40 évig porosodott egy doboz mélyén, kiderült, hogy az Antarktisz legrégebbi dinoszauruszát rejti
2026. augusztus 3. 10:00
Negyven évig senkit nem érdekelt igazán egy magányos csigolya, ami egy antarktiszi terepmunka után került egy brit gyűjtemény raktárába. Most kiderült: ez a lelet az eddig ismert legrégebbi dinoszaurusz-fosszília a Déli-sark térségéből.
Két nyár az Antarktiszon, négy évtized a raktárban
A történet a ’80-as évek elején kezdődött James Ross-szigeten, az Antarktisz délkeleti részén. Michael Thomson brit geológus és Reinhard Förster német geológus-paleontológus akkoriban a sziget kőzetrétegeit térképezték fel, és közben egy egész kisebb fosszíliagyűjteményt hoztak össze: növénymaradványokat, gerincteleneket, halpikkelyeket – és egy nagy csigolyát.
A csontot a többi lelettel együtt hazavitték az Egyesült Királyságba, majd gyakorlatilag „eltűnt” a tudomány szeme elől: négy évtizeden át szinte nem is foglalkozott vele senki. A kövület azóta egy gyűjtemény része volt, de komolyabb vizsgálatot nem kapott.
„Ránéztem, és rögtön gyanús lett”
Mark Evans paleontológus a ScienceAlertnek arról beszélt: amikor végre újra előkerült a csigolya, már az első pillantásra sejtette, hogy dinoszaurusztól származhat. Mostanra ezt sikerült is megerősíteniük.
A szakértők szerint a fosszília egy sauropoda dinoszaurusz farkcsigolyája – ezek közé tartoztak a Föld valaha élt legnagyobb állatai, a hosszú nyakú, növényevő óriások. A lelet a kréta időszak végéről származik, vagyis abból a korszakból, amikor a dinoszauruszok történetének utolsó fejezete zajlott.
A vizsgálat eredményeit az Acta Palaeontologica Polonica nevű szaklapban hozták nyilvánosságra.
Déli-sarki dinoszauruszok
Az Antarktiszról ma is inkább a jégmezők, a pingvinek és a kutatóállomások jutnak eszünkbe, nem a dinoszauruszok. Nem véletlen: a tudósok szerint az összes kontinens közül itt találtak eddig a legkevesebb dinoszaurusz-maradványt.
Ennek oka nem az, hogy ne éltek volna itt ilyen állatok – a kréta kor végén az Antarktisz jóval melegebb volt, erdőkkel, gazdag élővilággal. A gond inkább az, hogy a mai napig a kontinens nagy részét vastag jég borítja, így a kőzetek és a bennük rejtőző fosszíliák egyszerűen nem hozzáférhetők.
Eddig összesen 12 dinoszauruszfaj maradványait sikerült azonosítani a Déli-sark térségéből, és ezek jelentős részét pont arról a környékről ismerjük, ahol Thomsonék is dolgoztak.
Idén szenzációs dinoszauruszleletre bukkantak az ELTE Őslénytani Tanszékének kutatói is. A most bemutatott felfedezés azt bizonyítja, hogy Európában is éltek olyan dinoszauruszok, amelyek eddigi tudásunk szerint főként Észak-Amerikában és Ázsiában voltak elterjedtek. Eredményükről az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban publikáltak.
Apró lelet, óriási kérdések
Bár a sauropodák a bolygó történetének legnagyobb állatai közé tartoztak, a most vizsgált csigolya meglepően kicsi. A kutatók szerint ez két dolgot jelenthet:
- vagy egy fiatal egyedhez tartozott,
- vagy egy alapból kisebb termetű faj felnőtt példányáé volt.
Hogy pontosan melyik sauropoda-csoportba tartozhatott az állat, azt egyelőre nem tudni, ehhez további, részletes vizsgálatok kellenek. Más csontokat nem találtak, így nehezebb a beazonosítás.
Nyitókép forrása: Natural History Museum