Csak idő kérdése, és az ukránok a Fekete-tengerbe robbantják az orosz agresszió szimbólumát

Az Ukrajna elleni orosz háború eseményeit szorosan figyelemmel követők már jó ideje azzal kelnek és fekszenek, hogy vajon mikor támadja meg az ukrán hadsereg ismét a Krímet Oroszországgal összekötő hidat. A Krími híd ugyanis annak ellenére stratégiai fontosságú infrastruktúra, hogy az orosz hadsereg javarészt szárazföldi útvonalakon látja el hadianyaggal és felszereléssel a kelet-ukrajnai frontokon előrenyomulni próbáló egységeit: az utánpótlás ötöde-negyede továbbra is a hídon érkezik.  

A Krími hídról érdemes azt tudni, hogy igazából nem is egy híd, hanem kettő: egy négysávos közúti és egy két vágányból álló vasúti híd vezet egymás mellett az Oroszországhoz tartozó Taman-félszigetről a Tuzla-sziget érintésével az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím kelet felé nyújtózó Kercs-félszigetére. 

A Krasznodari határterület legnyugatibb pontjától induló közúti és vasúti forgalom 19 kilométer megtétele után Kercs városától délre, a kikötő szomszédságában éri el Ukrajnát. A két híd hol szintben egymás mellett, hol eltérő magasságban vezet, a vasúti rész több szakaszon is méterekkel magasabban halad.

A híd építése két évvel a Krím bekebelezése után kezdődött, a közúti részt 2018. május 15-én személyesen Vlagyimir Putyin avatta fel, míg a vasúti hidat 2019. december 23-án adták át a személyforgalomnak (a teherforgalom 2020 nyarán indult meg). 

A szerkezet leglátványosabb része a két kosárfüles közúti és vasúti ívhíd (a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közti hajóforgalom ezek alatt halad), előtte és utána kéttámaszú vasbeton tartókkal megoldott, hosszan kanyargó szakaszok alkotják a hidat.

A híd hivatalos neve internetes szavazáson dőlt el még korábban, a legtöbb szavazatot a „Krími híd” kapta, második lett a „Kercsi híd”, míg harmadik az „Újraegyesítés híd” – egy meglehetősen imperialista hangulatú névötlet. 

A 228 milliárd rubelből (kb. 1300 milliárd forintból) megvalósított építmény Európa leghosszabb hídjának számít – még pár hétig vagy hónapig egész biztosan.

Illegális híd

A híd sorsa ugyanis elég nagy valószínűséggel meg van pecsételve. A Krím 2014 februárjában kezdődött orosz megszállása, majd a hovatartozásról kikényszerített helyi népszavazás után a félsziget annektálása a nemzetközi jog szerint törvénytelennek számít. Az államok nemzetközi közössége sosem ismerte el Oroszország részeként az orosz kormányzóság alá vont Krími Köztársaságot, az ENSZ-nagygyűlés elítélte az Oroszországhoz való tartozásról szóló népszavazást, illetve a félsziget megszállását és elcsatolását. 

A Krímre a diplomáciában ideiglenesen megszállt területként hivatkoznak, ami Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül terül el, a szuverén Ukrajna integráns részeként. Ukrajna szempontjából tehát a Krími híd egy javarészt ukrán területen (a Krím-félsziget mellett a Tuzla-sziget is Ukrajnához tartozik), illegálisan épült objektum, és mint ilyen, legitim katonai célpontnak számít az ország ellen 2014-ben indult orosz háborúban. És ezt az ukrán hadvezetés soha nem is rejtette véka alá.

A híd ugyanis kulcsfontosságú utánpótlási útvonalként szolgál az orosz erők számára, a dél-ukrajnai Herszon és Zaporizzsja régiók egy részét a hídnak köszönhetően tudták megszállni az Ukrajna ellen bő két éve indított hadműveletek kezdetén. Nem véletlen, hogy a totális orosz invázió 2022. február 24-i megindulása óta az ukrán erők többször is mértek már csapást a hídra. A legemlékezetesebb a 2022. október 8-i támadás volt, amelyről így számolt be akkor az RTL Híradója:

Az ukrán titkosszolgálat által végrehajtott akcióban egy guruló bombává alakított teherautót robbantottak fel a híd közúti részén reggel hatkor. A nagyerejű robbanásban az egyik kétsávos hídtest a Kercs-szoros vizébe omlott, míg a vasúti részen épp ott haladó üzemanyagszállító szerelvény több tartálykocsija is kigyulladt, és órákig nagy lángokkal égett.  

A tüzet a délelőtti órákra sikerült megfékezni, ehhez tűzoltó-helikoptereket vetettek be az oroszok, a Fekete-tenger vizével fojtva el a lángokat. 

A stílusosan Vlagyimir Putyin 70. születésnapjának másnapjára időzített – az orosz elnök által terrortámadásnak nevezett – akció hosszú időre kiütötte a híd teherszállítási kapacitását. A sérült, strukturálisan meggyengült szakaszok javítása, cseréje hosszú hónapokig tartott, ez idő alatt az Krím-félszigeten állomásozó, illetve a dél-kelet ukrajnai fronton harcoló orosz erők hadi, üzemanyag- és utánpótlásellátása ebből az irányból nagy mértékben lecsökkent. A közúti forgalom 2023. február végére állt helyre, a vasúti teherszállítás májusban indulhatott meg.

Logisztikai csapás

A látványos októberi akció jól szemléltette, hogy miért stratégiai fontosságú Ukrajna számára a Krími hídon áthaladó orosz szállítási útvonal eltörlése: a híd kiesése súlyos logisztikai csapást jelentett a megszálló hadseregre nézve, és közvetve hozzájárult a 2022. őszi herszoni ellentámadás sikeréhez, a novemberi pánikszerű orosz visszavonuláshoz, Herszon járási székhely felszabadításához. Rácz András Oroszország-szakértő az RTL Reggeliben a következőképp elemezte akkor a háború oroszok számára kedvezőtlen fordulatát:

Az ukrán hadsereg ezután még egy említésre méltó támadást intézett a híd ellen:

2023. július 17-én hajnalban úgymond alulról támadtak az ukránok: két robbanószerrel megrakott dróncsónakot vezettek a híd pillérei közé. A kettős detonáció a gépkocsik, teherautók átkelésére szolgáló útpályában okozott károkat: az egyik hídelem le is szakadt, a közúti forgalom az októberig tartó helyreállításig csak korlátozottan, akadozva tudott haladni. A támadás után a Krímen nyaraló oroszok pánikszerűen menekülni kezdtek a félszigetről.

Az eddigiekből jól látszik, hogy az ukrán politikai és katonai vezetésnek egybecsengő szándéka a híd megsemmisítése, fő elemeinek olyan szintű lerombolása, ami lehetetlenné teszi orosz részről a helyreállítását. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) vezetője 2024. február 25-én Facebookon közzétett videóüzenetében azt közölte, nem javasolja civileknek az úgynevezett Krími híd használatát, és hogy a közeljövőben az ukrán hadsereg folytatja a krími orosz célpontok elleni akciókat.

Budanov hangsúlyozta, hogy az ukrán erők számos olyan lépést tettek, amelyeknek köszönhetően az orosz hadsereg egyre kisebb befolyással bír a térségben:

• Az orosz fekete-tengeri flotta mostanra elvesztette hajóinak negyedét, és kénytelen volt visszahúzódni a Kaukázus távolabbi kikötőihez.
• Az orosz légierőnek is csökkent a jelenléte, a krími repülőterek, radarrendszerek és katonai létesítmények folyamatosan ukrán drón- és rakétatámadások alatt állnak.
• A Krím ukrán lakosai mindeközben a megszállókkal szembeni ellenállás jegyében folyamatosan információkkal látják el az ukrán titkosszolgálatot.

Ezt megelőzően Olekszij Nejizspapa, a haditengerészeti erők parancsnoka egy február eleji interjúban azt közölte, hogy már nem kell sokat várni, az orosz agresszor állam által illegálisan épített Krími híd még idén megszűnik létezni. A híd elpusztításának ennyire egyértelműen artikulált szándéka persze felveti a kérdést: hogyan? 

Rakéták vagy tengeri drónok?

A hidat a 2022. októberi támadás óta megkettőzött erővel védi az orosz hadsereg, egyebek mellett fegyveres járőrhajókkal, részben uszályokból álló műszaki tengerzárral, a krími hídfő közelébe telepített légvédelmi rendszerekkel igyekeznek megakadályozni az újabb ukrán támadást. A nemrég érkezett hírek szerint az ukránok javában dolgoznak ezen védelmi vonalak áttörésén, felszámolásán.

Az utóbbi hetekben, hónapokban élénk vita folyik arról, hogy Németország adjon-e Ukrajnának Taurus cirkálórakétákat. Sokan azért tartanák ezt jó lépésnek, mert a repülőgépről indítható, nagy hatótávolságú, nagy rombolóerejű Taurus rakétákkal az ukrán hadsereg képes lehet a hidat levenni a térképről. Az elképzelés kritikusai szerint viszont ehhez több, nagyon jól célzott csapásra lenne szükség, amit nem könnyű kivitelezni. A cikkünk elején említett műszaki-mérnöki sajátosságok – egymástól kissé távol eső, néhol még szintben is eltérő vasúti és közúti hídelemek – miatt nem egyszerű levegőből tökéletesen pusztító csapást mérni a hídra. Ráadásul a háború eszkalációjától tartó Scholz német kancellár a folyamatos bírálatok ellenére többször is leszögezte, hogy Németország nem ad olyan fegyvereket Ukrajnának, amikkel oroszországi célpontokat el tudnak érni. Az, hogy a Taurusok kérdése egyben a német légierő lehallgatási botrányának is központi eleme, csak oltóhab a tűzre.

Ebből a szempontból tekinthető komoly fejleménynek, hogy március elején távirányítású dróncsónakokkal sikeresen elsüllyesztették az orosz fekete-tengeri flotta egyik legkorszerűbb hadihajóját, a Szergej Kotov nevű Project 22160 osztályú járőrhajót. A Krím-félsziget partjainál, a Kercsi-szoros közelében megsemmisített járőrhajó fő feladata ugyanis pont a híd védelme volt. 

Sokkal reálisabb forgatókönyv lehet tehát a sikert sikerre halmozó ukrán fejlesztésű tengeri drónok bevetése. A fekete-tengeri eseményekből azt látni, hogy Szergej Kotovot is elsüllyesztő Magura V5 távirányítású motorcsónakok és a legújabb, egyre nagyobb robbanótöltettel felszerelt társaik megváltoztatják a tengeri hadviselést. A műanyag testű, éjjellátó kamerákkal felszerelt, alacsony észlelhetőségű haditengerészeti drónok már bebizonyították, hogy ha nagy számban támadnak, az orosz hadihajóknak nincs esélyük velük szemben, így a közeljövőben képesek lehetnek a híd pillérei elleni összehangolt támadásra is. Ha a merülésre, vízfelszín alatti haladásra is képes, nemrég kifejlesztett Maricska dróntengeralattjárók is harcképesnek bizonyulnak, akkor bőven lehet számítani a híd több szakaszának lerombolására. 

Putyin már le is mondott a hídról?

Az orosz elnökválasztás eredményének kihirdetése után Vlagyimir Putyin beszédet mondott híveinek a moszkvai Vörös téren, amiben nagy meglepetésre szóba hozta a Kercsi hidat is. Beszédéből úgy tűnt ki, mintha az örökös orosz elnök lemondott volna a hídról, jól tudva, hogy annak lerombolása elkerülhetetlen. 

Putyin következő elnöki ciklusának tervei között megemlítette, hogy a Rosztov-on-Donból induló, egyik ágán Donyeckig érő, másik ágán Mariupolt és Berdjanszkotis összekötő vasútvonalat már helyreállították és a közeljövőben a Krím fővárosáig, Szevasztopolig meghosszabbítják. Putyin a Krími híd alternatívájának nevezte az így létrejövő szárazföldi vasútvonalat.

Nyitókép: Oleksii Chumachenko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images