2026. július 26. 7:00
Amikor Szijjártó Péter bejelentette lemondását a parlamenti mandátumáról, hogy a kínai BYD globális felsővezetésében folytassa karrierjét, a fél ország felhúzta a szemöldökét. A fideszes pártszóvivőből lett külügyminiszter nemcsak átalakította a magyar diplomáciát, hanem olyan gazdasági kapcsolatrendszert épített ki Ázsiával, amely végül a versenyszférás karrierjének is ágyat vetett. A látszólag hirtelen szféraváltás mögött valójában egy több mint egy évtizede tudatosan egyengetett karrierív rajzolódik ki.
Szijjártó Péter karrierjét közelebbről megvizsgálva ez a lépés – ha etikai szempontból nem is, de logikáját tekintve – egyáltalán nem előzmények nélküli. A 24 éves parlamenti jelenlét és a tizenkét éves külügyminiszteri időszak rajzolta ki azt a pályaívet, amely a szilárd pártvonalas kommunikációtól a keleti gazdaságdiplomácián át végül a magánszektoros megérkezésig vezetett.
A győri Fidelitas-alapítótól Orbán Viktor bizalmasáig
Szijjártó Péter politikai karrierje szokatlanul korán indult: mindössze húszévesen, 1998-ban került be a győri közgyűlésbe, majd egy évvel később már a Fidelitas helyi szervezetét irányította. A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzésével párhuzamosan lépdelt felfelé a Fidesz ifjúsági tagozatában, 2005-ben pedig a szervezet országos elnöke lett.
A nagypolitikába 2002-ben robbant be, amikor 24 évesen a parlament legfiatalabb képviselőjeként foglalt helyet az ülésteremben. A 2006-os választási vereség után a Fidesz kommunikációs igazgatója és szóvivője lett. Ebben az időszakban vált országszerte ismertté a „luxuskormányzás” ellen fellépő, a „plebejus kormányzást” számonkérő és éles hangvételű nyilatkozatairól. A 2010-es kétharmados győzelem után Orbán Viktor személyes szóvivőjeként dolgozott, közvetlen bizalmi kapcsolatot kiépítve a miniszterelnökkel.
A szemléletváltás
A fordulópontot a 2012-es év hozta meg, amikor a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárává nevezték ki. Orbán Viktor ekkor bízta meg a Keleti Nyitás stratégiájának operatív irányításával. Szijjártó feladata az volt, hogy a hagyományos diplomáciai csatornák és a nyugati szövetségi prioritások helyett kiépítse a közvetlen gazdasági kapcsolatokat Ázsia, különösen Kína felé.
2014-ben, mindössze 35 évesen vette át a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítását. Tizenkét éves miniszteri pályafutása alatt a tárca elsődleges feladatává a külföldi működtető tőke (FDI) Magyarországra vonzását tette. Szijjártó vált a kormány legtöbbet utazó tagjává – a hivatali magánrepülőzését ért kritikai érveket gyorsan lesöpörve –, aki agresszív „deal-maker” diplomáciával tárgyalt a világ legjelentősebb ázsiai vállalati vezetőivel.
Szijjártó Péternek az utolsó hónapjaiban híres segítsége is akadt: Győzike lánya, Gáspár Evelin működött közre a közösségi média oldalainak a koordinálásában:
A szegedi gigaüzlettől a BYD felsővezetéséig: Az úgynevezett „forgóajtó effektus”
A 2010-es évek végétől a tárca figyelme egyre inkább az elektromos mobilitás felé fordulva Kína európai hídfőállásává formálta az országot. Szijjártó külügyminiszteri karrierjének koronagyémántjaként a BYD szegedi személyautó-gyárának megnyerését tálalták. A kínai óriásvállalat beruházásáért folyó nemzetközi versenyt a magyar állam tízmilliárdos nagyságrendű közvetlen készpénztámogatással, adókedvezményekkel és infrastruktúra-fejlesztésekkel biztosította.
A pikantéria éppen itt rejlik. A politikatudományban „forgóajtó-effektusnak” (revolving door) nevezik azt a jelenséget, amikor egy magas rangú állami tisztviselő a politikából távozva közvetlenül annál a magánvállalatnál landol, amellyel korábban döntéshozóként kiemelten nagyvonalú volt.
Bár a magyar szabályozás – egyelőre – nem gördít akadályt az ilyen jellegű szféraváltás elé, a közéleti olvasata aligha félreérthető: a BYD globális külső kapcsolatokért felelős igazgatói tisztsége és az azzal járó, becslések szerinti álomgázsi finoman szólva is felveti a kérdést, hogy a miniszteri évek alatt kiépített stratégiai partnerség pontosan kinek és mikor térült meg a legjobban. Szijjártó karrierje mindenesetre kerek egész: a parlamenti pulpitusról induló pártpolitikus végül pontosan annál a keleti multinál kötött ki, amelynek hazai beágyazásán miniszterként éveken át fáradozott.