Az orosz turisták már menekülnének a Krímből, a vasúti híd lehet az ukránok következő célpontja

Hétfő hajnalban támadás érte a Kercsi-szoros fölött átívelő, az Oroszországot a megszállt Krím félszigettel összekötő hidat. A TASSZ orosz állami hírügynökség szerint a hídon „vészhelyzet miatt” állították le a forgalmat. Később kiderült, ez a veszélyhelyzetet két ukrán drón idézhette elő és a támadások következtében megsérült a híd közúti eleme. 

A károkról megjelent első fotók tanúsága szerint az úttest több helyen is megsérült, egy helyen az látszik, hogy az egyik hídelem megrogyott, jó 20-30 centiméterrel lejjebb süllyedt a mellette lévőhöz képest. Az oroszok azt egyelőre tagadják, hogy valamelyik hídpillér is megsérült volna, azonban az látszik a felvételeken, hogy az egyik kétsávos hídelem súlyosan megrongálódott, és a hídpillér környékén is károkat okozott a támadás. Az ukránok szokás szerint nem ismerték el az akciót, ugyanakkor Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a híd legitim célpont, mivel létfontosságú logisztikai szerepe van a Kreml háborús erőfeszítéseiben.

Erre hívta fel a figyelmet Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense is az rtl.hu-nak. A támadást a jelek szerint drón-motorcsónakokkal hajtották végre. Ezeket az eszközöket az ukránok már a Krím 2014-es megszállása óta fejlesztik, hogy ellensúlyozzák valamivel az orosz Fekete-tengeri flotta fölényét.

A támadásban két felnőtt meghalt, egy gyerek pedig súlyosan megsérült. Valószínűleg egyszerűen rosszkor voltak rossz helyen, amikor éjjel három után nem sokkal – amikor a támadás történt – a hídon autóztak.

Az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetet a Krasznodari területtel összekötő, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti Kercsi-szoroson átívelő 18 kilométer hosszú hidat (ami igazából két híd) 2016-ban kezdték építeni, a négysávos közúti hidat 2018-ban adták át a forgalomnak, a kétpályás vasúti hídon pedig 2019-ben indult meg a közlekedés. Október elején érte már támadás a hidat, egy teherautó robbant fel, amitől kigyulladt a vasúti hídon épp átmenő, üzemanyagot szállító szerelvény is. A robbantás következtében a közúti híd két sávja közól az egyik két helyen is a Kercsi-szoros vizébe omlott, illetve a másik sáv is súlyosan megrongálódott. A párhuzamosan, de magasabban futó vasúti pályán épp arra haladó, tartálykocsikat húzó szerelvény tüzet fogott, és a 6-7 tartályból kiömlő üzemanyag nagy lángokkal égni kezdett. Utána hetekig állt a vasúti forgalom a hídon, illetve hónapokra kiesett az egyik közúti sáv, ami komoly problémát okozott a Krím ellátásában.

Az akció időpontja egyébként beszédes, éjjel háromkor már nem volt nagy forgalom a hídon – így a civil áldozatok számát lehetett minimalizálni –, a sötétség pedig elrejtette a drónokat is.

Politikai szempontból azért eshetett hétfő hajnalra a választás, mert most jár le a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás, amit az oroszok nem akarnak meghosszabbítani. Az ukrán haderő korábban ennek megfelelően azt közölte, hogy orosz provokáció történt és a híd elleni támadást akarja Moszkva ürügyként használni arra, hogy ne hosszabbítsa meg a megállapodást. A Kreml hétfőn azonban azt hangsúlyozta, az ENSZ és Törökország által közvetített szerződés felmondásának semmi köze a támadáshoz.

Az ukrán akciónak súlyos pszichológiai hatása is van a szakértő szerint. Az orosz civilek nem nagyon tudnak hova menni nyaralni a szankciók, illetve beutazási tilalmak miatt, így maradt a Krím. Napok óta kilométeres torlódások alakultak ki, özönlöttek a turisták, nagyon sokan közúton próbáltak menni, így az orosz flotta partra szállító hajókat vetett be, hogy átjussanak a félszigetre.

Most viszont menekülnének a turisták, pánikba estek, viszont azon az útvonalon nem mehetnek vissza, ahonnan jöttek. A megszállt területeken mehetnének hazafelé, de az meg nem túl biztonságos útvonal. 

Emellett egy másik hatással is szembe kell néznie a politikai vezetésnek: jókora blama, hogy nem tudják megvédeni ezt az útvonalat. Ráadásul nemrég egy másik hidat is megrongáltak az ukránok Storm Shadow robotrepülővel, azt a kulcsfontosságú átkelőt, a Csonhar-hidat, ami a Krímet a Herszoni terület orosz megszállás alatt álló részével köti össze.

Kaiser szerint logisztikailag súlyosabb csapás lett volna, ha a vasúti hidat iktatják ki az ukránok, mivel az orosz haderő utánpótlása leginkább vasúton történik. Ugyanakkor, mivel a civilek most egy ideig nem fogják használni a közúti hidat, tiszta célpontot kaptak. Nincs kizárva, hogy most a vasúti hidat fogják támadni. Amennyiben az orosz utánpótlást máshogy kell megoldani, akkor kompokkal és a flotta hajóival fogják ellátni a félszigetet. Ott van még a Dél-Ukrajnában, a megszállt területeken futó vasútvonal, de az az ukrán tüzérség hatósugarában van. Rakétahajtású 155 mm-es lőszerrel több szakaszán is belőhető, a HIMARS sorozatvetőkkel vagy a Strom Shadow-kkal meg lényegében végig tűz alá vehető. Emellett az oroszoknak számolniuk kell az ukrán – helyi, vagy beszivárgó – partizánokkal, akik miatt már eddig is gyakran akadozott a vasúti közlekedés.

Annak a dél-ukrajnai területnek az elfoglalása, ahol ez a vasútvonal fut már eddig is az egyik legfontosabb célja volt az ukrán vezetésnek. De ahhoz, hogy elvágják a Krím félszigetet, sikereket kellene elérniük a front déli szakaszán, de az ellentámadás elindulása óta nem tudtak komolyabb teret nyerni. A New York Times riportja szerint egy rendkívül komoly problémát kellene megoldaniuk: 

az oroszok a többszörös védelmi rendszerüket taposóaknák millióival erősítették meg, amivel az ukrán támadó ékek egyelőre nem bírnak.

Nyitókép: A Krími híd tüzét oltják helikopterről Kercs térségében 2022. október 8-án. Fotó: MTI/EPA.