Az áldozat két testvérének, akiket elrabolt a Hamász, van magyar állampolgársága is.

Az amerikai baloldal egy része gyakorlatilag örömujjongásban tört ki, miután a Hamász több mint ezer izraelit ölt meg október elején. Ezzel jelentősen megnehezítették azoknak a jellemzően fiatal, progresszív liberális aktivistáknak a dolgát, akik a Hamász terrortámadását, és az izraeli kormányt is egyaránt elítélik, és a két nép békés egymás mellett élésért küzdve, árnyalt megoldásokat keresnek a konfliktusra. 

Az izraeli tankok már Gázavárosban vannak, helyszíni beszámolók szerint a cél a település bekerítése lehet.

A Hetek értesülései szerint egy magyar-izraeli férfit a feleségével együtt öltek meg az otthonában a Hamász fegyveresei, akik egy másik magyar-izraeli tinédzserlányt és édesanyját is elhurcolták Gázába.

Izrael nem köt tűzszünetet a Hamásszal és nem tervezi, hogy lemond – erről beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő esti beszédében, amikor újságírói kérdésekre válaszolt. Közben zajlik a gázai szárazföldi hadművelet is, ahol az izraeli tankok már Gázavárosban vannak. Helyszíni beszámolók szerint a cél a település bekerítése lehet. A fenti videóban az izraeli-gázai határról láthat élő videóközvetítést. 

Az izraeli miniszterelnöki hivatal a Hamász kegyetlen pszichológiai propagandájának nevezte a három túszról közölt felvételt.

Az izraeli hadsereg több tucat terroristát ölt meg az éjszaka folyamán a Gáza övezetben és katonai egységeket semmisítettek meg – közölte az izraeli hadsereg szóvivője. Egy felrobbantott épületben szerintük a Hamász terrorszervezet több mint húsz fegyverese bújt meg. Resperger István katonai szakértő a Fókuszban arról beszélt, miért hosszú és bonyolult művelet a terrorizmus elleni küzdelem, és azt is tisztázta, mit jelent az aszimetrikus hadviselés. 

A hadsereg szíriai és libanoni célpontokat is támadott, válaszul az ezekről a területekről indított rakétatámadásokra. Gázában több kórház kiürítési parancsot kapott, a környező utcákra légicsapásokat mért a hadsereg. Közben az övezeten kívül is nő a feszültség: összecsapások voltak a ciszjordániai Dzsenínben, Jeruzsálemben pedig egy palesztin késelt meg egy izraeli rendőrt.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a szárazföldi offenzíva során kiszabadították az egyik katonanőjüket, akit a Hamász október 7-én ejtett foglyul a Gáza övezetben.

A személyautó sofőrje amint meglátta a tankot, megpróbált megfordulni és elmenekülni, ám ekkor egy izraeli tank tüzet nyitott rá, a jármű pedig felrobbant. 

Jeruzsálemben egy 17 éves palesztin férfi súlyosan megsebesített egy izraeli rendőrt, a támadót később agyonlőtték.

Ő is azok között a bulizó fiatalok között volt, akikre egy technopartin csapott le a Hamász.

Katasztrofális a helyzet a gyerekek számára Gázában, ahol eddig is vízhiánnyal küzdöttek, de az most új szintre emelkedett. 

Sajtóhírek szerint a feltüzelt csőcselék egy helyi szállodát is felforgatott zsidók után kutatva.

Az emberek megrohanták és kifosztották azokat a raktárakat, ahol az ENSZ segélyszállítmányait tárolják. A nemzetközi szervezetek követelése ellenére Izrael nem megy bele a tűzszünetbe. Az izraeli szárazföldi offenzívára válaszul a Hamász terrorszervezet rakétatámadást indított több izraeli város, köztük Tel-Aviv ellen.

A kormány nem szavazta meg az azonnali gázai tűzszünetet követelő ENSZ határozatot. A külügy az RTL Híradó kérdésére azt közölte, egyebek mellett azért nem, mert a határozatban nem szerepel, hogy az Izraelből elrabolt túszokat azonnal, feltétel nélkül szabadon kell engedni. Csakhogy, a határozat szövegében szerepel: szabadon kell engedni a jogtalanul fogvatartottakat. A tárca erre úgy reagált: a határozat nem túszokról, hanem fogvatartottakról beszél, és ezt a magyar kormány nem fogadja el.

Jana Černochová szerint a határozattal az ENSZ a terrorizmust támogatja.

A külügyi szóvivő azt írta: „A határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát.” Ez azonban nem egészen van így.

A magyar kormány szerint a javaslat nem volt elég kiegyensúlyozott. Ukrajna esetében mintha nem lennének ilyen problémák.

Az UNRWA szerint aggasztó a jelenség és arra utal a raktárak kifosztása, hogy kezd felbomlani a rend a blokád alatt tartott övezetben.

Az izraeli hadsereg azt kérte a civilektől, hogy menjenek délre a harcok elől. 

Ha az ellenség egy csapásra le kívánja zárni a fogva tartottak kérdését, mi készek vagyunk erre – üzenték. 

Netanjahu szerint ez egy hosszú és nehéz háború lesz, de győzni fognak.

Míg Orbán Viktor a saját hívei előtt, Veszprémben emlékezett meg az 1956-os forradalomról, a fővárosban több ezren tüntettek az oktatás szabadságáért és Iványi Gáborék mellett. A BME oktatói kezéből fideszes képviselő csavarhatta ki a molinót, a Corvinusról pedig kirúgtak egy tanárt, amiért etikai eljárást kezdeményezett egy befolyásos család gyermekének szabálytalan vizsgáztatása miatt. Kiderült, kik járhatnak jól az új CSOK-kal, és eldőlt, hogy melyik duó lett idén a Nyerő Páros. Schobert Norbit lefejelték, Fekete Pákó pedig 28 év után magyar állampolgár lett. A hét videóiból válogattunk.

Százakat vettek őrizetbe New Yorkban egy zsidó mozgalom által szervezett tüntetésen. A résztvevők a Gáza övezet izraeli lerohanása ellen tiltakoztak. Több ezren demonstráltak tűzszünetet követelve Londonban is. Az ENSZ közgyűlése szintén azonnali humanitárius fegyverszünetet sürget. A felszólítást Izrael elutasította.

Ezt az izraeli hadsereg péntek éjjel. A hadműveletet minden eddiginél pusztítóbb erejű bombázás előzte meg. A Hamász terrorszervezet állítása szerint fegyvereseik harcban állnak. Az összecsapásokról egyelőre nem sokat tudni, mivel Izrael lekapcsolta a telefon- és az internet szolgáltatást az ostromlott területen.

Szergej Lavrov elítélte a terrorizmust, és a lehetséges katasztrófákra figyelmeztetett.

Az izraeli hadsereg pénteken jelezte, hogy kiterjeszti a Gázai övezet elleni támadásokat. Az egyik akcióban megölték azt a férfit, aki a siklóernyőkkel Izraelbe beszivárgó Hamász-harcosokat irányította.

Erős tüzérségi- és légicsapást mért a Gáza övezetre az izraeli hadsereg, amely bejelentette, a szárazföldi erők ma este kiterjesztik műveleteiket.

Egyre több anya osztja meg életének legdrámaibb pillanatát, hogy a gyermekét a Hamász terroristái elrabolták. A túszok szülei közül többen európai körútra indultak, hogy segítséget kérjenek a foglyok kiszabadításában. Négy magyar állampolgár is a Hamasz fogságába került Gázában. A Fókusznak interjút adott az Izraelben élő Bodrogi Zsuzsa, aki húsz éve önkéntes a rendőrségnél. Azt mondja, nagyon nehezen tudnak együtt élni a velük történtekkel, minden nap kikerül egy új videó a szörnyűségekről. Zsuzsa lányának barátnőjét is elrabolták, három hete semmit sem tudnak róla.

Az izraeli hadsereg szerint a Gázavárosban működő Sifa kórház alatt rejtőzködik a Hamász dzsihadista terrorszervezet vezérkara és fő műveleti központja, ahonnan irányítja az Izrael elleni rakétaindításokat. 

Négy magyar állampolgár van a Hamász fogságában Gázában – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. Azt már korábban tudni lehetett, hogy egy izraeli-magyar kettős állampolgárságú testvérpárt, két lányt elraboltak a terroristák egy kibucból. A HVG információi szerint két magyar állampolgárságú férfit is Gázában tartanak fogva, egyiküket családjával rabolhatták el.

A gázai hadművelet miatt véletlenül lebombáztak egy egyiptomi kórházat.

Eddig csak két magyar túszról, két kislányról lehetett tudni.

Nem sieti el a szárazföldi offenzíva megindítását az izraeli hadsereg, de a készülődés szemmel látható: új kommandót hoztak létre az október 7-i mészárlás elkövetőinek likvidálására, az Egyesült Államok légvédelmi eszközöket szállít a térségbe. A légierő pedig utakat robbant a támadáshoz.

A magyar származású Maayan Zin csak a lányaira tud gondolni: a 8 éves Elát és 14 éves Dafnát a Hamász terroristái rabolták el.

Az oroszok korábban tűzszünetre szólítottak fel Izrael és a Hamász között.

Egy magyar-izraeli állampolgárságú anya két lányát vitték el október 7-én.

A Beri kibucban száznál is több embert mészároltak le a Hamász terroristái. Izrael egykor legsikeresebb közösségének tagjai most visszatérhettek otthonaikba. A kiégett házak, és az öldöklés helyszíne sokkoló látványt nyújt, volt, aki nem is merte hozni a gyerekét. Ahol egykor gyerekek játszottak, most csak a pusztítás nyomait látni.

„Szinte csodaszámba megy” az, hogy a kisbaba megszülethetett.

Ismét bejelentette Izrael miniszterelnöke, hogy készül Gáza inváziója.

Becslések szerint a Hamász 220 civilt rabolt el, sokukról a mai napig nincs hír. Izrael azonnali válaszreakcióként a Gázai övezet megtámadása mellett döntött, a válaszcsapások eddig körülbelül 6500 áldozatot követeltek. De vajon mit szólnak az arab országok az izraeli-palesztin háborúhoz és mit gondolnak a Hamászról? Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő válaszol, aki elmondta, az arab országok kötelességüknek érzik, hogy kiálljanak a palesztinok mellett, mégsem nyújtanak humanitárius segítséget a gázai civileknek.

Újabb terrortámadást hiúsított meg Izrael, a Hamász fegyveresei a tengeren próbáltak a zsidó állam területére jutni, de még a nyílt vízen megsemmisítették őket. Izrael továbbra is arra kéri a Gáza övezet lakóit, hogy húzódjanak délre. Helyi jelentések szerint a Hamász ezt útakadályokkal is igyekszik lehetetlenné tenni. A fallal körbezárt területen egyre rosszabb helyzetben vannak a civilek: a kórházakban alig maradt üzemanyag az áramellátáshoz.  

A világszervezet elnöke arról beszélt, hogy a palesztinokat 56 évig „fojtogató megszállás alatt tartották”.

Hosszú, konfliktusos évek húzódnak Izrael és a palesztinok viszonya mögött, amely a Hamász izraeli támadása miatt újra előtérbe került. A világ nagy része együttérzett Izraellel az első támadás után, de úgy tűnik, sokan oldalt váltottak, amikor Izrael válaszcsapása miatt Gázában humanitárius válság alakult ki. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Fókusznak adott interjúban az izraeli-palesztin konfliktus gyökereiről beszélt, elmagyarázva 80 év történetét, ami oda vezetett, hogy a kétharmad budapestnyi területen élő palesztinok körében ma is teljes a jogfosztottság. Olyan fogalmakat is tisztáz, hogy mit jelent a cionizmus, és keretezi azt is, miért nyerte meg a választást a radikalizmusáról ismert Hamász a palesztin területeken. Miért van válságban az izraeli belpolitika, és milyen lehetőségek vannak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére, még mielőtt Gázában éhen és szomjan halnak a civilek?

Izraelbe készült, de lemondta az utat – szerinte Netanjahu visszaélt a törökök jó szándékával.

Az izraeli háború nem csak a fronton zajlik, hanem az interneten is. Egyre több, gyakran erőszakos felvétel és hír ömlik ránk a közösségi médiában, sokszor nehéz eldönteni, hogy igazak-e. Pár éve még a Twitter is hiteles platformank számított, ma már inkább az ellenkezőjére „jó példa” Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő szerint. A videóból kiderül, hogyan tudjuk ellenőrizni egy hír valóságtartalmát, és milyen forrásokból érdemes tájékozódnunk.

A 2,3 milliós Gáza övezet lakosságának mintegy fele kiskorú. Több mint 5300-an sebesültek meg közülük. 

Ayoun Ágnes a Tel Avivtól fél órányira északra lévő Netanyában él, egyik fiát nászútja után nem sokkal hívták be katonának. Azt meséli, már északról is lövik Izraelt, ezért összesen 130 ezer embert telepítettek ki, akik szállodákban, kibucokban vagy a családjaiknál húzzák meg magukat. A közhangulatot egyszerre uralja a félelem, a szorongás, az összetartás és egymás segítése. Bár az élet lassan kezd visszatérni, újra kinyitottak az iskolák, de sok embert elbocsátottak vagy fizetés nélküli szabadságra küldtek. Szinte az összes bolti eladót elküldték, de nehéz helyzetben vannak az éttermek és a mezőgazdaság is. Ágnes arról is beszélt, hogy az emberek nem nagyon mozdulnak ki, és kétszer is meggondolja, hogy elengedje-e a 16 éves fiát esténként a barátaival találkozni.

A terrortámadás utáni 4. napon az izraeli hadsereg felvonult a gázai határnál, és lassan két hete ugrásra készen vár. Egyelőre nem kaptak parancsot a bevonulásra. A késlekedésnek több oka van Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint. Ha Izrael bevonul, akkor a Hamász várhatóan nagy médianyilvánosság előtt, akár élőben elkezdeni kivégezni a túszokat, akik közül sokan kettős állampolgárok. A másik oldalról viszont az izraeli vezérkar sem túl lelkes, hiszen tudják, ha bevonulnak, az irgalmatlan áldozatokkal fog járni.