Végrehajtotta első repülését az oroszok ötvenéves szuperszonikus bombázójának 21. századi változata

Január 12-én végrehajtotta első repülését az orosz légierő legújabb Tu-160M típusú szuperszonikus bombázó repülőgépe, közölte a Rosztech állami vállalat szerdán.

A gép a Rosztechen belül, az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat (OAK) részeként működő, kazanyi Tupoljev repülőgépgyárban épült. A Tu-160M a hetvenes években az amerikai B-1 bombázók mintájára kifejlesztett Tupoljev Tu-160 „Fehér Hattyú” továbbfejlesztett, modernizált változata. A hangsebesség kétszeresével is repülni képes, változtatható szárnynyilazású stratégiai bombázó jelenleg a világ legnagyobb és legnehezebb szuperszonikus harci repülőgépe.

A legújabb, nukleáris hadászati rakéták hordozására is alkalmas Tu-160M a kazanyi Tupoljev gyár saját reptéréről szállt fel és teljesítette sikeresen első repülését. A repülés 600 méteres magasságban történt, és körülbelül 30 percig tartott. A Tupoljev tesztpilótái különféle manővereket hajtottak végre a géppel, hogy ellenőrizzék a repülőgép stabilitását és irányíthatóságát.

Eredetileg száz Tu-160-as megépítését tervezték a szovjet légierő számára, de 1981 és 1996 között csak 42 készült belőle. Az orosz légierőnek 2018-ra már csak 16 régi típusú Tu-160-asa maradt. A Tu-160M program, azaz a Tu-160-as gépek modernizálása Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése nyomán indult el. A programban eddig a meglévő gépek felújítása zajlott, aminek keretében többek között új elektronikai rendszereket, új hajtóműveket, új repülésvezérlést kaptak a meglévő gépek, illetve új fegyverzetrendszerek fogadására tették őket alkalmassá. A szerdán bemutatott gép az első, ami teljesen új építésű, emiatt egyes források a Tu-160M2 jelöléssel különböztetik meg a felújított Tu-160M gépektől. Azt, hogy teljesen új építésű, a festetlen gép sárkányának mozaikos kinézetéből is jól látható, remekül meg lehet figyelni a géptörzs, a szárnyak, a hajtóműgondolák, a vezérsíkok különböző színű elemeit.

Denis Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter az új gép bemutatásakor azt mondta, hogy sikerült visszaállítani a Tu-160-as teljes gyártási ciklusát, de már az M-módosításban: korszerűsített hajtóművekkel, korszerűsített repülőgép-vezérlő rendszerekkel, navigációs rendszerekkel, új fegyverzetvezérlő rendszerekkel. A kazanyi repülőgépgyár korszerűsítése fontos szerepet játszott a gyártás újraindításában: digitális technológiák alkalmazásával megújult a műhelyek és a repülési tesztbázis felszerelése, üzembe helyezték a világ legnagyobb elektronsugaras és vákuumos titánhegesztő berendezését.

„A Tupoljev számára a Tu-160-as reprodukciója a legfontosabb projekt, amely nemcsak az anyagi és műszaki bázis megújítását és a kulcskompetenciák helyreállítását jelenti, hanem a komplex és fejlett repülőgép-komplexumok tervezésére és sorozatgyártására való képesség új szintjének elérését is” – mondta Vadim Koroljev, a Tupoljev ügyvezető igazgatója.

Nyitókép: rostec.ru