Aligha zavarja a Trump visszatérésében reménykedő Orbán Viktort, ha Európában visszatetszést kelt a „fajkeveredés” emlegetése

Miközben úgy tűnik, hogy a magyar kormány bármit megtenne azért a 11 ezer milliárd forintnyi uniós forrásért, aminek a kifizetését komoly feltételekhez kötik Brüsszelben, Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéből akár úgy is tűnhet, mintha már lemondtak volna a hatalmas összegű támogatásokról. Erről beszélt a brit Guardiannek Krekó Péter, a Political Capital elemzőintézet ügyvezető igazgatója, aki szerint a miniszterelnök pontosan tudta, mivel járhat, ha arról beszél, hogy meg kell akadályoznunk a „fajkeveredést” a Kárpát-medencében. Úgy vélte: Orbán Viktor már arra készül, hogy nem lesz megegyezés az Európai Bizottsággal, és szimbolikus küzdelmet akar megvívni ahelyett, hogy a megszorító intézkedésekről beszélne, amelyeket be kell majd vezetni.

Évek óta tesz hasonló kijelentéseket, de ezúttal élesen szélsőjobboldali kifejezéseket használt a Guardian szerint Orbán Viktor, aki – mint írják – tusnádfürdői beszédében gyakran utalt a „nagy lakosságcsere” elnevezésű összeesküvéselméletre, ami szerint létezik egy terv arra, hogy a bevándorlás által kiszorítsák a fehér lakosságot. Ez az elmélet motiválta azt a 18 éves tömeggyilkost is, aki a New York állambeli Buffalóban tíz embert ölt meg májusban. Akkor rövid ideig az uralta az amerikai közbeszédet, hogy a szélsőséges körökben fogant összeesküvéselmélet hogyan talált utat a közéleti nyilvánosság fősodrába. Éppen azokban a napokban zajlott a Trumpot támogató amerikai republikánusok budapesti dzsemborija, ahol Orbán Viktor is felszólalt, és az amerikai sajtó figyelmét sem kerülte el, hogy pár nappal előtte, miniszterelnöki eskütételét követően a magyar kormányfő „nagy európai lakosságcseréről” beszélt, ami „a hiányzó európai keresztény gyerekeket más civilizációkból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni”.

Krekó Péter megszólalt az amerikai AP hírügynökség hétfőn megjelent riportjában is, ami arról szól, hogy Orbán Viktor a „sztárvendége” augusztus 4-én Dallasban a Konzervatív Politikai Cselekvés Konferenciájának (CPAC), ahol Donald Trump volt elnök is jelen lesz. Az AP megjegyzi: amikor külföldi vezetők az Egyesült Államokba utaznak, rendszerint a Fehér Ház meglátogatása is szerepel a napirendjükön, Orbán Viktor azonban konzervatív aktivisták előtt fog felszólalni. Erről a magyar elemző azt mondta, hogy a magyar kormány diplomáciailag egyre elszigeteltebb, de nem is vesződik azzal, hogy kapcsolatokat építsen a Biden-kormányzattal, ehelyett abban reménykedik, hogy Trump és szövetségesei rövidesen visszatérnek a hatalomba.

A Princeton Egyetem szociológus professzora, a magyar politikai rendszert kutató Kim Lane Scheppele az AP-nek azt mondta: attól tart, hogy az amerikai republikánusok Orbán Viktor iránti vonzalma csak a felszínen szól a kultúrharcos kiállásnak, sokkal inkább azt akarják eltanulni tőle, hogyan akadályozzák meg, hogy valaha ki kelljen adniuk a kezükből a hatalmat. A CPAC elnöke, Matt Schlapp ugyanakkor azt állítja: azt szeretik a magyar miniszterelnökben, ahogy kiáll népe szabadságáért „az Európai Unió zsarnokságával szemben”.

Azt a feltételezést, hogy Magyarország ne lenne demokratikus állam, Matt Schlapp kinevette, mondván: jó szívvel emlékezik budapesti látogatására. Felidézte, hogy társaival eltévedtek a magyar főváros szűk utcáin, és ha ez Chicagóban vagy Los Angelesben történik vele, halálra rémült volna. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol rend és tisztaság van – jelentette ki, talán nem is sejtve, hogy ezzel épp a magyar kormánypropagandának mond ellent, amely szerint káosz lakozik az ellenzéki vezetésű Budapesten.

Az AP azt is megjegyzi, hogy amikor májusban az Orbán Viktor iránti csodálat jegyében Budapesten rendezték a CPAC-t, más nemzetközi médiumokkal együtt nem engedték be őket, hogy tudósítsanak a konferenciáról. A világ egyik legnagyobb hírügynöksége akkor is elutasításba ütközött, amikor jelezte, hogy interjút készítene Orbán Viktorral a dallasi látogatásán: a miniszterelnök kommunikációs stábja azzal utasította el a megkeresést, hogy rendkívül zsúfolt a kormányfő napirendje.

Rossz példát mutathat

A napokban egy másik, kevés figyelmet kiváltó vita is lezajlott a Jerusalem Postban. Az izraeli lapban Ira Forman, aki 2013 és 2017 között az amerikai külügy antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottja volt, azt írta, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az elmúlt 12 évben „számos eredményt ért el”: eltiporták az igazságszolgáltatás függetlenségét, irányítást szereztek a nagyobb médiumok felett, korrupt módon gazdagították támogatóikat, beavatkoztak a választási szabályokba és vegzálták a civil szervezeteket. Ezeket a cselekedeteket Orbán Viktor nem szégyelli, az eredményüket pedig illiberális demokráciának nevezi.

Az antiszemitizmussal kapcsolatos vádakat ugyanakkor nagyon igyekeznek visszaverni: a zsidó szervezetektől és emberi jogi szervezetektől érkező kritikákat egyebek mellett azzal utasítják vissza, hogy zéró toleranciát hirdetett a kormány az antiszemitizmussal szemben. Szerinte az elmúlt tizenkét évben a kormány tisztségviselői és Orbán Viktor támogatói úgy válogatták ki a számukra kedvező adatokat, hogy Magyarországot úgy állítsák be, mint ahol paradicsomi körülmények közt élhetnek a zsidók. Erre példaként hozza fel, hogy júniusban magyar kormánytagok és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija jelenlétében bemutatták az Európai Zsidó Szövetség jelentését, ami szerint Magyarországon az egyik legjobb a zsidók életminősége. Ira Forman szerint a megjelent beszámolókból az sem derül ki, hogy mi alapján állították össze a jelentést, amit nem fogad el hitelesnek.

Fenébe a hazugságokkal, itt vannak a valódi tények – írja Forman, számos sérelmet felidézve 2010 óta. Köztük van Nyírő József beemelése a tantervbe, vagy az az elképzelés, hogy állítsanak szobrot Hóman Bálintnak – akinek Ungváry Krisztián történész szerint komoly szerepe volt a zsidótörvények meghozatalában. A volt különmegbízott a felsorolásban felhánytorgatja a Soros György elleni plakátkampányt, amelyben a náci propaganda által inspirált módon marionett-játékosként ábrázolták a milliárdost, és azt is, hogy az idén májusban Budapesten tartott CPAC-en Orbán Viktor olyan szövetségesei szólaltak fel, mint az „ádázul antiszemita” Bayer Zsolt és a „holokausztot elferdítő” Schmidt Mária. Ira Forman szerint nemcsak a magyar zsidóságra veszélyes, hanem más közép- és kelet-európai vezetők számára is példaként szolgálhat, ha Orbán Viktor politikai előnyt szerezhet az antiszemitizmust kihasználva.

A magyar kormánytól nem szokatlan hangnemben reagált a volt különmegbízott írására Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár. Szerinte Ira Forman nevetséges módon kiforgatja a tényeket, a cikke hemzseg a kettős mércétől és a pontatlanságoktól. Arra is hivatkozott, hogy ugyanazon a héten, amikor Ira Forman cikke megjelent, Arthur Schneier New York-i főrabbi épp köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek azért, hogy Magyarországot a zsidók számára egyik legbiztonságosabb európai országgá tette. Kovács Zoltán szerint a hasonló cikkekben, amelyek „újra és újra megpróbálják kijátszani az elhasznált antiszemitizmus-kártyát”, közös, hogy tudatlansággal vagy megmagyarázhatatlan közönnyel viseltetnek „Magyarország valódi antiszemita pártja”, a Jobbik iránt, ami „az egyesült baloldali ellenzéki szövetség” részeként indult a három hónappal ezelőtti választáson.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán