A vállalat szerint az extraprofitadó miatt kevésbé lesz vonzó Magyarország a turisták számára. 

Törvénytelennek nevezte az Orbán-kormányt a parlamentben, ezért elvette a szót Varju László DK-s képviselőtől Kövér László házelnök

Nagy Márton miniszer szerint fellépnek, ha a cégek megpróbálják a lakosságra hárítani a terheket.

Ezen azt értette a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy lefaragják a minisztériumok költségvetését. Elmondta: az önkormányzatoknak és a cégeknek nem lesz rezsicsökkentés a jövőben, azt pedig még nem tudni, mi lesz július 1-je után az árstoppal.

Szombat éjjel megjelent a rendelet a kormány által kivetett különadókról és adóemelésekről a Magyar Közlönyben. Kiderült, mennyit von el a kormány a kiskereskedőktől, bankoktól, biztosítóktól, telekommunikációs cégektől, gyógyszerforgalmazóktól.

Garancsi István és az új honvédelmi miniszter érdekeltsége csaknem 11 milliárd forint osztalékra tett szert az Andy Vajnától „megörökölt” üzletből.

Feller Antal azt mondta, bár nőtt a forgalmuk a koronavírus alatt, a plusz bevételből például raktárat építettek az oltóanyagoknak.

Hiába nőtt az áruház-láncok és boltosok árbevétele az infláció miatt, nőttek a beszerzési áraik is.

A járvány alatt nem volt kiugró forgalomnövekedés, a pluszbevételt a folyamatos ellátás fenntartására fordították. A gyógyszercéget emiatt meglepte, hogy a kormány szerint extraprofitot bezsebelő vállalatok közé került.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ levelében egy szó sem esik járványról, koronavírusról és oltásról. 

A szakmai érdekképviselet szerint az ágazatban nincs extraprofit.

A közgazdász professzor, Orbán Viktor volt tanácsadója szerint a kormányzat tüzet olt, és csak rövid távon, próba-szerencse alapon gondolkodik. Ki fizeti meg a különadók árát? Miért maradnának Magyarországon az érintett cégek, és egyáltalán mit jelent az extraprofit?

A kormány nyolc szektorra vet ki különadót.

Nem fogják a cégek áthárítani a fogyasztókra a különadókat – állítja a frissen kinevezett gazdaságfejlesztési miniszter.

Idén 7 ágazatnak kell fizetnie, a bankoknak, a biztosítóknak, az energiaszektornak, kiskereskedelmi cégeknek, telekommunikációs cégeknek, légitársaságoknak, gyógyszercégeknek.

Az extraprofitos kijelentést ma reggelre sem heverte ki a magyar valuta.

Reagáltak a miniszterelnök különadóról szóló bejelentésére az ellenzéki pártok, van olyan parlamenti frakció, amely kibővítené az érintett vállalatok körét.

A bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedő cégeknek, a légitársaságoknak, valamint a telekommunikációs cégeknek kell összedobniuk azt pénzt, amelyet a rezsicsökkentésre és honvédelmi fejlesztésre fordítanak majd.

Az OTP nem üzletel az orosz állammal, de nem vonult ki az országból.

Mert az oltatlanok „pénzügyi terhet jelentenek”, és „elárasztják a kórházakat”.

A kereskedelmi láncok nem tudják, mivel jár majd a különadó, amit fizetniük kell. A részletekről ugyanis még semmit sem tudni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csak annyit mondott: 36 milliárd forintot várnak tőlük. 2010-ben egyszer már kivetett hasonló adót a kormány, akkor válságadónak hívták, és a magyar tulajdonú cégeket alig érintette.

Nem fizetnek bevándorlási különadót az RTL Híradónak nyilatkozó civil szervezetek. Álláspontjuk szerint rájuk nem vonatkozik a nyár elején elfogadott új szabályozás. Hétfőig kell bevallani és befizetni a 25 százalékos különadót azoknak a szervezeteknek, amelyek a kormány szerint támogatják a bevándorlást.  

Az átlagos fizetésű tanárokat, egészségügyi dolgozókat is megsarcolná az új törvény. A Házon kívül körbejárta a különadó témakörét.