A tavaszi napéjegyenlőség új kezdetet és friss energiákat hoz! Fedezd fel a csillagászati esemény titkait és spirituális jelentőségét.

Az üstökösök és kisbolygók felfedezésében élenjáró Sárneczky Krisztián augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, be is választottak a Nemzetközi Csillagászati Unió legújabb tiszteletbeli tagjai közé.

Úgynevezett nóvakitörés miatt nemsokára a Sarkcsillag fényességével kezd el ragyogni egy új csillag az égen. A nagyjából 80 évente ismétlődő égi látványosságot már nagyon várják a csillagászok. Azt mondják, a jelenség szabad szemmel is jól látható lesz, akár heteken vagy hónapokon át.

Potenciálisan lakható, földszerű bolygóra bukkantak ausztrál és skót egyetemek hallgatói – a 40 fényévnyire található exobolygón akár 42 Celsius-fok is lehet, magyarán folyékony víz is elképzelhető a felszínén. Hogy mit jelent, hogy egy bolygó lakható, lehet-e ez a Föld 2.0 és hogy mi a különbség a most felfedezett bolygó és a szintén lakható zónában található Mars között, arról Szabó Norton csillagásszal beszélgettünk. Az interjúban szóba került még az új magyar űrhajósjelölt, és a hazánkból egyre gyakrabban látható sarki fény is.

Hat bolygó fog egyvonalba rendeződni, plusz a Föld.

Óránként akár 60 hullócsillag is látható lesz.

Gyönyörű, de egyben félelmetes – így írták le a hétfői teljes napfogyatkozást azok, akik Észak-Amerikában átélték a ritka kozmikus jelenséget. A mindössze néhány percet, amíg a Hold kitakarta a Napot és sötétség borult a Földre, körülbelül 32 millióan láthatták Mexikóban, az Egyesült Államokban és Kanadában.

Teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető hétfőn délután Mexikó nyugati partvidékétől, az Egyesült Államok 15 államán át egészen Kanada keleti partjáig.

Az április 8-án esedékes, Egyesült Államokból látható teljes napfogyatkozás izgalmat kelt nemcsak a csillagászok, hanem a civilek körében is szerte a világon. A 63 éves Leticia Ferrer igazi napfogyatkozás-fanatikus, aki 1991 óta 20 teljes napfogyatkozásnak volt szemtanúja. Az Észak-Texasban élő nő küldetésévé tette, hogy amíg él, az összes teljes napfogyatkozást lássa.

A három napkitörés közül az utolsó az elmúlt tíz év legnagyobbja volt.

Több mint 50 év után az Egyesült Államok visszatért a Holdra: az Odüsszeusz nevű űrszonda a Hold déli pólusán landolt.

A világegyetem számtalan rejtélyt tartogat, amelyek csakis arra várnak, hogy a tudósokk megfejtsék őket. Persze a tudománynak hála már eddig is rengeteg mindent megtanulhattunk a világűrről, így például azt is, mit kell tudnunk a galaxisokról.

Több felvétel is készült az aszteroidáról, köszönhetően Sárnecky Krisztián csillagásznak, aki felfedezte, amikor még csak közelített a Föld felé. 

Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb.

Az ünnepek közeledtével egy karácsonyfára emlékeztető űrobjektumot örökített meg a NASA, mintegy 2500 fényévre a Földtől.

Kislánya osztályával ment csillagvizsgálóba Peller Anna, ahol teljesen lenyűgözték a látottak. A Szaturnusz gyűrűje annyira csodálatos volt, hogy megkérdezte a csillagászt, biztos, hogy nem egy fotót lát. Egy fontos üzenettel zárta Anna a történetmesélést: a határ a csillagos ég.

Hoszáng Péter fotójáról bebizonyosodott, hogy egymástól gyökeresen eltérő elemekből álló montázs, ami nem megengedett.

A szabad szemmel csak nagyon nehezen észrevehető Nisimura-üstökös szerdán jár a legközelebb a Földhöz, Majzik Lionel asztrofotós több csodás felvételt is tudott készíteni róla. 

Ha valaki az utóbbi 7-8 évben ellátogatott a Debreceni Egyetem botanikus kertjébe, akkor a gyönyörű környezetben, különleges és ritka virágok, cserjék és fák között egy már-már horrorfilmbe illő épülettel szembesülhetett. A park közepén álló, borostyánnal benőtt, málladozó festésű kupolás létesítmény egykor a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma volt – világszínvonalú csillagászati kutatások színhelye. Sorsa a magyar csillagászat történetének egyik legszomorúbb fejezete.

Elmondták a csillagászok, mit kell tennünk, ha látni szeretnénk.

Kimondottan ritka, hogy valakivel ez történjen.

Lehet, hogy az égitest egy másodikgenerációs bolygó.

Gyönyörű felvétel, bár a Föld ebből a szögből kicsit laposnak tűnik.

Telihold és egy vörös óriás együttállása.

A 64 méter hosszú 2023 DZ2 aszteroida nem jelentett veszélyt ránk, de azért a csillagászok szemmel tartották a Holdnál is közelebb elhaladó hatalmas sziklát.

Puskás Dávid a Cambridge-i Egyetem doktori hallgatója leszögezte, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés. Az egyetemi ösztöndíjakért sokat és keményen kell tanulni, a beilleszkedés sem megy mindig zökkenőmentesen. De ha az ember kitartó, megtérül a befektetett energia, Dávid ma már a James Webb Űrtávcsővel dolgozik, ami másfél millió kilométerre van a Földtől.

A Warwicki Egyetem két hónappal ezelőtt eltűnt professzorának holttestét a La Silla obszervatóriumtól mintegy öt kilométerre találták meg.

A Hubble korábbi képei is gyönyörűek voltak, de az új kép szinte három dimenzióban mutatja meg galaxisunk egyik aktív csillagbölcsőjét.

Thomas Marsh neves brit asztrofizikus egy 23 éves doktorandusszal utazott Chilébe, ő jelentette először a 60 éves csillagász eltűnését. Eddig csak a professzor kulcsait találták meg a szállás és a csillagvizsgáló közötti úton.

Élesen látszanak Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűi, sőt még a holdjai is.

Szeptember 26-án évtizedek óta nem látott közelségben lesz hozzánk Naprendszerünk legnagyobb bolygója.

Frank Drake, világhírű csillagász arra tette fel életét, hogy más intelligens élet jeleit kutassa az Univerzumban.

Összeszedtük a JWST első színes képeinek Hubble-párjait, hogy látszódjon a két űrtávcső teljesítménye közti óriási különbség.

A NASA kutatói a kedden kiadott technológiai jelentésben rejtették el a fantasztikus képeket.

Összeszedtük az elmúlt két napban elénk került vicces képeket és posztokat, amikkel az internet népe a JWST első felvételeire reagált, főként a legendás Hubble űrteleszkóp rovására. 

Kedden a világ legbénább élő közvetítésével mutatta be a NASA a világnak a világ legfontosabb csillagászati újdonságait, a James Webb űrteleszkóp első színes, nagy felbontású képeit.

És ez még mindig nem a végleges működési fázis, az új űrteleszkóp első igazi, színes, nagy felbontású csillagászati felvételeit július 12-én mutatja be a NASA.

18 év után ismét egyszerre lehet majd látni a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, és még a Hold is csatlakozik az égi füzérhez.

1995-ben darabjaira hullott a 73P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös, és a belőle képződött porfelhő jövő hét kedden érheti el bolygónk légkörét. Magyarországról sajnos csak a hullócsillag-kitörés kezdetét lehet megfigyelni jó esetben.

Az Európai Űrügynökség és a NASA közös napszondája lélegzetelállító felvételeket készített, amikor március végén először közelítette meg a Napot. 

A felvétellel sikerült bebizonyítani, hogy a Tejútrendszer középpontjában lévő hatalmas objektum valóban egy fekete lyuk.

A pazar planetáris gyöngysort a fogyó Hold sarlója és szerencsés esetben az égbolton átvonuló Nemzetközi Űrállomás teszi igazán különlegessé.

Április 20-án az utóbbi öt év legerősebb kitörését produkálta a Nap, majd rá egy napra egy újabb következett. Mindkét esemény zavarokat okozott a rövidhullámú rádiósugárzásban Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.

A március végén látott különös jelenségre létezik elfogadható magyarázat.

Az Earendel egy olyan csillag, ami az ősrobbanás után az első milliárd évben létezett, olyan messze, hogy fénye 12,9 milliárd év alatt érte el a Földet. 

Újabb mérföldkövet ért el az űrtávcső, a bonyolult optikai rendszer minden elemét sikerült finomhangolni, a JWST eddig mindenben az elvárásoknak megfelelően vagy azokat meghaladóan teljesít.

A 2020 XL5 a második ilyen objektum, amelyet valaha felfedeztek. 

Ilyet még senki nem látott.