Oleg Szentpétervárról: Nagy stressz, amikor ellenzed a háborút, de a megszálló országában kell élned

A háború ellen tiltakozók felismerik egymást Szentpétervár utcáin. Rendszerint ukrán zászlós kitűzőket vagy békére utaló jeleket viselnek a metrókon és a boltokban. Olyanokat is látni, akik a maszkjukra írták fel: „Ellenzem a háborút!” A rendőrök közelében persze vigyázni kell, hiszen most már csupán azért elvihetik az embert, ha meglátják, hogy akár jelzésszerűen tiltakozik Ukrajna lerohanása ellen.

Pedig a hírek szerint semmi gond nincs: a szomszédos országban csupán „különleges katonai művelet” folyik, és nem háború. Ugyanakkor az állami média szerint az orosz hadsereg csak és kizárólag győzelmeket arat: sorra foglalják el az ukrán városokat. 

Mindennap hamis híreket hallunk. Egyik nap azt halljuk, mekkora győzelmeket aratott az orosz hadsereg, a másik nap pedig kiderül, hogy szó se volt ilyenekről 

– mondta forrásunk.

A Szentpéterváron dolgozó újságíró és aktivista, Oleg nem is akarja, hogy leírjuk a valódi nevét. Ő ugyanis egyike azoknak, akik a kormány tiltása és a kilátásba helyezett 15 éves börtönbüntetés ellenére valós híreket ír a konfliktusról. Azt viszont nyugodtan leírhatjuk – mondta –, hogy az Orosz Szocialista Mozgalom nevű baloldali szervezet kötelékében végzi ezt a munkát.

A szervezetet már ismerik a hatóságok, mivel hat tagjukat elhurcolták egy háborúellenes tüntetésről. Most arra gyűjtenek pénzt, hogy ki tudják fizetni a fejenként tízezer rubeles bírságot. Mekkora ez az összeg forintban? E cikk írásának pillanatában éppen 34200 forint, de az orosz gazdaság olyan mélyrepülésbe kezdett a nyugati szankciók miatt, hogy ez óráról órára jelentősen változhat.

Az orosz közmédia is kapkodott

Oleget arról kérdezte az rtl.hu, mennyit lát az átlagember Oroszországban az Ukrajna elleni háborúból, és hogyan vélekedik róla. Tudjuk, hogy az orosz állami média kerüli az olyan szavak használatát, mint az „invázió”, és a „támadás”, valamint a hatóságok üldözni kezdték azokat, akik szerintük „álhíreket” terjesztenek a háborúról. Az orosz propaganda ráadásul már Magyarországot is elérte.

„A hivatalos állami álláspont a háború elején nehezen született meg” – mondta Oleg. Felidézte, hogy addig még lehetett érteni a híreket, amíg csak a két szakadár népköztársaság, a donyecki és a luhanszki elfoglalásáról volt szó. 

Viszont ahogy az orosz hadsereg bevonult az ország többi részére, a hivatalos híradások késni kezdtek, és zavarosak, megbízhatatlanok lettek.

Szerinte elsőként a független médiából lehetett értesülni a háborúról, ahol hiteles képet adtak a helyzetről. Az orosz médiát nagyrészt az állam kontrollálja, de szerencsére akadnak kivételek: a Novaja Gazeta című lap például szolidaritásból már az invázió első napján bejelentette, hogy következő száma ukrán és orosz nyelven is meg fog jelenni.

„Csupán a második napon hallottuk először a médiából az állam hivatalos álláspontját arról, hogy szimplán az oroszok védelmében rohanták le Ukrajnát, és nácitlanítanak” – idézte fel  a múlt heti tudósításokat Oleg.

Ők helyszíni beszámolókra és független közvetítésekre támaszkodtak, de a „különösen megbízhatatlan” állami közlések tovább nehezítették a tudósítás folyamatát. Volt, hogy egy hírről értesülve több órát is vártak, mielőtt megírták volna, hogy kellőképpen ellenőrizhessék az információt.

A Kreml az elején még azt mondta, hogy két-három napig tart csak a hadművelet. De már egy hét eltelt, és szerintem az is reális, hogy akár több hónapig is eltarthat

– mondta.

Város-vidék ellentét a háború megítélésében

Oleg arról is beszélt, hogy Szentpéterváron és a nagyvárosokban máshogy viszonyul a többség a háborúhoz, mint a kisvárosokban és a vidéken. Ő úgy látja, hogy a városiak nagy része a háború ellen van: erre az is bizonyíték, hogy rögtön az első napon már sokan tüntettek a beavatkozás ellen. Köztük volt a Szocialista Mozgalom hat tagja is, akik emiatt börtönben töltötték a háború első éjszakáját. 

„Háborúellenes hangulat van Szentpéterváron. Ha az utcán sétálsz, több olyan embert láthatsz, aki valamilyen szimbólummal tiltakozik az invázió ellen. Viszont az utóbbi időben már ilyen apró kiállások miatt is tartóztatott le embereket a rendőrség” – mondta.

Szerinte ugyanakkor nem ez a tipikus hozzáállás: vidéken, ahol általában alacsonyabb az életszínvonal, sokkal nagyobb a konzervatív Putyin-támogatók aránya. Viszont mivel Oleg a munkája miatt nem hagyta el a várost a háború kitörése óta, nem tudja pontosan megmondani, a vidéki emberek hogyan viszonyulnak a támadáshoz.

Ugyanakkor a városiak álláspontja korántsem egységes. „Többen is vannak, akik Putyin külpolitikájának egészét támadják. Mások egyetértettek a Donyeckbe és Luhanszkba való bevonulással, viszont egész Ukrajna lerohanása már sok számukra.”

Arról is beszél: több korábbi keményvonalas „Putyin-rajongó” is kevésbé bízik már az elnökben, mint amennyire egy héttel ezelőtt ilyenkor bízott benne.

Baloldali aktivistaként viszont nagyon rosszul esett neki, hogy az oroszországi Kommunista Párt hivatalos közleményében kiállt a háború mellett. Arról beszélt: ezen a párton belül is komolyan megoszlottak a vélemények, és a kiállás nem minden tag álláspontját tükrözte. Több parlamenti és helyi kommunista is ellenzi az inváziót.

Már érzik a szankciókat is

Időközben számtalan nyugati szankció született Oroszországgal szemben. Például az EU megszavazta, hogy kitiltják a Roszatomot az unió területéről, de az orosz bankokat is korlátozzák, valamint leválasztották az országot a SWIFT-rendszerről. Több magánvállalat is fellépett az agresszió ellen: az Apple például felfüggesztette az értékesítést az ország területén.

Oleg azt mondta, az átlagos orosz két dolgot érez ebből: az élelmiszerárak növekedését, valamint a banki szolgáltatások akadozását. „A legtöbben nem járnak gyakran iPhone-okat és Nike-t venni, de élelmiszer mindenkinek kell” – mondta, megjegyezve, hogy akár 20-40 százalékot is drágultak egyes termékek a boltban.

Sokakhoz hasonlóan ő is úgy döntött, hogy nagy összegű készpénzt vesz fel, mivel „senki sem tudja, hogy holnap működni fognak-e a bankkártyák”. Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy az oroszországi ATM-ek előtt hosszú sorok állnak.

„Nagyon nagy stressz nehezedik rád, amikor ellenzed a háborút, viszont a megszálló országában kell élned” – mondta.

Nyitókép: Szentpétervári háborúellenes tüntetésre gyülekeznek március 2-án. Forrás: Szergej Mihailicsenko/Anadolu Agency/ Getty Images