Vesztésre áll Amerika a hiperszonikus fegyverkezési versenyben

Egy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad megvívni

– ezzel a kulcsmondattal adott ki január 3-án közös nyilatkozatot a világ öt atomhatalma, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország. Az atomfegyverek további terjedésének megakadályozásáról szóló, „a kölcsönös megértés és bizalom” jegyében megfogalmazott ötoldali nyilatkozat szerint az atomfegyverek, amíg léteznek, csak védelmi célokat, katonai elrettentést és a háború megelőzését szolgálhatják.

A nyilatkozat a nagyhatalmi politika különösen zűrös időszakában látott napvilágot: Oroszország és a NATO között rég nem látott feszültség alakult ki. Ennek egyik fő oka az, hogy 2014-ben Oroszország elfoglalta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd elhúzódó fegyveres konfliktusba kezdett a volt szovjet tagállammal, és az utóbbi hetekben látványos – százezres – haderőt vezényelt a két ország határához. A nyugati államok attól tartanak, hogy Oroszország 2022 elején Ukrajna megszállására készül. Vlagyimir Putyin, orosz elnök ezzel szemben többször is leszögezte, hogy esze ágában sincs Ukrajnát megtámadni, de amennyiben a NATO nem hagy fel keleti irányú terjeszkedésével, akkor kénytelen lesz az ellen lépéseket tenni.

Abban nagyjából minden katonai, diplomáciai szakértő egyetért, hogy Ukrajna megtámadása olyan gyorsan eszkalálódó konfliktust eredményezne, aminek pusztító hatásait kár lenne alábecsülni. Egy biztos: a NATO, azaz közvetve az USA és Oroszország közti 21. századi háború beláthatatlan következményekkel járna. Ebben a kifejezetten hidegháborús hangulatban folytatott még tavaly, december 30-án csaknem egyórás forródrótos telefonbeszélgetést az ukrán krízisről Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A beszélgetés során Biden leszögezte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei határozott lépéseket tesznek, ha Oroszország újabb területeket száll meg Ukrajnában. Putyin cserébe arra figyelmeztette Bident, hogy hatalmas hiba lenne újabb szankciókat kivetni Oroszországra: egy ilyen lépés a két atomhatalom közötti kapcsolat teljes megromlásához vezetne. A telefonhívás után mindkét fél diplomáciai tisztségviselői úgy nyilatkoztak, hogy a beszélgetés érdemi témákról szólt, mindkét vezető elégedett volt, az elhangzottak jó alapot teremtenek a további tárgyalásokhoz.

Cirkon és Kinzsál

A kölcsönös tisztelet és egyetértés jegyében zajló telefonhívás másnapján az orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy 2021-ben az orosz flotta tizenkétszer tesztelte sikeresen Oroszország új, hiperszonikus fegyverét, a Cirkont. A tavalyi tesztciklus alatt a Gorszkov Admirális fregattról tíz és a Szeverodvinszk atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó vadász-tengeralattjáró két sikeres Cirkon-indítás történt. Az Északi Flotta szóvivője közölte, hogy 2021-ben több mint 70 új fegyvert teszteltek, így a Cirkon mellett a légi indítású Kinzsal hiperszonikus ballisztikus rakétát is.

A Cirkon haditengerészeti hiperszonikus fegyvert az orosz Taktikai Rakétafegyver Gyár (Корпорация Тактическое Ракетное Вооружение, КТРВ) fejlesztette ki a 2010-es években, és a sikeres tesztek után a védelmi minisztérium 2021 augusztusában hosszú távú szerződést kötött a céggel. A Cirkon haditengerészeti fegyverrendszer sorozatgyártása és rendszerbe állítása 2022-ben kezdődik, közölte Alekszej Krivorucsko orosz védelmi miniszterhelyettes.

Mindezek után, mondhatni mindezekkel összefüggésben, az amerikai atomtudósok tudományos szervezete (The Bulletin of the Atomic Scientists, BAS) 2022. január 20-i, élőben közvetített eseményén a végítélet óráját a 2020-ban beállított 23 óra 58 perc 20 másodperc állásban hagyta. Tehát a BAS szerint az elmúlt két évben nem javultak az emberiség globális kilátásai a túlélésre, az emberiség 100 másodpercre van a szimbolikus éjféltől, azaz a globális katasztrófától. A sok efelé mutató negatív tényező közül az egyik, amit indoklásukban külön kiemeltek, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Kína új fegyverkezési versenybe kezdtek hiperszonikus rakéták fejlesztésével, és ezek az új katonai programok kezdenek eredményeket hozni, fokozva a három állam közötti versengést.

Mik azok a hiperszonikus fegyverek?

A közvélemény figyelme 2018-ban fordult ezen új típusú harcászati eszközök felé. Az orosz elnök választások előtti utolsó parlamenti beszédében bejelentette, hogy országa hat olyan új, stratégiai fegyvert állít rendszerbe, amikkel képesek lesznek a világon bárhol csapást mérni. Az Egyesült Államok és a világ szempontjából igazán fenyegető elnöki prezentációban Vlagyimir Putyin be is mutatta ezeket, köztük hagyományos és nukleáris töltettel is felszerelhető, légi indítású hiperszonikus robotrakétát, a Kinzsalt, valamint a légkör legfölső részében a hangsebesség sokszorosával sikló, műholdas vezérlésű, manőverezni is képes, űrrepülőgép-szerű fegyvert, az Avangardot. Putyin biztosította a világot arról, hogy nagyon is valóságos fegyverekről van szó, sorozatgyártásuk meg is kezdődött.

Hiperszonikus sebességgel repülő eszközről akkor lehet beszélni, ha a hangsebesség (Mach) több mint ötszörösével halad. A földi légkörben ez hozzávetőleg több mint 6175 km/órás sebességet jelent, magasságtól, avagy a légkör sűrűségétől függően. Moszkva szerint a Cirkon robotrakéták a hangsebesség 8-9-szeresével, a Kinzsal rakéták a hangsebesség 10-12-szeresével, míg az Avangard siklórakéták Avangard a hangsebesség 27-szeresével képesek a célpontjuk felé száguldani. 

Az új fejlesztésű hiperszonikus fegyverek ezt a manőverezőképességgel párosított sebességelőnyt használják ki a világban jelenleg létező légvédelmi rendszerekkel szemben, amelyek képtelenek a röppályájuk kiszámítására, így se megcélozni, se elfogni nem tudják ezeket.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2019 decemberében közölte, hogy hadrendbe állították az első Avangard rakétarendszert a dombarovszkiji hadászati rakétaezrednél. Putyin elnök a hírrel kapcsolatban kijelentette, hogy a világon csak Oroszországnak van hiperszonikus fegyvere, történelemben most először jár élen egy teljes fegyverzetcsoport kifejlesztésében, megelőzve az Egyesült Államokat.

Kína felzárkózik

Oroszország tehát az Avangard, a Cirkon és a Kinzsal hiperszonikus fegyverrendszerek kifejlesztésével, sikeres tesztelésével és közelgő teljes hadrendbe állításával valóban lépéselőnyre tett szert, amit lélektani ütőkártyaként nem is restell használni az utóbbi hetek Ukrajnával kapcsolatos diplomáciai erőfitogtatásai során.

Mindeközben kiderült, hogy Kína, az Oroszországgal szomszédos, az USA-val nem feltétlenül baráti gazdasági és katonai nagyhatalom is hiperszonikus fegyverek fejlesztésén és tesztelésén dolgozik. Egy 2019-es katonai parádén fel is vonultattak egy sor mobil hordozóplatformra szerelt DF-17 ballisztikus rakétát, amik csúcsán DF-ZF hiperszonikus siklórakéták voltak láthatók. Ezek elvileg 2019-ben hadrendbe is álltak az állítólag sikeres tesztek után, bár egyes szakértők kételkedtek abban, hogy a működtetésükhöz szükséges szuperszámítógépes kapacitás Kína rendelkezésére áll-e.  

Tavaly nyáron aztán Kína sikerrel kipróbált egy nukleáris robbanófejjel felszerelhető hiperszonikus űrsiklót, amit rakétával állítottak alacsony Föld körüli pályára. Az új kínai hiperszonikus fegyver megkerülte a Földet, majd 40 kilométeres körön belüli pontossággal célba talált, közölték október közepén amerikai hírszerzési források.

Az amerikai külügy amikor tudomást szerzett a sikeres kínai tesztről, kapcsolatba lépett Kínával, hogy a nagy erejű új fegyverrendszerrel kapcsolatos aggodalmaikat kifejezzék. Oroszország nem osztotta ezeket az aggodalmakat: „Szövetséges és partneri kapcsolataink vannak Kínával” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 19-én. „Kína úgy fejleszti fegyveres erőit és fegyverrendszereit, hogy nem lépi túl a nemzetközi kötelezettségvállalások kereteit.”

A kínai külügy tagadta, hogy Kína új fegyvert tesztelt volna, szerintük csak egy újrahasznosítható űrrepülőgéppel hajtottak végre technológiai jellegű rutinrepülést. Michael Griffin, a védelmi minisztérium kutatásért felelős volt államtitkára mindenesetre így fogalmazott a kínai teszttel kapcsolatban:

Nem szoktam kozmetikázni a szavakat. Ez fegyverkezési verseny. És ami a lényeg: nem mi kezdtük.

Michael Griffin szerint bármelyik hiperszonikus fegyverrel rendelkező rivális állam 20-25 perc alatt képes amerikai célpontokat támadni. Ráadásul ezek a fegyverek olcsóak és rendkívül hatékonyak: miközben egy-egy hiperszonikus siklórakéta indítása legfeljebb pár millió dollárba kerül, két-három ilyennel simán meg lehet semmisíteni egy 15 milliárd dolláros repülőgép-hordozót. Michael Griffin szerint az új fegyverkezési verseny lényege, hogy Oroszország és Kína nem a hagyományos, high-tech haderőnemekben próbálnak versenyre kelni az USA-val, hanem egy merőben új technológiával kényszerítik új játszmába Amerikát, ami készületlenül áll ezelőtt. 

Nem a saját, korábbi képességeiket fejlesztik, hanem igyekeznek megkerülni a miénket.

Október végén egy második sikeres kínai tesztről is érkeztek a hírek, amik joggal nyugtalanítják az amerikaiakat. Főleg azután, hogy műholdas kémfotók is megerősítették: 

Kína három bázison legalább 250 új rakétasilót épített. Ez pedig azt jelzi, hogy a harmadik legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam gyorsította nukleáris fegyverkezési ütemét.

Észak-Korea megvédi magát

És ha mindez nem lenne elég, beköszönt a háromhatalmi versengésbe egy negyedik állam: a notórius atomhatalom, Észak-Korea. 2021 októberében, a phenjani „önvédelmi” katonai kiállításon láthatta a nagyvilág először a távol-keleti diktatúra saját fejlesztésű hiperszonikus siklórakétáját, a Hvasong-8-at, és idén januárban már három sikeres tesztről számolt be az észak-koreai állami média. A tesztek során a hiperszonikus robbanófejek állítólag rendben leváltak az indító ballisztikus rakétákról, és különféle manőverek után eltalálták a több száz kilométerre lévő tengeri célpontjaikat.

A Kim Dzsongun által személyesen felügyelt tesztek miatt összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A zárt tanácskozás előtt az USA, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Írország és Albánia is felszólította Észak-Koreát, hogy tartózkodjon a további destabilizáló tevékenységtől, és kötelezze el magát az értelmes párbeszéd mellett a teljes nukleáris leszerelés érdekében.

Az észak-koreai fejlesztésű hiperszonikus fegyverekről elég keveset tudni, a mögöttük lévő műszaki-technológiai háttérről, tényleges hatékonyágukról természetesen nem állnak rendelkezésre megbízható információk. 

Mit lép az USA?

Egy biztos, hogy az USA, a huszadik században még domináns katonai nagyhatalom mostanra legalább három oldalról áll nyomás alatt, és került korábban nem tapasztalt haditechnikai hátrányba. Az Egyesült Államok hadserege, légiereje és haditengerészete ugyanis súlyos ezermilliárd dollárokat költ olyan fegyverrendszerekre, amik a 21. században nem feltétlenül biztosítják a nagyhatalmi státuszt.

Az orosz és kínai fejlemények hatására az amerikai védelmi minisztérium lépéskényszerbe került, és mondhatni eléggé kapkodva állította át az ország katonai fejlesztési terveit az új vágányra. A jelenlegi helyzet az, hogy az USA nukleáris robbanófej hordozására képes hiperszonikus fegyvert egyelőre nem is fejleszt, viszont több szálon zajlanak olyan hiperszonikus fejlesztések, amik Amerika múltbéli technológiai fejlettségére alapoznak. Maga a hiperszonikus technológia ugyanis nem új, az X-15 rakéta-repülőgépektől, az űrsiklókon keresztül, a titokzatos X-47B személyzet nélküli űrrepülőgépig hatalmas tudás áll az USA rendelkezésére. 

Egyes szakértők a fentiek miatt nem is aggódnak igazán az új fegyverkezési verseny miatt, miközben mások azért rámutatnak, hogy az USA új fejlesztésű, konvencionális robbanófejekkel felszerelt hiperszonikus fegyvereinek egyike sincs még hadra fogható állapotban, sőt még sikeres teszteket sem tudtak felmutatni a fejlesztésbe bevont hadiipari cégek. A Pentagon kicsit rá is pirított ezekre a súlyos adófizetői dollármilliárdokat elnyelő cégekre, hogy szedjék össze magukat. Ezzel párhuzamosan az ellenséges hiperszonikus fegyverek műholdas észlelésére is nagy hangsúlyt kezdtek fordítani, hogy az USA védelmi képességeit megerősítsék az új típusú fenyegetéssel szemben.

Hiába emelte azonban a Pentagon kiemelt prioritásúvá a hiperszonikus fegyverek fejlesztését, Amerikának mostanáig nem sikerült olyan működőképes rendszerrel előállnia, mint amilyennel Oroszország, Kína és a jelek szerint már Észak-Korea, sőt valamivel kezdetlegesebb formában India is rendelkezik.

Nyitókép: Минобороны России/YouTube