Szakértők szerint tényleg vannak hiperszonikus fegyverei Észak-Koreának

Egy új elemzés szerint a január 11-i észak-koreai rakétakísérlet nagy valószínűséggel tényleg hiperszonikus fegyver tesztje volt, és ez a Japánban lévő amerikai támaszpontokra új típusú fenyegetést jelent, írja a Breaking Defense.

Miközben az USA még csak a saját hiperszonikus fegyvereinek fejlesztésén dolgozik, konkrét eredmény nélkül, Észak-Korea az utóbbi hetekben több különböző kilövésről is azt nyilatkozta, hogy sikeres hiperszonikus fegyverkísérletet hajtottak végre. Kevesen hisznek Phenjan szavának, de Ralph Savelsberg és Tomohiko Kawaguchi szakértők új elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság valószínűleg tényleg kifejlesztett egy működőképes  hiperszonikus fegyvert.

Észak-Korea 2022-ben, kevesebb mint két hónap alatt, több rakétakísérletet hajtott végre, mint 2021-ben egész évben. A tesztek némelyike olyan rakétákkal történt, amilyeneket már korábban is fellőttek, de az új állítás Phenjan részéről az volt, hogy egy január 5-i és egy január 11-i teszt hiperszonikus rakétafegyverrel zajlott.

Észak-Korea hivatalos sajtóügynöksége, a KCNA szerint 

a január 11-i teszt során föllőtt hiperszonikus siklórakéta 600 km megtétele után vált le a hordozórakétáról, ezt követően siklórepülést hajtott végre, és tett egy fordulatot mielőtt elérte volna célpontját a kilövőhelytől mintegy 1000 km-re. 

A KCNA olyan képeket is közzétett, amelyeken Kim Dzsong Un egy elmosódott képernyő előtt áll, amelyen a jármű tervezett röppályájának rajza látható. A kezdeti irány Japán felé mutat, de később északra fordul.

A dél-koreai hadsereg megerősítette, hogy a rakéta 60 km-es mmagasságot ért el, több mint 700 km-t repült a hangsebesség tízszeresével. A japán védelmi minisztérium közzétett egy térképet a ballisztikus röppálya becsült kilövési zónájával, és elismerte, hogy a rakéta szabálytalan röppályán tovább is repülhetett volna.

A pályaelemzés szerint tényleg hiperszonikus

Arról nincs független adat, hogy a siklórakéta hol ért célt, így a kérdés az, hogy elméletben repülhetett-e a tervezett pályán. Ralph Savelsberg és Tomohiko Kawaguchi számítógépes szimulációt futtattak a korábban elemzett adatok és a rakéták méretbecslése alapján. Az eredmények megegyeznek a megfigyelt maximális magassággal és sebességgel, valamint az Észak-Korea által bemutatott röppályával. Ez a röppálya tehát hihető – és ez aggasztó, mert komoly kihívást jelent a meglévő rakétavédelem számára, írja a két szakértő.

Észak-Korea már korábban is állította, hogy képes hiperszonikus fegyvert föllőni: 2021 szeptemberében egy Hwasong-8 nevű rakétát indítottak, de a dél-koreai jelentések szerint a teszt kudarcot vallott. A 2022. januári fellövésekről készült képek alapján az új rakéták más tervezésűek: rövidebbek és keskenyebbek.

A szimulációs eredmények azt mutatják, hogy az észak-koreai siklórakéta sebessége a siklás fázisában körülbelül 1,6 km/s, azaz nagyjából a hangsebesség ötszöröse, tehát valóban hiperszonikus. A szimulált földi pálya szorosan megegyezik a Kim Dzsong Un képernyőjén megrajzolt röppályával, így ez a röppálya is hihető. A szimuláció tehát megerősíti, hogy a január 11-i kilövés valóban hiperszonikus fegyver tesztje volt. Ami még mindig nem világos, hogy a siklójármű teljesítette-e a tervezett röppályát vagy sem.

Ha Észak-Korea ilyen fegyvert kezd sorozatgyártani és hadrendbe állítani, az Japán és a Japánban lévő amerikai támaszpontok védelmére új és nagy veszélyt jelent. Az ilyen fegyver ugyanis túl gyorsan és túl alacsonyan, ráadásul kiszámíthatatlan pályán repül ahhoz, hogy a jelenlegi légvédelmi rendszerekkel érdemben védekezni lehessen ellene. 

Arról, hogy mik is azok a hiperszonikus fegyverek, hogyan áll a világban ezek fejlesztése, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Nyitókép: dél-koreai járókelő nézi a legutóbbi északi rakétatesztről szóló tudósítást, 2022. Január 31-én, Szöulban – Fotó: Jong-Hyun Kim/Anadolu Agency via Getty Images