Antarktiszi tengeri élőlény toxinja célzottan pusztítja a melanómasejteket egerekben. A kutatók új, hatékony bőrrákgyógyszerben bíznak a felfedezés nyomán.

Neszmélyi Emil budapesti ügyvéd az Antarktisz expedíció során gyalog érte el a Déli-sarkot. Korábban megmászta a világ hét legmagasabb hegyét is. Nézd meg a Fókusz riportját!

Egy kutatóállomást szolgál ki a berendezés, ami olyan, mint bárhol a világban, csak jobban védik a fagy és a szél ellen.

A Győr-Moson-Sopron megye méretű jéghegy 38 éve szakadt le az Antarktiszról, de csak pár hónapja mozdult meg, jelenleg a fehér kontinens sarki áramlatain sodródik. 

Több mint három évtizednyi nyugalom után mozgásba lendült a világ legnagyobb jéghegye. Az A23a nevű monstrum területe 4000 négyzetkilométer, vagyis több mint kétszer akkora, mint Nagy-London.

A macsókultúra és az alkoholizálás is tüzeli a szexuális zaklatást és bántalmazást a jég hátán. A legnagyobb kutatóállomáson, az Egyesült Államok által fenntartott McMurdo-n nincs se fogda, se rendőrség, de a létesítményt üzemeltető magánvállalatokra sem számíthatnak az áldozatok. Pedig már kongresszusi vizsgálatot is folytattak a tarthatatlan helyzet miatt.

A légi mentés nem volt lehetséges, a kutató állapota súlyosbodik.

Olvad a tengerjég, a helyzet kritikus.

Tömegesen pusztulnak a pingvinek az Antarktiszon a jégterület rohamos csökkenése miatt. A becslések szerint csak tavaly mintegy 10 ezer császárpingvin fióka fulladt vagy fagyott meg. Az állatoknak ugyanis nem volt idejük megnöveszteni a tollazatukat annyira, hogy túléljék az olvadást, amely túl hamar jött. A szakértők szerint az évszázad végére a császárpingvinek 90 százaka kipusztul az élőhelyük eltűnése miatt.

A videón látszik, hogy Matty Jordan egy kicsit sem lepődik meg.

Páratlan fényképgyűjteményt tett közkinccsé nemrég az Ausztrál Nemzeti Levéltár (National Archives of Australia, NAA): a 20. század elején készült felvételek az Antarktisz felfedezésének hőskorát elevenítik meg, amikor brit, ausztrál, új-zélandi kalandorok igyekeztek minél mélyebbre hatolni a Déli-sarkvidék csupa hó és jég birodalmába.

Úgy tűnik valóra válik a rémisztő jóslat: a déli sarki kontinens óriási jégtakarója a globális felmelegedés miatt pusztulásra van ítélve.

Hatalmas jégtábla vált le az Antarktiszról – közölték hétfőn a British Antarctic Survey brit kutatóintézet szakértői.

A csaknem nyolc kilós űrbéli kő a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövezetből származik.

Az ultrafutó azt mondja, az az egyezsége önmagával, hogy addig, amíg nem tört el a lába, akármilyen fájdalmas is a lépés, mindig megteszi a következőt. A civilben fogorvosként dolgozó, 48 éves sportoló 20 éve fut. Többször megnyerte már a görögországi Spartathlont, de a sivatagi forróságban is bizonyított már. Legutóbb az Antarktiszon megrendezett extrém futóversenyen győzött a női mezőnyben. Több mint 197 kilométert teljesített az örök hó birodalmában, a megmérettetést élete legnehezebb kihívásának nevezte. Lubics Sziliva is jelölt az Év Embere díjra.

A jeges szél, a combig érő hó és egy pingvintámadás ellenére is megnyerte Lubics Szilvia az Antarktiszon megrendezett ultramaratont. A nagykanizsai fogorvosnő hat nap alatt, több mint 197 kilométert teljesített. A megmérettetést élete legnehezebb versenyének nevezte.

Fagypont alatti hőmérséklet, viharos szél, 5-8 kilós hátizsák.

A kutatócsoport 10 százaléka fertőződött meg október eleje óta.

Egy jelentés szerint a nőket rendszeresen fogdossák, valamint szexre invitálták, szexista kijelentéseket kellett eltűrniük, valamint pornográf fényképek látványát a falakon. 

Jóval az egészségügyi határérték felett van az ártalmas vegyi anyagok aránya – már a jórészt érintetlennek hitt Antarktiszon és a Tibeti-fennsíkon is.

Nyakunkon a klímaváltozás.

A klímaváltozás állhat a háttérben, néhány éve még növekedett a tengeri jég mennyisége a Déli-sarkon.

Nem csak ez aggasztja a szakembereket: március közepén rekord meleget mértek a kontinens keleti részén. Az ilyenkor szokásos -50 fok helyett -15-öt mutattak a hőmérők.

A kutatók, saját bevallásuk szerint, „sarkvidéki történelmet” írtak.

A Déli-sarkvidékre özönlő kutatók is fokozzák a légszennyezést, így egyre kormosabb lesz a hó.

Felgyorsult az ACC áramlása, ez nem jelent jót. 

A helyzet nem drámai, a kutatók a maradás mellett döntöttek.

A Venturi Antarctica egy belga kutatóállomáson kezdte meg szolgálatát, új korszakot nyitva az antarktiszi közlekedésben.

Justin és Jamie egy-egy 200 kilogrammos szánt húzva, gyalog vagy kitesurf által húzott síléceken haladnak a Déli sark felé.

Váratlanul népes szomszédság költözött egy ukrán kutatóállomás mellé egy antarktiszi szigeten. A tudósok meglepetésére egyik napról a másikra több ezer pingvin szállt partra a bázis közelében. A fészekrakás pedig azt mutatja, hogy nem is ideiglenes lakók lesznek.

Bemutatjuk azt a négygyerekes apát, aki mind a hét kontinensen lefutott már legalább egy maratont. Az Antarktisz maratont teljesítő kevés magyar között ő a csúcstartó. Húsz évvel ezelőtt még azt gondolta, hogy aki nem labda után fut, az biztosan bolond –miért gondolta meg magát?

Újabb döbbenetes melegrekord az Antarktiszon. A mérések kezdete óta először regisztráltak 20 celsius foknál magasabb hőmérsékletet a kontinensen. Az Antarktisz jelenleg az egyik leggyorsabban melegedő terület a Földön. Egyébként az idei január volt a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb a világon. 

Csütörtökön 15 celcius fokkal volt melegebb az Antarktiszon, mint Budapesten. Majdnem 20 fokat mértek a világ leghidegebb kontinensén, ahonnan már a jég is menekül. Szó szerint, ugyanis egy Pest megye méretű jégdarabocska úszik Dél-Amerika felé.

Akár három méterrel is emelkedhet a tengerek vízszintje, ha beigazolódnak a tudósok félelmei. Attól tartanak, hogy egy óriási darab törhet le és olvadhat bele az óceánba a Nyugat-Antarktiszi jégtakaróból. Hogy pontosan mekkora területről lehet szó, még nem tudják. Az viszont szinte biztos, hogy a törésnek köze van az Antarktisz legnagyobb, két magyarországnyi területű gleccserének olvadásához, ami további két méteres tengerszint-emelkedést okozhat. A kedvezőtlen folyamatok mögött szakértők szerint egyértelműen a klímaváltozás áll.

Véget ért a Déli-sark Expedíció, az extrém sportoló teljesítette álmát, és visszatérése után szüleivel mesélt róla, miért is olyan fontosak neki ezek a kihívások.

Az extrém sportoló 44 nap és 4 órányi erőltetett menet után hétfőn, magyar idő szerint késő délután elérte a Déli-sarkpontot. A szárazföld, vagyis az Antarktisz széléről indulva, brutális fagyban, napi 8-10 órát húzva egy eleinte több, mint kilencven kilós szánt – szembeszélben, 917 kilométer hosszan. Távol a családtól, a barátoktól, távol mindentől, amit eddig ismert…

Első magyarként, a szárazföld, vagyis az Antarktisz partjáról indulva tette meg az utat. A magyar extrém sportoló 44 nap és 4 óra alatt teljesítette a 917 kilométeres távot egy 94 kilós szánt húzva maga után.

Műsorunkkal egy időben érheti el Rakonczay Gábor a Déli-sarkpontot és az ott felállított bázist, 44 nap gyaloglás után, első magyarként. A tegnapi táborhelyről Gábor már látta a célt, de az utolsó szakasz megtételére a mai napig várni kellett. Gábor, első magyarként, a szárazföld, vagyis az Antarktisz partjáról indulva 950 kilométert tett meg az elmúlt hat hétben, hogy elérje a Déli-sarkpontot.

Lépésről lépésre küzdi le az utolsó kilométereket Rakonczay Gábor az Antarktiszon, de azt érzi, most már olyan közel van a cél, hogy akár GPS, vagy tájoló nélkül is tudná, merre kell tovább mennie.

Az Antarktiszon be kell tartani a játékszabályokat – ha nem, az időjárás büntet. Rakonczay Gábor a saját bőrén tapasztalta meg mindezt a Déli-sark Expedíció 42. napján.

132.517 km. A teljesség igénye nélkül a Fókusz csapata tavaly minimum ennyit utazott szerte a nagyvilágban. Vagyis háromszor is körbeutaztuk a Földet!

Nagyon nehezen jött össze a Déli-sark Expedíció legutóbbi 24.1 kilométere, de a lényeg, hogy Rakonczay Gábor halad célja, a Déli-sarkpont felé. Az Antarktisz azonban nem könnyíti meg az utolsó napokat a magyar extrém sportoló számára.

Kisebb fagyási sérüléseket és 10 óra menetelést hozott az év utolsó napja Rakonczay Gábor számára, aki 26.5 kilométerrel ismét közelebb került a Déli-sarkhoz.

Hosszú idő után ismét whiteout volt az Antarktiszon, vagyis átláthatatlan, kontraszt nélküli fehérség, ami miatt Rakonczay Gábor csak a síléce előtti két métert érzékelte. De így is megtett hét szakasszal 24.1 kilométert a Déli-sark Expedíció 36. napján.

Éjjel a szél elérte az 50 csomót (92 km/óra) az Antarktiszon – ilyen körülmények között szó sem lehetett arról, hogy a Déli-sark Expedíció folytassa az útját.

Végtelennek tűnő napon van túl az extrém sportoló, de átlépte a déli szélesség 86. fokát.

Egész éjjel tombolt a szél az Antarktiszon, és a Déli-sark Expedíció két sátra a tökéletes kifeszítés ellenére úgy csattogott, mintha bármelyik pillanatban elszabadulhatna. És mit csinált Rakonczay Gábor?

Váratlan, de kellemes találkozás fémjelezte a Déli-sark Expedíció 22. napját, amelyen Rakonczay Gábor és három társa 28.1 (!) kilométert tett meg.

A Déli-sark Expedíció 20. napján megpihent a csapat, Rakonczay Gábor pedig futni ment. Igen, futni – az Antarktiszon, a félméteres hóban.