– mondta a tervezett új, képviselői vagyonnyilatkozati rendszerről az RTL Klub Híradójának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ha elfogadják a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője, Kocsis Máté és Simicskó István által jegyzett törvényjavaslatot, akkor Ligeti szerint a későbbiekben nem lehet majd semmit sem tudni:

• az országgyűlési képviselők ingó és ingatlanvagyonáról;
• hogy mekkora pénzhez jutnak a képviselők eseti kifizetések, szerződések révén;
• hogy a képviselők tartoznak-e valakinek (magánszemélynek vagy pénzintézetnek), illetve nekik tartoznak-e esetleg.

A törvényjavaslat szerint az új szabályok egyelőre csak az országgyűlési képviselőkre vonatkoznának, de Kocsis Máté szerint a jövőben egyedi jogszabályokkal kiterjeszthetik a polgármesterekre, önkormányzati képviselőkre, miniszterekre, továbbá minden olyan közhatalmat gyakorló személyre, akikre eddig  vonatkozott a vagyonnyilatkozati kötelezettség.

A tervezett nyilatkozati formátumot ugyan az Európai Parlament képviselői is használják, ám Ligeti szerint ettől még ez nem lesz feltétlenül jó szisztéma.

A szakértő példaként említette, hogy – bár a nyilatkozatban sávos kategóriák szerint fel kell tüntetni a képviselő összes, különböző forrásból, például vállalkozásoktól származó jövedelmét – a jövőben nem lesznek ismertek a pontos bevételek, mert csak arról kell nyilatkozni, hogy melyik sávba – például 500 forintnál több, de 1 milliónál kevesebb – tartozik az adott jövedelem.

Így például azt sem fogjuk tudni, hogy Rogán Antal kabinetminiszter pontosan mekkora bevételhez jut évente a találmányából, amely az utóbbi években leadott vagyonnyilatkozatai szerint több százmilliós jövedelemhez juttatta.

A Ligeti Miklóssal készült interjút hosszabban is megnézhetik az alábbi videóban.

A tervezett új szabályozás szerint viszont továbbra is lehet majd tudni, hogy a képviselők rendelkeznek-e másodállással. 

Nem változik érdemben az ellenőrzés rendszere sem, vagyis 

• nem lesz olyan állami hatóság, amely ellenőrzi a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát;
• és nem lesz jogi vagy politikai következménye, ha képviselő nem a valóságnak megfelelően tölti ki a vagyonnyilatkozatát.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke – aki 1994-2010 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt – az rtl.hu-nak elmondta, az eddigi vagyonnyilatkozatoknál önmagában tréfás volt az a tény, hogy néhány kézzel írt papírlapot őrizgettek dossziékban, amelyekbe lényegében bárki azt írt, amit csak akart.

Egyedül a sajtó ellenőrizte a nyilatkozatok valóságtartalmát, és ha nem egyezett annak tartalma és a képviselő tényleges vagyona, akkor a képviselő egyszerűen elnézést kért, és kijavította a bevallást.

Horn szerint képviselőként ő és társai sok olyan törvényjavaslatot nyújtottak be 2010 előtt a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról, amelyeket kétharmados parlamenti többség híján egyszer sem sikerült elfogadtatniuk. A javaslatok között szerepelt például, hogy az adóhatóság kezébe adták volna a képviselők vagyoni ellenőrzésének jogát, vagyis nem önbevalláson alapult volna a rendszer. Nyilvánossá tették volna a képviselők rokonaiknak vagyonnyilatkozatait is, amelyeket eddig nem ismerhetett meg a közvélemény, pedig a vagyoneltitkolás egyik legjobb módja szerinte a vagyonelemek rokonok nevére íratása. Horn azt is mondta, ők eltiltották volna a rokonokat attól is, hogy állami közbeszerzéseken induljanak.

Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Parlament miért tartja elegendőnek pusztán a képviselők jövedelmi kategóriáit megismerhetővé tenni, a Republikon szakértője úgy reagált: ez egy más típusú politikai kultúra, ahol az eltitkolt vagy hamisan megadott jövedelmeknek súlyos politikai következménye van a képviselőkre nézve.

Ha például egy német államtitkár sógora azoknak az állami megrendeléseknek a töredékét megkapná, mint például a magyar miniszterelnök édesapjának bányászati cége, az államtitkár politikai pályafutása gyorsan véget érne

– szemléltette a különbségeket Horn Gábor. A szakértő szerint a nyugat-európai demokráciákban sokkal komolyabb a politikai pártok és az állam belső kontrollja a politikusok vagyonosodása, jövedelmei felett, illetve sokkal komolyabb a civil szféra és a sajtó ellenőrző szerepe is.

Arra a kérdésre, hogy vajon miért éppen most döntött úgy a Fidesz, hogy átalakítja a vagyonnyilatkozati rendszert, Horn Gábor azt válaszolta: a Fidesz is látja, hogy gesztusokat kell tennie az Európai Unió irányába a Magyarország elleni jogállamisági eljárás, illetve a Helyreállítási Alap visszatartott forrásai miatt, mert ez már pénzügyi létkérdéssé vált az Orbán-kormánynak. Ez is egy ilyen gesztus lehet, hiszen az Európai Parlament módszerét vesszük át. 

Horn szerint az sincs kizárva, hogy a Brüsszellel folytatott politikai játszma keretében kínált fel most egy olyan érvet a magyar kormány, ami lehetőséget ad az Európai Uniónak a nyomás enyhítésére. Az új vagyonnyilatkozati rendszer például az egyik hivatkozási alap lehet az uniós döntéshozók számára, hogy Magyarország jó úton halad a korrupció elleni harcban, így megkaphatja a visszatartott forrásokat. Ezzel pedig Magyarország talán kevesebb vétóval és vétófenyegetéssel fog előállni az EU-ban.

Nyitókép: Kovács Attila / MTI