baleset-bűnügy

„Azt hittem, mindannyian ott fogunk meghalni” – túlélők tanúvallomása a Hableány-perben

Medvegy GáborMedvegy Gábor

2021. december 16. 13:37

Fájdalmat okoz, hogy ilyen sokáig húzódik az ügy – mondta a tárgyaláson az egyik megmenekült utas, aki családtagjait veszítette el.

A Hableány-katasztrófa túlélőinek meghallgatásával folytatódott csütörtökön az a per, amiben a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetéssel, és a segítségnyújtás elmulasztásával vádolják. A 2019. május 29-én, este bekövetkezett balesetet heten élték túl, közülük öten vettek részt videokapcsolaton keresztül, Dél-Koreából a délelőtti tárgyaláson.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon másodszor fogtak hozzá a tanúk meghallgatásához, mert az előző, novemberi alkalommal két tolmács is alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a koreai túlélők és a tárgyalóteremben lévők között közvetítsen. Akkor az első tolmács kérdéseit a tanú nem értette, a második tolmács esetében pedig kiderült, hogy magyarul sincs tisztában a jogi szakkifejezésekkel, ezért a bíró elnapolta a tárgyalást.

A december 16-i tárgyalás jóval eredményesebbnek bizonyult. A megvádolt hajóskapitány ezúttal sem járult hozzá ahhoz, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla, a túlélők viszont a nyilvánosság előtt is arccal vállalták az elmondottakat. Dr. Németh Leona bíró az első tanútól elnézést kért, hogy a korábbi kudarcos tárgyalás után újra fel kell idéznie a történteket – reményét fejezte ki, hogy ezúttal utoljára.

Németh Leona Judit bírónő a 2019. május 29-ei dunai balesetet okozó Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya ellen vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének halálos tömegszerencsétlenséggel járó vétsége és más bűncselekmények vádjában indult büntetőper tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermében 2021. december 16-án.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Több tanú, így Hwang Sungja is elmondta, hogy miután a Hableány felborult és a Dunába estek, amikor megpróbáltak a víz felszínére jönni, egy nagy hajótestet éreztek maguk felett. A nő úgy vélte, 20-30 percig lehetett a vízben, mire ki tudták menteni. Folyamatosan úszott és segítségért kiabált. Beszélt arról is, hogy a baleset óta nem tud rendesen aludni, karja és lába fáj, nem tud normális életet élni. Elveszítette három sógorát és egy unokatestvérét, a tragédia egyetlen eltűnt, máig hiába keresett áldozata pedig a nagynénje. Dolgozni nem tud, ráadásul a Hableány-katasztrófa óta férje rákbeteg lett, Hwang Sungja szerint a családtagjai elvesztése miatti fájdalom következtében.

Azt szeretném kérni, hogy mivel én ebben a balesetben elveszítettem a családomat, a kapitány kapja meg a megfelelő büntetést

– kérte a vallomása végén.

A következő tanú, Jung Younga az öccsét veszítette el a tragédiában. „Miután feljöttem a vízből, azt láttam, hogy a minket elütő nagy hajó nem állt meg, hanem tovább haladt. Azt gondoltam, amikor elment a hajó, hogy mindannyian ott fogunk meghalni” – idézte fel vallomásában. Azt látta, hogy a víz alól jönnek fel emberek, mindannyian kalimpáltak, hogy életben maradjanak, és egymásba kapaszkodtak. A baleset után egy másik, a Viking Sigynhez hasonló nagy hajó is elhaladt a helyszínen. „Miután ez a hajó elment, már nem hallottam emberi hangokat” – mondta a nő, viszont azt gondolja, látták arról a hajóról a vízben lévő embereket, volt, akivel szemkontaktusba is került a fedélzeten lévők közül.

Ezután egy középkorú férfi vallomása következett. Ő a feleségét és két barátját veszítette el a balesetben. A bíró vitába keveredett a sértetti képviselővel, aki arról kérdezte volna a tanút, hogy a veszteség milyen lelki hatással járt: az ügyvéd szerint foglalkozni kell a túlélők által elszenvedett pszichés sérüléssel, a bíró viszont úgy vélte, hogy ennek ebben az eljárásban – ami a hajóskapitány felelősségének megállapítására irányul – nincs helye, ezt polgári perben kell vizsgálni.

A hajó hátsó felén voltunk. Láttuk, hogy egy nagy hajó közeleg, még szemkontaktusom is volt a nagy hajó egy utasával, a bátyám pedig elkezdett kiabálni. Kétszer éreztünk ütközést, utána felborult a hajónk és beleestünk a vízbe. Amikor magamhoz tértem, feljöttem a vízből valahogy. Nem tudok úszni és félek a víztől, de megláttam egy mentőövet és éreztem, hogy akkor maradok életben, ha azt megfogom

– idézte fel a következő tanú. Sodródott a vízben, majd felbukkant egy nagyobb hajó, amibe bele tudott kapaszkodni, és végül felhúzták a fedélzetre.

Amikor az ügyész azt kérdezte, hogy milyen anyagi kára keletkezett, a nő sírva fakadt és elmondta, hogy számára az anyagi kárnak nincs igazán jelentősége, annak van, hogy elveszítette a nővérét és bátyját, és fájdalmat okoz neki, hogy ilyen sokáig húzódik ez az ügy. A bíró ezért elnézést kért, hozzátéve: „megpróbálom tőlem telhetően minél hamarabb befejezni az ügyet”.

A Hableány kiemelése 2019. június 11-én. Fotó: MTI / Mohai Balázs
A Hableány kiemelése 2019. június 11-én. Fotó: MTI / Mohai Balázs

A csütörtöki tárgyaláson utolsóként meghallgatott tanú arról beszélt, hogy a Hableány borulása közben eltalálták a fedélzeten lévő székek és asztalok, nagyon nehezen tudta összeszedni magát, hogy feljöjjön a vízből. Az ütközés előtt fényképeket is készített, amelyeket bemutattak a tárgyaláson, ezeken a Viking Sigyn hajó is látszott.

A két és fél évvel ezelőtti hajókatasztrófának 27 halálos áldozata volt, 25 koreai turista mellett a Hableány kétfős személyzete sem élte túl az ütközést. Egy embert mostanáig sem találtak meg. A Hableánynak ütköző szállodahajó kapitánya korábban azt mondta, nem érzi magát bűnösnek.

Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán

#baleset-bűnügy#belföld#hableány#hajókatasztrófa#hajóbaleset#dél-korea#viking sigyn#bírósági tárgyalás

Címlapról ajánljuk