A kormány különadókat vet ki a rezsicsökkentés és a honvédelem finanszírozására

Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak miatt a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extra proftra tesznek szert – mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán közzétett Facebook-videójában. 

A miniszterelnök szerint ugyanis „a háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul”, ezek együtt pedig drasztikus áremelkedéshez vezetnek. 

„Ma a rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat, ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősítenünk” – fogalmazott. 

„A kormány ezért úgy határozott, hogy 

létrehoz egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének a költségeit. 

– mondta. A kiadásokat 

• a bankoknak
• a biztosítóknak
• a nagy kereskedelmi láncoknak
• az energiaipari és kereskedő cégeknek,
• a légitársaságoknak,
• valamint a telekommunikációs cégeknek kell állniuk,

Ezeknek a vállalatoknak az „extraprofitjuk” nagy részét ebbe a két alaba kell befizetniük. 

Az intézkedés két évig lesz érvényben, 2022-ben és 2023-ban.

Akik ebben a háborús időszakban extra haszonra tesznek szert, azokat arra kérjük, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez – mondta Orbán Viktor. További részletek várhatóan a holnapi kormányinfón hangzanak majd el.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a bejelentés után nem sokkal azt közölte, hogy szerdán megbeszélést folytatott a Bankszövetséggel. „A miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a Kormány – több ágazati szektor mellett – a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött” – áll a közleményben.

Rendkívüli időket élünk, rendkívüli időkben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség

– mondta a miniszter, aki szerint a világ a Covid-járvány gazdaságromboló időszaka után, valamint az energiaárak soha nem látott mértékű emelkedése miatt egy gazdasági válság küszöbén áll.

Ha üres a kassza, fizethetnek a nagyobb cégek

Az Orbán-kormány nem először kezeli a költségvetés problémáit különadókkal, például a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válság idején is ágazati különadókat vezetett be Magyarország. 

A 2010. októberi (2010. januártól visszamenőlegesen alkalmazott) törvény háromféle különadót tartalmazott: kiskereskedelmi, távközlési és energetikai különadót. Ezek három évig (2012 végéig) voltak hatályosak.

Az Adózóna cikke szerint a kiskereskedőknél 500 millió forint éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték, 100 milliárd forint felett már az éves bevétel 2,5 százalékát kellett fizetni. A távközlési szektorban még magasabbak voltak az adómértékek: 100 millió forint árbevételig volt adómentesség, utána szintén meredeken nőttek az adókulcsok, egészen 6,5 százalékig, amelyet 5 milliárd forint éves árbevétel felett kellett alkalmazni.

Ezeken kívül hatályban van a reklámadóról szóló rendelkezés is, annak mértéke azonban 0 százalékos. 

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala