Kínos hadiipari fiaskó: kiderült, hogy kínai alkatrész is van a legmodernebb amerikai vadászgépben

Újabb botrány árnyékolja be az Egyesült Államok legmodernebb harci repülőgépének, a Lockheed Martin F-35 Lightning II-nek amúgy sem makulátlan történetét. A rendkívül összetett rendszereket integráló, multifunkciós, szuperszonikus, lopakodó tulajdonságokkal is bíró vadászrepülő kifejlesztése az 1990-es években kezdődött a Joint Strike Fighter (JSF) program keretében. A gép prototípusa 2006-ban repült először, de az első harckész példányai csak drasztikus csúszás után, 2015-ben álltak szolgálatba az amerikai tengerészgyalogságnál.

A Lockheed Martin, a Northrop Grumman valamint BAE Systems által megalkotott F-35-öt minden idők legdrágábban kifejlesztett és egyben legtöbb hibával megvert fegyverrendszerének tartják, ami mindenestül 1,5 billió (1 500 000 000 000) dollárjába (584 850 000 000 000 azaz több mint félbilliárd forintba) fájt eddig az amerikai adófizetőknek. És nem csak a kifejlesztése került sokba. Minden idők legdrágább vadászgépének egyetlen darabja csaknem 80 millió dollárba kerül, az F-35-ös pilóták számára külön készített sisak 400 ezer dollár, a gép üzemben tartása pedig felülmúl bármilyen korábbi csata- és vadászrepülőgépet: minden repült óra 35-44 ezer dollárt emészt fel.

A gépből eddig több mint 800 darabot gyártottak, de az egyre másra felmerülő hibák miatti csúszásoknak köszönhetően a teljes gyártási kapacitást még mindig nem érte el a Lockheed Martin, és a legutóbbi hírek szerint 2023 előtt erre nincs is reális esély. Főleg ha a már említett új botrányt nem sikerül rövid időn belül elsimítani.

A Bloomberg robbantotta pár nappal ezelőtt a sztorit, ami szerint a Pentagon ideiglenesen leállította az F-35-ösök leszállítását, miután kiderült, hogy

a gép egyik fontos alkatrészét Kínában gyártják.

Hogy miért annyira kínos ez a hadiipari fiaskó? Mintha kifejezetten erről szólna az angol versike:

Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett.
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget!

(Károlyi Amy fordítása)

Egyetlen F-35-ös vadászbombázó több mint 300 ezer alkatrészből áll, ezek több mint 1700 beszállítótól érkeznek a Lockheed Martin Texasban lévő, Fort Worth-i fő összeszerelő üzemébe. A szóban forgó patkószeg, ami miatt most a ló egy kicsit elveszett, pedig nem más, mint egy mágnes. A bűnös alkatrész az F-35-ös elég kritikus részében, a hajtóműben bújik meg, azon belül is a Honeywell amerikai cég által gyártott turbinaindító egységben.

A mágnes anyaga kobalt és szamárium ötvözetéből készül. A kobalt az átmenetifémek, a szamárium a ritkaföldfémek közé tartozik, a két elem ötvözetéből (SmCo) készült mágnesek olyan erősek, mint a neodímium mágnesek, de azoknál keményebbek, tartósabbak, hő- és korrózióállóbbak, azaz összességében jobban bírják a strapát olyan extrém körülmények között, mint amilyenek egy vadászgép hajtóművében uralkodnak. A F-35-ös mágneséhez az ötvözetet tehát Kínában gyártják, igaz a mágnesezését már az Egyesült Államokban végzik.

Nem lehet se kínai, se orosz

A helyzet az, hogy a mágnessel alapvetően nincs semmi baj, azon kívül, hogy nem az Egyesült Államokban készült az anyaga. A Lockheed Martin közölte is, hogy a már leszállított F-35-ösökben lévő mágneseket nem fogják kicserélni, mert a Pentagon szerint biztonságosak, nem veszélyeztetik a repülést, és nem alkalmasak érzékeny információk megszerzésére és továbbítására. Elvégre csak mágnesek.

Mi akkor a gond? Az Egyesült Államok szövetségi honvédelmi közbeszerzési szabályai (Defense Federal Acquisition Regulation Supplement, DFARS) jelenleg tiltják a nem szövetséges államokból (elsősorban: Oroszországból, Kínából) származó nyersanyagok, alkatrészek felhasználását. Magas nemzetbiztonsági kockázatot jelentene ugyanis, ha amerikai gyártmányú fegyverekbe, fegyverrendszerekbe ellenséges országból származó alkatrészek kerülnének. És bár egy mágnes nem tud kémjelentéseket küldeni vagy szabotázsakciót végrehajtani, a DFARS szigorú szabályaira hivatkozva az F-35 Közös Programiroda utasította a védelmi szerződéseket kezelő ügynökséget, hogy ideiglenesen állítsák le a Fort Worth-i Lockheed Martin gyárban elkészült, de még le nem szállított F-35-ösök átvételét.

Az egyelőre nem világos, hogy milyen gyorsan tudja a Lockheed Martin orvosolni a hibát. A legjelentősebb amerikai hadiipari cég (ami 114 ezer alkalmazottal és százmilliárd dolláros kormányzati megrendeléseivel egyben a világ legnagyobbja is) azt mondja, hogy a jövőben a hajtóművek turbináinak gyártása során más ötvözetből készült mágneseket szerelnek majd be, és hozzájuk az Egyesült Államokból származó anyagokat használnak.

Ez azonban annyiból nem lesz egyszerű, hogy jelenleg nem nagyon van az Egyesült Államokban olyan katonai szintű cég, ami pikk-pakk elő tudna állni az F-35-ösök szélsőséges specifikációinak mindenben megfelelő szupermágnessel. Az egész fiaskó gyökere is tulajdonképpen erre nyúlik vissza. A kétezres évek közepéig ugyanis működött a General Motors autóipari óriás leányvállalata, a Magnequench nevű amerikai cég, ami neodímium (egész pontosan: neodímium-vas-bór) és SmCo mágneseket gyártott egyebek mellett a védelmi minisztérium megrendelésére is. Kínai befektetők azonban 2005-ben többségi tulajdont szereztek az autóipari cégben, és pár éven belül Kínába helyezték át a gyártás 85 százalékát. Mindeközben az USA-ban a környezetvédelmi hivatal (EPA) bezáratta a világ második legnagyobb ritkaföldfém-bányáját – egyszóval se fém, se gyár nem maradt az Egyesült Államokban a katonai célú mágnesgyártáshoz.

Kitalálnak valamit

A Lockheed Martin és a Honeywell mindenesetre fogadkoznak, hogy lesz megoldás, sőt már találtak is olyan hazai beszállítót, akitől tudnak jó minőségű, igaz más anyagból készül mágnest rendelni, írja a Defense News. Azt a Lockheed Martin nem tudta megmondani, hogy a mágnescsere után mikor indulhat újra az F-35-ösök leszállítása. 2022-ben 148-153 darab vadászgépre van élő megrendelésük, ebből eddig 88-at szállítottak le. A már elkészült, de még le nem szállított vadászgépek addig is náluk maradnak, amíg újra engedélyt nem kapnak.

A Lockheed Martin közölte azt is, hogy együttműködnek a Pentagonnal a probléma megoldásán, és olyan információkkal szolgálnak a védelmi minisztériumnak, amelyek alapján esetleg nemzetbiztonsági mentességet kaphatnak a kínai ötvözetből készült mágnesek. Ennek jóváhagyása azonban kormányzati döntést igényel, ami szintén nem várható villámgyorsan. Ha a kormány úgy dönt, hogy nemzetbiztonsági mentességre van szükség, akkor a beszerzésekért és üzemeltetésért felelős védelmi államtitkár-helyettesnek írásba kell adnia, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekét az szolgálja a legjobban, ha engedik kínai mágnesek beszerelését az F-35-ösökbe.

A nagy trükk

Történelmi távlatból nézve a kínai ötvözetből készült mágnes aprócska, megmosolyogtató közjátéknak tűnik egy jóval nagyobb léptékű, ellentétes előjelű, de valahol mégis hasonló történethez képest. Érdemes feleleveníteni a Lockheed legendás kémrepülőgépének, az 1960-as években kifejlesztett SR-71 Blackbird-nek a történetét, mert annak építéséhez is ellenséges államtól származó nyersanyagot használt az Egyesült Államok – igaz szándékosan.

A hangsebesség háromszorosával is repülni képes Blackbird-ök (és elődjeik, az A-12 különféle variánsai) kívül-belül 92%-ban titánból készültek, hogy bírják a súrlódás következtében fellépő hatalmas hőterhelést. Rich Graham ezredes, egykori Blackbird-pilóta és századparancsnok a BBC-nek 2013-ban adott interjúban elárulta, hogy az Egyesült Államokban nem állt rendelkezésére elegendő rutil érc (titán-dioxid) a szükséges számú szuperszonikus kémrepülőgép megépítéséhez.

A Szovjetuniónak, a világ fő rutilbányászának viszont volt, de nyilvánvalóan nem adtak volna belőle egy grammot se az USA-nak, ha tudták volna, hogy mire használnák. Éppen ezért az Egyesült Államok hírszerzése, a CIA titkos ércvásárlási programot dolgozott ki: kamu cégeket alapítottak, és harmadik világbeli országok közvetítésével felvásárolták a Szovjetuniótól a kellő mennyiségű titánércet. Amiből aztán megépült egy tucat A-12-es, több mint harminc Blackbird, amikkel aztán a szovjetek titkait fürkészhette az USA.

Nyitókép: Lockheed Martin