A 11 Magyarországra hozott ukrán hadifogoly ügyét tisztázni szándékozó kérdésre Gulyás Gergely elmondta, hogy az orosz ortodox egyház kereste meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot azzal, hogy magyar vagy magyar származású hadifoglyokat adnának át Magyarországnak. A máltaiakkal együtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt a foglyok átvételének szervezésében. A 11 magyar katona már nem hadifogoly, nálunk menekült-státuszt kaptak, oda mennek, ahova akarnak, ismételte meg Gulyás Gergely a korábbi napokban többször hangoztatott kormányzati álláspontot.

Arra a sajtóértesülésre, hogy Magyarország a Fülöp-szigeteken toboroz munkásokat, és az év végéig 10 ezer filippínó dolgozó érkezhet az országba, Gulyás Gregely azt mondta, hogy a kormánynak semmi kifogása nincsen a filippínókkal szemben, de az akkumulátoripar erősödése nem írja felül azt, hogy a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját.

Eggyel sem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint ahány betöltetlen állás van az országban.

A 444 kérdésére a miniszter azt mondta, hogy fogalma sincs, hol készült az a fotó, ami a hét elején jelent meg a magyar lapokban egy kormányzati hirdetésben. Az izjumi erdőben feltárt, megkínzott és legyilkolt ukrán civilek tömegsírjával kapcsolatban a 444 azt kérdezte, hogy nem lett volna-e tisztességes az elhunytakhoz, ha a kormány közli, hogy hol, mikor készült a fotó, és hogy ki a felelős ezeknek az embereknek a haláláért.

Azért haltak meg emberek, mert Oroszország háborút indított Ukrjana ellen. Ez köztudott

– mondta a miniszter a 444 kérdésére. A felvetésre, hogy sokan vannak az országban, akik ezt nem tudják, a miniszter azt mondta, hogy Magyarországon szerencsére több forrásból is tudnak tájékozódni az emberek.

A Telex rákérdezett a Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár és kollégái között folytatott, véletlenül nyilvánosságra került levelezésre, amiben a köznevelésért felelős államtitkár azt írta, hogy bajban lenne a Klebelsberg Központ, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani. A belső levelezésben a központ szakmai elnökhelyettese azon aggódott, hogy ha valaki közérdekű adatigényléssel kikéri a részleteket, rájuk ragad a hazugság.

Gulyás Gergely szellemesnek szánt megjegyzésnek nevezte a belső levelezésben leírt megjegyzéseket. A miniszter szerint

A nyilvánossághoz való hozzállásnak az a helyes módja, hogy igazat kell mondani. Ha egy kormány normális döntések után hoz döntéseket, akkor a mögötte álló érvek vállalhatóak.

A kérdésre, hogy akkor vannak-e elfogadható kis hazugságok, Gulyás azt mondta, hogy egy ilyen levelezést és például az őszödi beszédet nem lehet összehasonlítani. A miniszter végül elnézést kért a történtek miatt.

A kormány nem készül az Európai Unióból kilépni, csak hosszú időbe telik, mire a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés akadályait felszámolják, megszüntetik. Ezért fogalmazott korábban úgy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre. 

Brüsszelben politikai döntések születnek. A jog a politika szolgálólánya, ez Brüsszel esetében fokozottan igaz

– idézett Gulyás miniszter egy általa szovjet eredetűnek gondolt szólást 

A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének kell kezdeményeznie, hogy hozzák nyilvánosságra a baloldali pártok külföldi finanszírozásáról szóló jelentést. Ez a következő hetekben megtörténhet. Gulyás szerint a jelentésből ki fog derülni, hogy melyik ellenzéki párt, melyik politikusa milyen formában és mennyi külföldi pénzt fogadott el. Gulyás szerint lesznek meglepetések: több olyan név is van a jelentésben, aki „eddig nem kapott nyilvánosságot.”

A HVG kérdésére, hogy fideszes képviselőkről is kiderült, hogy megsértették a választási törvény tiltott pártfinanszírozásra vonatkozó részét, Gulyás azt felelte, hogy

Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy tartsák be a szabályokat. Nem állítom, hogy soha nem fordulhat elő, hogy valaki véletlenül megsérti a szabályokat, de szándékosan ne lehessen megszegni azokat. Ha valaki külföldről kap pénzt, nem gondolhatja komolyan, hogy azért nem fognak kérni valamit.

A főpolgármester korábban azt közölte, hogy amennyiben a kormány nem tartja be a megállapodásukat, akkor nem megy el az atlétikai vb megnyitójára. „Szerencsés lenne, ha Karácsony Gergely ott lenne az atlétikai vb-n” – jelentette ki Gulyás Gergely az erre vonatkozó kérdésre.

Budapest vezetése azt sérelmezi, hogy az atlétikai stadion megépítése és az atlétikai vb támogatása ügyében 2019 végén kötött alkut nem tartotta be a kormány, az Egészséges Budapest program támogatására megígért 50 milliárdból csak 23 milliárdot fizetett ki.

A kérdésre, hogy mikor várható a közös európai fizetőeszköz magyarországi bevezetése, Gulyás azt felelte, hogy az se biztos, hogy fennáll-e ez a kötelezettség, mert annyit változott az uniós szabályozás.

Akkor érdemes megnyitni ezt a vitát, amikor közgazdaságilag ennek értelme van. Akkor, ha az unió átlag életszínvonalát, a 90 százalékot elérjük. Most vagyunk 77 százaléknál

– fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely szerint az árstop kivezetése növelné az inflációt, de a kötelező akciózás minimálizálni fogja ezt a hatást. Arról, hogy az árstop ellenére az EU-ban Magyarországon a legmagasabb élelmiszerinfláció, a miniszter azt mondta, nem tartja helyesnek azt a vélekedést, hogy az árstop növelte az inflációt.

Az RTL Híradójának kérdésére, hogy mi lesz a rengeteg beázó, felújítandó iskolával, lesz-e megoldás a tanávkezdésre, Gulyás Gergely azt felelte, hogy az igazgató és a Klebersberg Központ felelőssége, hogy az ilyen helyzeteket jelezzék. Az ilyen esetekre van egy alap, amiből a sürgős eseteket finanszírozzák. A gazdasági helyzet miatt nem várható, hogy a közeljövőben nagy iskolafelújítások kezdődnének, de a kritikus esetek kezelésére lesz pénz, csak az iskolának jeleznie kell a központnak.

Az RTL Híradójának kérdésére Gulyás Gergely sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bíróság szerint uniós kötelezettséget sért a magyar menekültügyi szabályozás, hiszen a strasbourgi bíróság korábban már jogszerűnek találta azt. Az Európai Bíróság 2020 decemberében mondta ki, hogy a magyar kormány által 2015-ben bevezetett tranzitzónák sértik az uniós jogot. Az ezután ideiglenesen bevezetett eljárásban a magyar határon benyújtott menedékkérelmek többségét csak akkor bírálják el, ha a beadó előtte a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot tett, azt elfogadták, és belépési engedélyt adtak. A kormány bízik benne, hogy további egyeztetések után a korábbi szabályozáshoz tudnak visszatérni.

Az RTL híradójának kérdésére a miniszter azt mondta, hogy a kormány a saját halottjainak tekinti a Horvátországban elhunyt három magyar katonát, azonban róluk nem adnak tájkoztatást, ezt a Honvédelmi Minisztérium teszi majd meg idővel. Azt, hogy a balesetet egy zipline drótkötél okozhatta, későbbi vizsgálatok erősíthetik meg.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány felkészült a ChatGPT-hez és társaihoz hasonló mesterséges intelligenciák okozta kihívásokra. 2020-ban és 2021-ben elfogadott a kormány egy erre vonatkozó stratégiát, de kétségtelen, hogy azt felül lehetne vizsgálni a változások miatt.

A státusztörvényen még dolgozik a kormány, a pedagógusok átirányításra vonatkozó rész változhat, még nyitott kérdés, hogy milyen mértékben teszik kötelezővé a tanárok kötelezően elfogadandó áthelyezését. Ez azt jelenti, hogy még módosulhat, hogy mennyi időre és milyen távolságra helyezhetik át szükség esetén a tanárokat.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány csak akkor fizeti ki a fővárosnak a Lánchíd felújításához nyújtandó állami támogatást, ha a korábbi fővárosi vezetés által vállaltakat végrehajtják, Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi autómentességet meg kell szüntetni. „Akkor fizetünk, ha nem, akkor nem” – mondta Gulyás.

Szó esett a fővárosi lakógyűlésről, aminek részeként a Lánchíd autómentessé tételéről döntöttek a budapestiek. A miniszter a főváros lakógyűlése „látványos kudarc” volt, mert csak 136 ezer ember töltötte ki, míg a kormány nemzeti konzultációit sokkal többen szokták.