Élelmiszert, ivóvizet és gyógyszereket szállító teherautók jutottak be a Gázai övezetbe Egyiptom felől. Mindeközben Izrael ENSZ nagykövete lemondásra szólította fel António Guterres ENSZ-főtitkárt, Mahmúd Abbász palesztin elnök pedig felszólította Emmanuel Macron francia elnököt, hogy segítsen véget vetni az agressziónak.

Október 7-én pár óra leforgása alatt minden megváltozott Izraelben. Az évek, évtizedek óta tartó katonai készenléti állapotot feldúlta egy terrortámadás, azóta hivatalosan is hadban áll az ország. Nincs olyan izraeli, akinek nem változott meg az élete, és ehhez nem kell katonának lenni.

Motorra fektetve rabolták el otthonából, közben bottal ütötték, de később jól bántak vele – ezt mondta palesztin fogvatartóiról az egyik idős izraeli asszony, akit hétfőn késő este engedett szabadon egy másik nővel együtt a Hamász terrorszervezet. Ők azt állítják: humanitárius okokból. A szélsőségesek az október 7-i dél-izraeli vérengzés után elhurcolt több mint 220 túszból eddig négyet engedtek el. 

Szerinte ezt a világ jelentős része szeretné elkerülni.

Sikerült azonosítani a nyilvánosságra került felvételek alapján.

Elmondta mit élt át elrablásakor és túszként a 85 éves nő, aki azzal keltett feltűnést, hogy szabadon engedésekor kezet nyújtott a Hamász egyik fegyveresének, és azzal búcsúzott tőle, hogy „béke”. 

A Google Térképen és a Waze navigációs alkalmazásban sem látszik az aktuális forgalmi helyzet. Azt nem tudni, kinek a kérésére tették mindezt. 

Az egykori amerikai elnök meglehetősen furcsa kijelentést tett egy kampányrendezvényen Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

Megerősítették, hogy a Hamász újabb két izraeli túszt engedett el humanitárius okokra hivatkozva. Még mindig több mint kétszáz embert fogva tart az iszlamista szervezet. 

Ötezer fölött az izraeli légicsapások palesztin áldozatainak száma Gázában – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet, amelynek katonai szárnya október 7-én több mint 1400 embert végzett ki a zsidó állam területén. Ez vezetett a bombázásokhoz. Izrael államfője szerint a Hamász vegyi fegyvert is be akart vetni.

Joe Biden amerikai elnök után Rishi Sunak brit miniszterelnök is azt mondta, hogy valószínűleg Gázából indított rakéta csapódott be az övezetben működő al-Ahli kórházba, amiben a Hamász által ellenőrzött hatóságok szerint 471-en meghaltak.

Szijjártó Péter szerint a kormány azon van, hogy egy nemzetközi megállapodás keretében biztonságba lehessen helyezni a Gázában rekedt tizenöt magyar állampolgárt, akik egy részének egyszer már majdnem sikerült elhagynia a háború sújtotta övezetet.

A Hamász ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy már több mint kétezer gyerek meghalt október 7-e óta, az összes halálos áldozatok száma pedig átlépte az ötezret az övezetben.

Jelenleg tizenhat magyar katona teljesít szolgálatot az izraeli–libanoni határszakasznál.

Újabb, segélyekkel megpakolt kamionok mehettek be a Gáza övezetbe Egyiptomból. 

Egymillió gyereket sodort veszélybe az izraeli-palesztin háború – közölte az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF palesztin képviselője. A Hamasz két héttel ezelőtti, több mint 1400 halálos áldozatot követelő vérengzése után indított légicsapásokban – gázai közlés szerint – már több mint 4600 palesztin halt meg. Negyven százalékuk gyerek. Az izraeli hadsereg közben javában készül a szárazföldi hadműveletre.

Kisméretű pokolgép volt.

A kanadai hírszerzés szerint egy meghibásodott palesztin rakéta csapódott be.

„Nem tudom, hogy mi lesz, hogy meddig tart a háború. Hogy lesz-e egyáltalán Gáza” – mondta a Fókusznak nyilatkozó, Magyarországon élő palesztinok egyike. Ramadan Meghari szerint a gázai fiatalok rosszkor, rossz helyre születtek. Egy ciszjordániai hoteltulajdonos szerint a nagyapja földje járna nekik.

Tovább folytatódik lövöldözés a térségben.

Sokan a 2001-es amerikai terrortámadáshoz hasonlítják az október 7-én Izraelben történteket. Két héttel ezelőtt egy zsidó ünnepnapon több mint 1300 embert öltek meg az Izrael területére berontó terroristák. A támadás váratlan volt annak ellenére, hogy a Gáza-övezetet irányító, ám a nyugati világ által terrorszervezetnek tekintett Hamász néhány héttel korábban elpróbálta az akciót, és az erről készült videót nyilvánosságra is hozta. 

Az amerikai állampolgárságú anyát és lányát humanitárius okokból adták át a palesztin terrorszervezet közlése szerint. Mindketten jól vannak, és azóta telefonon beszéltek az amerikai elnökkel is. Az izraeli hadsereg legutóbbi közlése szerint még 210-en lehetnek fogságban.

Több városban is tüntetnek Palesztina mellett.

Újra rólunk szólnak a hírek, miután Orbán Viktor kezet fogott és tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Mindeközben továbbra is véres harcok dúlnak a Gáza övezetben, mindennap egyre kegyetlenebb képek és videók látnak napvilágot. A fűtetlen János kórházban dideregnek betegek, nővérek és orvosok, egy budapesti vasúti szakasz „honvédelmi rendszerelemmé” válik. Azahriah mindeközben háromszor megtölti a Puskást, a Nyerő Párosból kiszavazott Joe pedig jól megmondja, mit gondol Curtisről. Ezek a hét videói.

Két amerikai túszt engedett szabadon pénteken a Hamász fegyveres szárnya, de közben 50 másik túsz szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások kudarcot vallottak.

A miniszter azt mondta, a korábbi francia csatár „jól ismert a Muzulmán Testvériséggel való kapcsolatairól”.

A Hamász pénteken közölte, hogy „humanitárius okokra” hivatkozva elengedett két amerikai túszt, egy anyukát és lányát. A híreket az amerikai és izraeli tisztviselők is megerősítették. Hivatalosan is ők lettek az első túszok, akik megmenekültek a Hamász karmai közül a háború kezdete óta. 

2023. október 7-e minden izraeli emlékezetében felkavaró, félelemmel teli napként marad meg. Máté Budapesten született, családjával 9 évvel ezelőtt költözött ki Izraelbe. Most 21 éves, dolgozik és folyamatosan készenlétben áll. Azt mesélte, éjjelente elbarikádozza a lakása ajtaját, annyira fél, hogy valami történni fog. Az embernek fel kell készülnie arra, hogy bármelyik pillanatban támadás történhet. Azt mondja, borzalmas érzés ebben a lelkiállapotban munkába járni, majd onnan hazaérve a tévé elé ülni. 

Már a négyezret is meghaladhatja az izraeli bombázások halálos áldozatainak száma a Gáza-övezetben. Segélyszállítmányok továbbra sem jutnak be a területre, miközben az izraeli hadsereg a szárazföldi támadás megindítására készül. A háborút kirobbantó Hamász terrorszervezet továbbra is több mint 200 túszt – köztük legalább húsz gyereket – tarthat fogva föld alatti alagutakban. 

Hajszálon múlt az élete, lábon lőtték és több barátja is meghalt – erről beszélt az RTL Híradónak az a magyar származású izraeli lány, aki ott volt azon a fesztiválon, ahol tömegmészárlást hajtottak végre a Hamász terroristái két hete. A 24 éves Eden egy óvóhelyre menekült abban a reményben, hogy ott biztonságban lesz. 30-an gondolták így, de a támadást csak néhányan élték túl. A lány most került ki a kórházból.

Az izraeli hadsereg nekiment Greta Thunbergnek, miután a svéd klímaaktivista kiállt a gázai palesztinokért és civil lakosságért, illetve mert megosztott a közösségi médiában egy posztot, amely szerint népirtás zajlik az övezetben. 

A Gázát uraló Hamász fegyveresei több mint húsz kiskorú gyermeket tartanak fogva, és a túszok között legalább tíz, hatvan év feletti ember is van az izraeli hadsereg szerint.

Izraelnek 460 ezer katonája van, akikből 360 ezret már mozgósítottak is. A Hamásznak ezzel szemben 15 ezer jól kiképzett és további 50 ezer tartalékosa van. A nagyságrendbeli gyalogsági túlerő azonban a földrajzi viszonyok miatt nem tud érvényesülni. Gáza szűk utcáit, beláthatatlan alagútrendszerét nem fogja lerohanni félmillió katona.

Az európai és az amerikai érdek az, hogy egy erős Izraellel és a kőolajat és gázt exportáló OPEC-országokkal is jó legyen a kapcsolat. Ez az EU szempontjából különösen fontos, hiszen az orosz gázról és olajról való leválás miatt a közel-keleti partnerek fontossága megnőtt – magyarázta Feledy Botond külpolitikai szakértő. Az izraeli hadsereg továbbra is a Gáza övezet határánál gyülekezik, azt azonban nem tudni, mikor indulhatnak el, vagy elindulnak-e egyáltalán, hogy felszámolják a Hamász erőit.

1947-ben az ENSZ arra kereste a megoldást, hogy a Palesztinába a 20. században folyamatosan növekvő számban, majd a Holokauszt miatt tömegesen visszatelepülő zsidók és az ottani arabok miként élhetnek együtt tovább. Azóta szinte mindvégig puskaporos hordó maradt Izrael térsége: a 2023. október 7-én kezdődött vérontás valószínűleg jó időre megakasztja a béketörekvéseket a Közel-Keleten.

A Szentföld látszólag kietlen, kő- és homoksivatagok által szabdalt vidék, valójában pedig a Közel-Kelet egyik legizgalmasabb és egyben legpuskaporosabb területe. Fontos a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára egyaránt. Nem csoda, hogy megszerzése és megtartása évezredek óta sarkalatos kérdés. 

Újabb túlélő nyilatkozott a Híradónak. A magyar származású túlélőt meglőtték azon az izraeli fesztiválon, ahova terroristák törtek be október 7-én, és ahol több száz embert gyilkoltak meg. A lány nemrég jött ki a kórházból – most édesanyja tolmácsolásában mesélte el a történteklet. Szerencsésnek mondhatja magát, hiszen körülötte szinte mindenkit megöltek az óvóhelyen, ahova menekült: 30-ból 8-an élték túl a támadást. Hogyan próbálja feldolgozni a történeteket? Kiderül a 18 órakor kezdődő Híradóból.

Néhány hét szünet után tematikus adással tér vissza a Fókusz Plusz szombat este az RTL-en. Brutális támadások, több száz izraeli túsz, rengeteg halott mindkét oldalon és a helyzet egyre csak fokozódik. Hová vezethet a 2000 éve tartó vita a Föld legpuskaporosabb néhány négyzetkilométerén? Mit gondolnak a Magyarországon élő palesztinok a Hamász terrorszervezet október hetedikei pusztító támadásról? Hova fejlődhet a véres konfliktus? Ezekkel a témákkal várja a nézőket Gál Petra a szombat esti Fókusz Pluszban az RTL Híradó után.

Magyarország területéről a holokauszt előtt viszonylag kevesen vándoroltak ki Izraelbe, ugyanis a magyar zsidóság az asszimilációban hitt. Azok a magyar zsidók, akik a II. világháború előtt mentek Izraelbe, inkább Erdélyből, Kárpátaljáról vagy Felvidékről keltek útra. A hatvanas-hetvenes években az erdélyi zsidóságból körülbelül százezren vándoroltak ki. A ma Izraelben élő magyar ajkú zsidóság túlnyomó többségét az erdélyi származású alijázók adják. Minden kiengedett zsidóért valutát kapott a Ceaușescu-rendszer.

Túl nagynak ítélték a kockázatot.

Az izraeli álláspont továbbra is az, hogy „a Hamász szándékosan civilek által lakott területeken alakít ki állásokat, és a Gázai övezet lakóit élő pajzsként használja”.

Arra kérte őket, hogy nagy számban vonuljanak fel.

Az ország még nem a legkevésbé ajánlott kategóriába tartozik, de a tárca szerint nem javasolt a beutazás.

Az amerikai elnök szerint a nagy nemzetek elutasítják a gyűlölet minden formáját, márpedig az amerikai egy nagy nemzet.

A világélelmezési programon és az ENSZ-en keresztül nyújtanának segítséget a németek.

Szlovénia visszaállítja a határellenőrzést a Magyarországgal és Horvátországgal közös határán. Olaszország is ugyanígy jár el a Szlovéniával közös határszakaszon. A közel-keleti helyzet miatt Európa több országában fokozottabb ellenőrzésre lehet számítani. Megerősítették a biztonsági készültséget a Vatikán körül és a nagyobb olaszországi városokban is.

Ivóvízhiány és egészségügyi válsághelyzet fenyeget a blokád alá vett Gáza övezetben. Bár Izrael beleegyezett, hogy Egyiptom korlátozott segélyszállítmányt küldjön a palesztin civileknek, továbbra is folytatja a terület bombázását. Joe Biden amerikai elnök után Rishi Sunak brit kormányfő is Tel-Avivba utazott, hogy megpróbálja enyhíteni az egész térség biztonságát fenyegető háborús feszültséget.

A később vaklármának bizonyuló fenyegetések miatt kilenc repülőteret kiürítettek.

A kibucra váratlanul rontottak rá a terroristák, de a helyiek gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez.

Moszab Hasszán Juszef hosszú utat járt be: a férfi konzervatív palesztin családba született a Hamász egyik alapítójának fiaként. Izraeli fogsága után kémkedni kezdett a terrorszervezet ellen, aminek köszönhetően több öngyilkos merényletet is sikerült megakadályoznia az izraeli belbiztonsági erőknek. A férfi kilenc éve adott interjút a Portréban. A beszélgetésből egyebek közt az is kiderül, mikor és hogyan mondta el családjának, hogy izraeli kém, és mit reagált erre az akkor éppen izraeli börtönben ülő apja, aki még most is a Hamász egyik meghatározó alakja. A Zöld herceg fedőnév alatt kémkedő Moszab Hasszan Juszef később keresztény lett, és az Egyesült Államokban kezdett új életet.