„Olyasmi jön, amit még nem láttunk” – Zuhan a rubel, összeomlás jöhet

A rubel legalább 25 százalékos gyengülésére számít Moszkva a pénzpiacok hétfői nyitását követően, miután hétvégén az Európai Unió és az Egyesült Államok példátlan gazdasági szankciókról döntött Oroszországgal szemben – írja a Guardian. A BBC szerint 30 százalékot is elér a rubel zuhanása az amerikai dollárral szemben az újabb szankciók bejelentése után. 

Az orosz jegybank valóban radikális lépésre szánta el magát: bejelentette, hogy 9,5-ről 20 százalékra emeli az irányadó kamatát, hogy ellensúlyozza a rubel leértékelődésének és a magasabb inflációnak a kockázatát.

Arra is kötelezték az orosz cégeket, hogy devizabevételeik 80 százalékát adják el a jegybanknak.

A BBC idézi az orosz jegybankot, amely arra utasította a brókereket, hogy függesszék fel minden olyan külföldi jogi személy és személy megbízásának teljesítését, akik orosz befektetéseiket, például részvényeiket és részvényeiket eladnák. Közölték: még nem döntöttek arról, hogy hétfőn kinyit-e a moszkvai tőzsde a deviza- és pénzpiacon kívül. 

Hétvégén döntés született arról, hogy az orosz bankokat kizárják a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. (Hogy mi az a SWIFT és miért annyira fontos, arról ebben a cikkünkben olvashatnak.) A nagy orosz bankok, például a Sberbank és a VTB Bank lehetővé tették ügyfeleiknek a rubelbetéteikhez való hozzáférést és az euró, illetve dollár váltását is. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban hétfőn reggel közölte: az orosz Sberbank 100 százalékos tulajdonában lévő Sberbank Europe valószínűleg csődbe megy horvát és szlovén egységeivel együtt. „A Sberbank Europe AG és leányvállalatai jelentős betétkiáramlást tapasztaltak a geopolitikai feszültségek hírnevére gyakorolt hatása miatt” – áll az EKB közleményében. „Ez likviditási helyzetének romlásához vezetett” – fogalmaznak és hozzáteszik: nincsenek olyan intézkedések, amelyek reális eséllyel hoznák helyre ezt a pozíciót. Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a bejelentés nyomán a Magyar Nemzeti Bank kétnapos bankszünetet rendelt el a magyar Sberbanknál. Az ügyfelek kártyás tranzakciókat indíthatnak, számlaműveleteket azonban nem.

A Guardian szerint a várható gazdasági turbulencia mérföldkő lehet, mert az ukrajnai válság hatása első alakommal éreztetheti hatását az átlagemberek szintjén is. Ennek előjele, hogy a Brent olaj ára a határidős jegyzésekben hét százalékkal emelkedett hétfőn.

„Olyasmi jön, amit még nem láttunk” – mondta Szergej Guriev, a francia Sciences Po közgazdász professzora, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egykori vezető közgazdásza.

Már vasárnap délelőtt hosszú sorok kígyóztak egyes orosz bankautomaták előtt. 

A valuta utáni hajsza azonban várhatóan hétfőn, a piacok nyitásával indul el igazán. A rubel zuhanásának már vannak jelei:

vasárnap estére az orosz Tinkoff Bank 89 rubelért vásárolt dollárt, és 154 rubelért adta el, ami közel duplája az alig három héttel ezelőtti árnak. 

Az orosz jegybankot érintő szankciók megnehezítik, hogy a központi bank érdemben tehessen a rubel gyengülése ellen.

Maria Shagina, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézete és a Genfi Nemzetközi Szankcióhálózat munkatársa szerint a kivetett korlátozások példa nélküliek. Korábban csak Iránt, Venezuelát és Szíriát helyezték hasonló nyomás alá. A szankciók egyes részletei továbbra sem ismertek,elképzelhető, hogy a nyugati kormányok kivételt tesznek az olaj- és gázfizetéseknél. Ám az orosz központi bank elleni szankciók erőteljes hatást hozhatnak, mivel azok a jegybank 630 milliárd dolláros tartalékának jelentős részét befagyaszthatják a G7-országokban.

„Ennek pszichológiai és reputációs hatása van, mert most senki nem akar Oroszországgal foglalkozni” – mondta Shagina. A Guardian idézi Elina Ribakovát, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdászát a hét elején azt jósolta, hogy a jegybankot sújtó szankciók pénzügyi és gazdasági válságot idézhetnek elő Oroszországban például a masszív „dollárosítással” és a pénzügyi szektor lerombolásával. Ráadásul az Oroszországgal folytatott kereskedelem is sokak számára teljesen ellehetetlenül, ez pedig az energiahordozók árát is jelentősen megütheti.

Úgy tűnik, hogy az autógyártók, köztük a Mercedes Benz, az Audi, a General Motors és a Jaguar-Land Rover leállították az áruszállítást Oroszországba. Az iPhone-okat és más termékeket árusító üzletek pedig azt mondták orosz újságíróknak, hogy nem kapnak újabb szállítmányokat, bár az ok egyelőre nem tisztázott.

Nyitókép: The Inter Crab / Twitter