Karácsonyi pénzt kapnak idén a pedagógusok, akinek meg vannak elégedve a teljesítményével, akár bruttó 150 ezer forint jutalomban részesülhet. Az intézményvezetők és a tankerületi igazgatók viszont nem kapnak extra juttatást. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez az elmúlt évek tüntetéshullámának is köszönhető. A Pedagógusok Szakszervezete kevésbé optimista.

Az érintettek megkérdezése nélkül a kormány betiltotta a diákok mobilhasználatát az iskolákban, a tanárokét pedig korlátozta. Néhány nappal az iskolakezdés előtt felmentették a Madách Gimnázium 24 éve regnáló igazgatóját, amiért úgy döntött, hogy nem veszi el a készülékeket a diákoktól. De a rendelet áldozatai lettek az iskolák is, amelyek most kénytelenek megoldani az olykor milliós értékek tárolását, és a gyerekek, akik tanulásra használnák a telefonjukat. A Házon kívül összefoglalta az első hét tanulságait: a riportból kiderül, mi történik így egy digitális iskolában, ahol laptopról tanulnak, és tankönyveket sem kapnak, hogyan néz ki a gyakorlatban a készülékek összegyűjtése, tárolása, majd szétosztása, mit szólnak a tanárok a felelősséghez, ami a mobilok őrzésével rájuk hárult, és hogyan játszhatják ki a szabályt a diákok.

Két diákot és két felnőttek ölt meg, legkevesebb kilenc ember megsebesült. 

Kaotikusan indul az új tanév hétfő reggel a közoktatásban, ennek pedig az a kormányrendelet az egyik legfőbb oka, amelyik korlátozza az okoseszközök használatát. Emellett továbbra is több ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből – mondják a Pedagógusok Szakszervezeténél. A kormány szerint egyetlen intézmény sem jelzett nehézséget létszámhiány miatt.

A Belügyminisztérium az iskolai mobiltilalom felülbírálása miatt váltotta le a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát, mert „egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt”. A helyzet bonyolult, hiszen a törvény szerint az igazgató vagy a szaktanár engedélyezheti a mobiltelefont, tehát az igazgató semmit nem tett törvénytelenül – csupán megosztotta a pedagógia érveit a nyilvánossággal. A Reggeli vendégei Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója és Asbóth Márton, a TASZ jogásza voltak. Törley szerint felfoghatatlan, hogy egy még el nem fogadott jogszabály miatt eltávolították az ország egyik legjobban működő iskolájának igazgatóját, ám nem ő volt az egyedüli intézményvezető, akit eltávolítottak pozíciójából a nyári szünetben. 

A belügyminisztérium szabályozni, ellenőrizni és büntetni szeret – mondta a Reggeliben Ravasz Ágnes, a PDSZ országos választmányának tagja, aki szerint egyre kevesebb az iskolák szabadsága. Korábban már beszéltünk a Reggeliben arról, hogyan korlátoznák a diákok mobiltelefon-használatát az iskolákban, a napokban pedig egy újabb rendeletben már a pedagógusok mobilhasználatáról is szó esett, illetve arról, hogy a nemzeti alaptantervből vizsgázniuk kellene. Ravasz Ágnes szerint mindez megalázó a pedagógus társadalomra. 

A Tisza párt „vérlázítónak és pofátlannak” tartja, hogy ismét emelkedtek a miniszteri fizetések.

Hiába kaptak béremelést a pedagógusok, az messze nem annyi, hogy motiváló legyen és megoldja a tanárhiányt – állítja a Pedagógusok Szakszervezete. Szerintük egyre többen hiányoznak közülük a rendszerből, miközben óvodapedagógusból is legalább 4500-al kevesebb van, mint kellene. Maruzsa Zoltán szerint azonban a pedagógusokat kellemes meglepetés érte az új rendszerben. A köznevelésért felelős államtitkár erről az Inforádióban beszélt.

 A Tanítanék Mozgalom pályázatot hirdetett, amelyen mindenki krétát igényelhetett kedvenc tanárának, csak meg kell indokolni, hogy miért szereti az adott pedagógust. A Híradónak nyilatkozó tanárok szerint szinte mindent, ami a munkájukhoz kell, ők maguk vagy a szülők finanszíroznak. Hogy miért kényszerülnek ilyen megoldásokra, arra a kérdésre a Belügyminisztérium nem reagált. 

Szakképzettség nélküli katonák is taníthatnak majd az iskolákban – ennek a lehetőségét a kedden elfogadott salátatörvény adja meg. A tervezet szerint 55 évnél idősebb tiszteket és altiszteket vezényelhetnek tankerületekhez, akár oktatói munkára is. Ha nincs megfelelő képzettségük, a tankerület kiképzi őket, és eközben már taníthatnak is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az intézkedést a pedagógushiány miatt vezették be.

Elvesztették a bírósági pert a Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium elküldött tanárai, amit azért indítottak, mert 2022-ben elbocsátotta őket a Külső Pesti Tankerület polgári engedetlenség miatt. A bíróság úgy látja: a kirúgások célja nem a véleménynyilvánítás korlátozása volt. A tanároknak összesen több, mint 1 millió hétszázezer forint perköltséget kell fizetniük. Még nem döntötték el, hogy fellebbeznek-e.

A tankerületek kötelesek alkalmazni az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altiszteteket, például átképezhetik őket tanárrá.

Nem akarja kifizetni az elmaradó túlórapénzekért perelő tanárokat a Székesfehérvári Tankerületi Központ. A tankerület szerint nem jár plusz pénz az eseti helyettesítésekért és a 8 órán túli munkáért sem.

Ez utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez – mondta Varga Mihály.

Palya Tamás kémia és matematika szakos tanárt több mint másfél éve rúgták ki a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Most magánórákat tart, amire óriási a kereslet, és szomorúnak tartja, hogy a magyar oktatás ott tart, hogy sok diáknak magántanárra van szüksége.

18 éve robbant ki a botrány, amikor egy háromszor-három méteres cellában töltötte napot egy szekszárdi és egy győri történelemtanár Pozsonyban, mert a diákjaiknak a szlovák főváros egyik nevezetességéről beszéltek. Ezzel állítólag megszegtek egy helyi jogszabályt, nevezetesen azt, ami tiltja az engedély nélküli idegenvezetést. Legalábbis erre hivatkoztak a szlovák rendőrök, akik, a szemtanúk szerint, nem is próbálták tisztázni a helyzetet. Ott a gyerekek elött, rögtön elfogták a magyarokat. A pozsonyi magyar konzul szerint túlkapás történt, ezért azt ígérte, jogi és diplomáciai lépéseket tesz az ügyben. A magyar csoportok közül az eset után többen is lemondták a kirándulást, sokan pedig úgy érezték, a szlovák ellenőrök a magyar csoportokra „vadásznak”.

Kirúgott és felmondott tanáraiknak énekelt öt gimnázium 170 diákja a Radnóti Színházban április végén. A videót most osztotta meg a színház. Az Istentelen ifjúság című darabot nézték meg a pedagógusok, akik nem is sejtették, hogy korábbi tanítványaik is a nézőtéren vannak. A tanulók a darab végén álltak fel énekelni. A korábbi polgári engedetlenségi akciókban résztvevő tanárok meghatottan hallgatták őket. Az egyik pedagógus azt mondta stábunknak: a diákok hiányoznak neki, de a bürokrácia és a túlterheltség nem.

Miután felmondtam – ez a címe annak az interaktív előadásnak, amely tanárok sorsát mutatja be. Olyan tanárokét, akik úgy döntöttek, bármennyire szeretik is hivatásukat, elhagyják a pedagógusi pályát. Miután maradtam – így folytatódik a darab címe, hiszen akadnak, akik megannyi buktató ellenére sem mondanak le tanári állásukról. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Stereo Akt csapata az ő személyes történetükön keresztül mutatja be a közoktatás olyan rendszerszintű problémáit, mint például a tanárhiány, a megélhetési válság vagy a nem megfelelő tananyag.

Hunyadi Mátyás, I. világháború, Horthy-korszak, Erdélyi Fejedelemség, gazdasági rendszerváltás a témák között. 

Kialakult egyfajta pánikhangulat.

A Karinthy gimnázium igazgatója szerint azóta sem tudták pótolni a különleges szaktudással rendelkező kollégákat.

Nyolc éve azzal fenyegették a pécsi egyházi iskolák pedagógusait, hogy ha sztrájkolnak, a püspök eljárást indít ellenük. A helyi szakszervezet akkor azt mondta, szerintük fenyegetik a tanárokat, ezért világossá tették, hogy ha kell, munkaügyi bírósághoz fordulnak, de akár a Vatikánig is elmennek, hogy visszavonják az intézkedést. Palkovics László, az Emmi akkori oktatásért felelős államtitkára a Híradónak azt mondta, a sztrájkjog az egyházi iskolák dolgozóit is megilleti. 

A szülők többsége nem ért egyet azoknak a tanároknak a felelősségre vonásával, akik a Belügyminisztérium szerint jogszabályellenesen tagadták meg a munkát. A Népszava a tavaly decemberi online felmérés eredményéről kérdezte a tárcát, és kiderült, hogy a szülők 53 százaléka nem akarja, hogy retorzió érje a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat. A tárca úgy reagált: senkit sem ért megtorlás. 

A magán és egyházi iskolákban, óvodákban is jár a 32,2 százalékkal megemelt bér a tanároknak és óvónőknek, közölte Rétvári Bence. 

Nem mehet többnapos osztálykirándulásra egy XVIII. kerületi iskola diákjainak egy része, miután ezt megtiltotta a tankerület. Azt írták az intézményvezetőnek, hogy mostantól évente az eddigi 16 helyett csak 2 osztály utazhat el egy vagy több éjszakára. A szülők szerint a tanárok plusz juttatását spórolná meg így a tankerület, pedig a pedagógusok egy része korábban is ingyen vállalta a pluszmunkát. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az esetleg munkajogi pereket próbálhatja így megelőzni a fenntartó.  

A döntés alapján több száz nyugdíj előtt álló tanár kap legalább 10 százalékos fizetésemelést.

Fejenként akár egymillió forinttól is eleshetnek azok a nyugdíj előtt álló tanárok, akik kimaradtak a mostani fizetésemelésből. Ez több száz tanárt érinthet a szakszervezetek szerint. Gyulyás Gergely azt mondja, akik december végéig jelezték, hogy idén nyugdíjba mennek, azoknak nem változott a jogviszonya a státusztörvény szerint, így ők fizetésemelést sem kaphattak. A miniszter hozzátette: ez a szakszervezetek kérése volt. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez csúsztatás.

Kedden volt a határidő, sok tanár azonban még mindig nem kapta meg a megemelt fizetéséről szóló tájékoztatót. Akik igen, azok közül sem mindenki elégedett – állítják a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél. Eddig több száz tanárról tudnak, akik a minimumösszeget kapták. A Klebelsberg Központ szerint eddig csaknem 80 ezer dokumentumot állítottak ki.

A minap írtunk arról, hogy Amerikában azért kapott intőt egy hétéves amerikai gyerek, mert ijedtében azt kiáltotta, hogy „Jézus Krisztus”, miután leejtett egy LEGO-t. A hír megosztásakor megkérdeztük olvasóinkat, nekik mi volt a legabszurdabb iskolai intőjük, és magunk sem számítottunk rá, mennyi bizarr történetet kapunk. Ezek közül válogattunk. 

Csúszhat a tanárok fizetésének februári utalása, ettől tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A megemelt fizetésekről szóló tájékoztatókat egy rendeletmódosítás miatt január 30-ig kell megkapniuk az érintetteknek. A PDSZ szerint így sokan azt sem tudják, mennyiért dolgoznak ebben a hónapban, és a bérszámfejtésre sem lesz idő. A Belügyminisztérium úgy reagált: az intézmények kérték a halasztást.

Alig négy hónappal az érettségi előtt derült ki, hogy idén mégsem lehet vizsgázni a pedagógiai ismeretek nevű tantárgyból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint országszerte legalább 10 középiskola tanulóit érinti a döntés. Egy érintett diák azt mondja, a felvételijük úszhat el ezen, mert ennyi idő alatt nem tudnak másik tárgyból felkészülni. Az illetékes minisztériumtól nem kaptunk választ. 

Január elsejétől a tanárok már nem közalkalmazottak, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át. Csak éppen azt nem tudják, ezzel milyen fizetés jár. Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a kormány által történelminek nevezett 32 százalékos pedagógus béremelés csak a pályakezdőknél valósul meg, a többieknél csak egy alsó határ van megadva, aminél nem kereshetnek kevesebbet. Pilz Olivér szerint ez csupán egy inflációkövető béremelés, amit a kormány európai uniós forrásokból finanszíroz. Hogy szerinte ez elegendő lesz-e a tömeges pályaelhagyás megállításához kiderül a videóból.

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

A gyakornokok 32,2%-kal kaphatnak többet, de például a kutatótanárok csak 17%-kal, ez derül ki a kormány most nyilvánosságra hozott javaslatából. Plusz emelést kaphatnak viszont például a matematika- és a kémiatanárok. A Pedagógus Szakszervezet és az Egységes Diákfront szerint megérte az elmúlt években sztrájkkal és tüntetésekkel kiállni a tanárokért, de még maradtak elérendő célok. 

Átlagosan 32,2 százalékos béremelést hajt végre a kormány, a legkevesebbet a pályakezdő gyakornokok keresik majd: (bruttó) 528 800 forintot.

A szakszervezetek továbbra sem zárják ki egy esetleges sztrájk lehetőségét a közeljövőben. 

Orbán Viktor arról beszélt az év végi kormányinfón, hogy a tanárok fizetésemelésének elindításához még várnak egy levelet az Európai Bizottságtól. Szerinte abban a testületnek felhatalmazást kell adnia az emelésre. A Pedagógusok Szakszervezeténél attól tartanak, egyenlőtlen lesz a béremelés. 

De csütörtökön még tárgyalnak a minisztériummal.

„A magyar kormány álláspontja mindig is az volt, hogyha hozzáférhetünk a bennünket megillető uniós pénzekhez, akkor a tanárbéremelés prioritást élvez” – mondta az RTL-nek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A miniszter ismét elmondta, a jövő évben a pedagógus átlagbéreknek el kell érniük a diplomás átlagbér 71,8 százalékát – ez átlagosan bruttó 700 ezer forintot jelentene. Gulyás arra a kérdésre is válaszolt, mit lát a kormány, jelen vannak-e az uniós források megnyitásával a béremeléshez szükséges pénzek, sőt azt is elárulta, mikortól indulhat el a pedagógusbérek rendezése.  

Bruttó 640 ezer forintot kereshet havonta egy gyakornok óvodapedagógus jövőre Csepelen – erről a kerületi önkormányzat döntött november végén. A helyi óvodákból összesen 40 pedagógus hiányzik, ezen változtatnának az önkormányzati költségvetésből biztosított vonzóbb fizetéssel. A területfejlesztési miniszter hétfőn arról beszélt: a pedagógus béremelést az állami költségvetés képtelen előfinanszírozni, így kénytelenek azzal megvárni az uniós pénzeket.   

Tovább húzódik az eljárás: a bíró szerint sokat segítene, ha máskor a tankerület nem a tárgyalás előtt egy-két nappal, az éjszaka közepén küldené a kért adatokat.

A tanárok 5 százaléka döntött úgy szeptember végéig, hogy nem tanít tovább. A Tankerületek adatait az Átlátszó összesítette. A több mint 4000 távozó ellenére jelenleg csak 707 pedagógust keresnek a hivatalos közigazgatási állásportálon. A szakszervezetek szerint azért, mert a legtöbb iskolában részmunkaidős tanárokkal töltik be az üres helyeket. 

Részegen támadt az igazgatóhelyettesre az apa, aki gyermeke iskolai konfliktusa miatt ment be az iskolába Baktakéken szeptemberben. Az ügyészség szerint kiabálni kezdett, és szidta a tanárokat, majd az őt nyugtatni próbáló igazgatóhelyettest meglökte. Rendőrt kellett hívni hozzá. Vádat emeltek ellene, felfüggesztett börtönbüntetésre számíthat. 

Másfél hónap leforgása alatt jóformán annyi pedagógus felmondott az állami szektorban, mint a tavalyi év felében és a tavaly előtti háromnegyedében. Van olyan tankerület, ahol minden tizedik tanár távozott a státusztörvény hatályba lépése előtt.

Azért bocsájtották el a Karinthy Frigyes Gimnázium hat tanárát, mert ők vettek részt a leghosszabb ideig a polgári engedetlenségben – mondta a Külső-Pesti Tankerület vezetője a bíróságon. Aki elnézést kért azért, amiért korábban nem jelent meg a tárgyaláson. Az elbocsájtott tanárok arról beszéltek, hogy a kirúgásuk szerintük elrettentette a kollégáikat attól, hogy tovább folytassák a tiltakozást.

Rábel Krisztina, a karinthys tanárokat kirúgó tankerületi vezető ezúttal megjelent a tárgyaláson. Korábban azért nem jött el, mert azt állította, hogy nem kapott idézést. Most kiderült, valójában szabadságon volt. A bíró rögtön figyelmeztette is.

Hamis adatok szerepelhetnek a KRÉTA rendszerben egy szigetszentmiklósi iskolában – erről egy ott dolgozó tanár beszélt Híradónknak. Szerinte akkora a tanárhiány, hogy van, hogy a tornatanár tartja a fizikaórát, ezt azonban szakszerű helyettesítésként kell beírni az elektronikus naplóba. Egy szülő pedig arra panaszkodott a híradónak, hogy az elmaradó órák miatt a gyerekeknek alig vannak jegyeik. A Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ azt közölte a Híradóval, hogy ők minden feladatot ellátnak.

Azért őket küldték el, mert ők vettek részt a legtöbbször polgári engedetlenségi akciókban – ezt válaszolta a bíróságon a Belső-Pesti Tankerületi központ vezetője, miért pont öt tanárt rúgott ki tavaly ősszel a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A feszült hangulatú tárgyaláson a bíró többször rendre utasította Marosi Beatrixot, amiért szerinte nem válaszolt egyértelműen a kérdéseire. A tanárokat képviselő Helsinki Bizottság szerint olyan adatokról is beszélt ma a tankerületi vezető, melyekről korábban tagadta, hogy tudomása lenne. 

November másodikán folytatódott Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara és Sallai Katalin ügye a bíróságon, akiket korábban a tankerület azért bocsátott el, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak. A november 2-i tárgyalási napon, csütörtökön megjelent Marosi Beatrix, az érintett Belső-Pesti Tankerület igazgatója is. A tárgyaláson – miután többször is erős kérdéseket kapott a bírótól –, szembe találta magát azzal a kérdéssel is: megítélés szempontjából mi a különbség a polgári engedetlenség és a sztrájk fogalma között? Erre nem tudott válaszolni, azonban az ügyét vezető bíró hosszan kifejtette az álláspontját. Mivel a tankerületi igazgató nem járult hozzá, hogy a hangját megmutassuk, a videóban eltorzítottuk. 

Palya Tamást, Törley Katalint, Ocskó Emesét, Molnár Barbarát és Sallai Katalint a tankerület azért bocsátotta el, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak.