Norvég hobbi-fémkereső megtalálta egy 1200 éves viking nő sírját, különleges temetkezési szokásokkal és titokzatos kagylókkal.

A világ egy pontján akadnak olyanok, akik lefagyasztva várják a feltámadást. Vajon egyszer eljöhet a nap, amikor már senkit sem temetünk el a régi hagyományoknak megfelelően?

Soha nem voltak ilyen drágák a halottak napi virágok. A virágárusok 50 százalékos áremelkedésről beszélnek, miközben sokan már a koszorút sem tudják megvenni.

Mumbai fényűző negyedében áll a csend tornya, ahol a zoroasztriánusok halottaikat keselyűkre bízzák – egy 3000 éves temetkezési rítus él tovább.

Mennyibe kerül egy egyedi urna vagy emléktárgy? Személyre szabott megoldások hamvak megőrzésére és a temetési költségek tervezésére.

Egy temetkezési vállalatnál sikerült felvenni a TikTok-videót.

A rendőrség már azonosítja a maradványokat, hogy azok visszakerülhessenek a gyászoló családokhoz.

Öt év alatt 40 százalékkal drágult a temetés – mondta az RTL Híradónak a Temetkezési Szolgáltatók Szakegyesületének elnöke. A drágulás a koporsós és urnás temetésekre is érvényes. Akinek nincs pénze, az az önkormányzattól kérhet segítséget. Ilyenkor a település meghitelezi a temetés árát, amit a hagyatékból kell rendezni. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ehhez annyi segítségre van szükségük a kormánytól, hogy hagyjanak pénzt a települések kasszájában.

Évente 25 ezer urnát visznek haza az elhunytak hozzátartozói a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete szerint. Most kampányt indítanak, szerintük ugyanis az otthon tartott hamvak pszichés problémákat okozhatnak. A Híradónknak nyilatkozó szakértő azt mondja, az elengedés nehézségén kívül az anyagiak is szerepet játszhatnak abban, hogy sokan hazaviszik az urnákat. Az ilyen temetések átlagosan 350 ezer forintba kerülnek, amihez még hozzáadódik az urnahely bérleti díja is. 

Sokan nem tudják méltó módon búcsúztatni a hozzátartozóikat.

Nem bírta a munkatempót, ezért halmozódtak a holttestek?

A Fókusz stábja ott volt az ország legbizarrabb megmérettetésén, a nyíregyházi sírásóversenyen. Finoman szólva sem a legnépszerűbb foglalkozásról van szó. Már csak az extrém fizikai megterhelés miatt is nehéz munkaerőt toborozni, de a foglalkozás lelkileg is nagy terhet ró azokra, akik ezt a hivatást választják.

Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, egyre inkább próbáljuk műanyagmentessé tenni a hétköznapjainkat, újrahasznosítunk, egyszóval környezettudatosan próbálunk élni. És most már halni is. Elsőre talán furcsán hangzik mindez, de sokan már nem csak földi életükben próbálnak igazán zöldek és környezetbarátok lenni, hanem haláluk után is. Például úgy, hogy biológiailag lebomló, gombából készült koporsóba temetkeznek.

Mind tudjuk, hogy a halál az élet természetes része, csak épp szeretünk nem gondolni rá. Néhányan nemcsak megtervezik a végső nyughelyüket, az iránt is elkötelezettek, hogy az a lehető legkevesebb káros kibocsátással járjon. De hogyan válhat egy holttestből fa vagy éppen komposzt, és miért jobb egy „élő koporsó”, mint egy klasszikus fából készült?

Csak felvette a pénzt, de nem végezte el a családok által kifizetett szolgáltatásokat.

Részben a halállal is foglalatoskodik majd.

A cég a megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli az akcióval, a „nyertes” visszanyeri a temetés költségét. A kommentelők egy része szerint ez igen morbid ötlet. 

A páros nemcsak a családtagokat, hanem a megrendelőket is átverte.

Egy idős hölgy holtteste öt napon át bomlott a családjával közös sanghaji házában.

Az ortodox egyház csak a koporsós temetést fogadja el.

Főként a hamvasztás ára emelkedhet, mert az ezzel foglalkozó vállalkozások akár tizenháromszoros áron kaphatnak energiát a korábbiakhoz képest.

A szakszervezetek szerint a növekvő energiaárak miatt várhatóan a temetkezések is drágábbak lesznek.

A magyar temetkezési szolgáltatók, krematóriumüzemeltetők azt kérik a kormánytól, hogy vonják be a nagy gázigényű krematóriumokat az állami segítségben részesülő vállalkozások körébe, vagy tegyék lehetővé, hogy ne csak évente kétszer emelhessenek árat. Emiatt a törvényi korlátozás miatt ugyanis decemberben még az indokoltnál is jobban elszállhatnak a temetkezési költségek. 

Nichelle Nichols hamvainak egy kis részét Nap körüli pályára állítják egy még fejlesztés alatt álló Vulcan Centaur rakétával.

„Máshova nem sorolható egyéb szakmai, tudományos” tevékenységet végez az egyszemélyes vállalat.

Legalább 800 éves múmiát találtak Peru fővárosa, Lima környékén egy ásatáson. Az egyelőre ismeretlen nemű ember testét összekötözték, kezeit pedig úgy igazították, hogy arcát eltakarja velük. A régészek szerint ez egy temetési szokás része lehetett. A sírban kerámiák, zöldségmaradványok és kőeszközök is voltak.

Egyre több és egyre extrémebb lehetőség kínálkozik manapság a temetkezés terén is. Vajon mennyit számít az, hogy életünk után hol és hogyan helyeznek minket örök nyugalomra?

Figyelem, ez a téma egyeseket érzékenyen érinthet! Ne temessék halottaikat sekély sírhantba a Gangesz mentén - erre utasították az észak-indiai Uttar Pradesh tartományban élőket a hatóságok. Ott - sajtóértesülések szerint - ezer holttestet halásztak ki a folyóból az elmúlt két hétben. A kormányzat ezt tagadja, ugyanakkor megtiltották a folyómenti temetkezést.

Ősszel 15%-kal emelné az urnafülkék és 20-szal a koporsós sírhelyek díját a Főpolgármesteri Hivatal. Azzal érvelnek, hogy utoljára hat éve emelkedtek az árak, pedig a bérköltségek azóta több mint a másfélszeresére nőttek. A közgyűlés jövő héten dönt a tarifákról.

Régen természetes volt, ma tabu. Régen a gyermekek is tudtak róla, ma elhallgatjuk előlük. Milliókat költünk, ha bekövetkezik, csak épp nem beszélünk róla. De mit tudhatnak a nénik, akik kiválasztják a kedvenc helyüket és jókat pletykálnak ott, ahová sokan csak évente egyszer merészkednek. A búcsú, elengedés és tagadás, avagy a halál kultúrája a XXI. században, Veress Krisztina filmjében.

Máshogy temetünk és máshogy is gyászolunk, mint korábban. Egyre többen kérik az urnás temetést, Budapesten már alig van hagyományos koporsós szertartás. Az általunk megkérdezett temetkezési szakember szerint ez nemcsak azért van így, mert olcsóbb, hanem mert a régi szokások, például a virrasztás sem jellemző már. Pedig az RTL Híradónak nyilatkozó néprajzkutató szerint régen a halottak napja sem csak a temetőkben zajlott.

A Házon kívül utánajárt, miért kerül vagyonokba a temetés. Megkérdeztük, miért hatalmas az árkülönbség temető és temető között, és megmutatjuk, mitől lehet olcsóbb a temetkezés.