A késelés péntek este történt a soroksári Grassalkovich úton.

Magát állította be áldozatnak.

Egy nő, aki a bénító félelem miatt nem vállalta az arcát és a nevét, 21 éven keresztül élt bántalmazó kapcsolatban férjével. Folyamatosak voltak a verések, a fenyegetések és a kontroll. Milyen az élet így? Miért maradt idáig? Hogyan lehet ilyen sok év után kilépni ebből? 

Összesen 36 terv közül választották ki a győztest. Nagy szó, hogy ilyen emlékmű egyáltalán épül Budapesten.

A támadások leírása szinte minden esetben megegyezik: esti szórakozás közben, a tömegben érzékelt szúrás, aztán rosszullét, szédülés, időnként ájulás.

Az erről szóló törvényt már egy évtizede beterjesztették, de konzervatív csoportoknak nem tetszett a megfogalmazása.

Minden bántalmazó kapcsolat egyedi, ezért nagyon fontos az onnan való kilépés megtervezése.

A plakátakciózó Patent Egyesület szerint a civilek támogatására vannak utalva a menekült lányok és nők, de a magyar állam saját polgárait sem tudja hatékonyan megvédeni.

Négy salvadori nő nemrég szabadult a börtönből, miután felülvizsgálták ügyüket. Most kegyelmet kérnek börtönben lévő társaiknak is.

Élettársát akarta eltávolíttatni a rendőrökkel, terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt emeltek vádat ellene.

A 18 éves lány súlyos sérülésekkel túlélte a zuhanást, egy temesvári kórházban ápolják.

A pápa ritkán használ olyan erős kifejezéseket az erőszak jellemzésére, mint vasárnap esti tévéinterjújában.

Orosz Bernadett szétvert, arcát aki egyszer is látta, soha nem felejti. 2 éve novemberben az életéért posztolt, miután volt párja brutálisan bántalmazta. Lavinát indított a bejegyzése a közösségi oldalakon, az ő arca és fájdalma lett az összes bántalmazott nő arca és fájdalma akkor. Rengeteg az érintett itthon és világszerte. Ráadásul a Covid miatt megváltozott az életritmusunk, a home office, a bezártság hatására felborult a napi rutin is. Ma Magyarországon minden héten legalább egy nő meghal családon belüli erőszak miatt. Fontos, hogy ismerjük fel a bántalmazás jeleit, akár családtagunkról, barátunkról, vagy szomszédunkról van szó. Aki fenyegetve érzi magát, hívja a rendőrséget vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat telefonszámát ezen a számon: 06 80 205 520. Borítókép: Karolina Grabowska fotója a Pexels oldaláról

Adott egy nemzetközi egyezmény, amelyet 2011-től kezdve lehetett aláírni, Magyarország 2014 tavaszán aláírta, de azóta sem képes ratifikálni: vagy nem meri vagy nem tudja vagy nem akarja. Az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, Isztambuli egyezmény néven közismert és 2014 augusztusában lépett életbe, miután megfelelő számú ország ratifikálta. Magyarország miért nem?

Vörös ételfestékkel színezett vízzel öntötték le a Kossuth teret a Parlament előtt a Párbeszéd Magyarországért aktivistái a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján. A párt szerint a magyar kormány nem tesz határozott lépéseket a nők védelmében. Évek óta nem ratifikálják az isztambuli egyezményt, ami az Európai Bizottság javaslatai alapján javítana a bántalmazott nők helyzetén. A Fidesz-frakció közleményében azt írt, hogy a nőkre és gyermekekre a legnagyobb veszélyt ma Brüsszel és a baloldal bevándorlás-politikája jelenti.