Négy kérdés az orosz-ukrán háborúról, ami eldöntheti a választást

Alig több mint egy hónappal az országgyűlési választás előtt teljesen új helyzet állt elő a hazai belpolitikában: ha elhúzódik az orosz-ukrán háború, akár az is előfordulhat, hogy az ország külpolitikája lesz a legfőbb kampánytéma, márpedig erre a rendszerváltás óta még nem volt példa.

Az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor egyelőre megjósolhatatlan, milyen hatással lesz a konfliktus a szavazók viselkedésére. Az április 3-i választást ugyanis várhatóan olyan kérdések határozzák majd meg, amelyekre csak a következő napokban, hetekben lesz válasz:

• Mi lesz a háború kimenetele? 
• Rövid vagy hosszú ideig tart majd a konfliktus?
• Visszaüt Orbán Viktorra, hogy eddig Oroszországgal is jó viszonyt ápolt, vagy új tartalommal tudja megtölteni a fideszes külpolitikát?
• Mennyire sikerül az ellenzéknek áttörni a médiabuborékot a háborúval kapcsolatos üzenetekkel?

Hosszú vagy rövid háború?

„Egy héttel ezelőtt még azt hittük, az lesz a fő kampánytéma, hogy a kormány milyen családpolitikai intézkedéseket hozott, vagy hogy miért tartottak házkutatást Iványi Gábor metodikus lelkész egyesületénél” – emlékeztetett Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. „Mára ezek teljesen háttérbe szorultak, Horváth Csaba és Molnár Zsolt szocialista politikusok vélt korrupciós ügyeivel, az egészségügy helyzetével, a tanársztrájkkal vagy a választóknak különböző jogcímeken kiosztott pénzekkel együtt” – tette hozzá.

Szerinte a parlamenti választásig hátralévő hetekben akkor térhetnek vissza hangsúlyosan ezek a belpolitikai témák, ha az ukrajnai harcok néhány napon belül befejeződnek.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint is a háború kimenetele lesz az egyik legfontosabb kérdés. „Ha például elhúzódik, súlyosbodik, akkor most először a külpolitika lesz a legfontosabb tényező egy választáson. 

Ha a következő hetek a rendeződés felé mutatnak, akkor is meghatározó lesz a háborús konfliktus, de akkor inkább a belpolitikai szűrőn keresztül: például ismét középpontba kerülhet a rezsicsökkentés témája

– mondta. Szerinte az orosz-ukrán háború belpolitikai hatásainak mértékét jól jelzi, hogy néhány napja még megkérdőjelezhetetlen volt az orosz hátterű befektetési bank helyzete és Paks 2 bővítése is, most viszont a legújabb uniós szankciók következtében szinte biztos, hogy a kormány kénytelen lesz meghátrálni ezekben a kérdésekben.

A külpolitika újratervezése: Putyin és a menekültek

„Az orosz-ukrán háború kitörése egyértelműen a kormányt hozta nehezebb helyzetbe, megkérdőjeleződött ugyanis az elmúlt 12 év külpolitikája” – fogalmazott Virág Andrea.

Mint mondta, Orbán Viktor az elmúlt években jó viszonyra törekedett az oroszokkal, gyakran bírálta Brüsszelt, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig úgy láttatta, mint aki egy megbízható partner és vele is találkozott a legtöbbet a fontosabb külföldi vezetők közül. A háború miatt azonban kénytelen volt elítélni korábbi szövetségesét, 

a Fidesz szavazóinak pedig el kell magyaráznia, hogy miért volt vállalható az eddig vitt Oroszország- és menekültpolitika. 

Ez a munka Virág Andrea szerint már elkezdődött, de nem tudni mennyire lesz sikeres.

A közvélemény a felmérések szerint jelenleg két dolgot vár el: Magyarország ítélje el az inváziót és segítsen a menekülteknek. „A Fidesz ennek megfelelően cselekszik, de nem teljesen egyértelműen, ami megzavarja a szavazókat. Egyrészt a korábban vitt politika kérdőjelezi meg ezt a magatartást, másrészt pedig az olyan gesztusok, mint hogy Magyarország nem engedi át a területén a fegyverszállítmányokat” – tette hozzá.

László Róbert szerint a Fidesznek több mint egy évtizednyi harci retorika után most azt kell elhitetnie, hogy ez a párt a „leggalamblelkűbb”, amelynek a béke mindennél fontosabb. Úgy vélte, egyértelműen zavar látható a fideszes táborban és a kormánypárti kommunikációban, de már folyik a politika új tartalommal való megtöltése. A taktika pedig az eddigiekhez igazodik, azaz 

jókra és rosszakra osztják a társadalmat: aki nem a kormány politikáját támogatja, az háborúpárti és bele akarja sodorni Magyarországot a konfliktusba.

„A politika iránt aktívan érdeklődő fideszesek körében érezhető a zavar, és ez okozhat is veszteségeket a kormányoldalnak. Sokan vannak viszont azok is, akiknek csak halvány képük van Orbán Viktor oroszbarátságáról, ők csak azt tudják, hogy a miniszterelnöknek hisznek és benne bíznak. 

Ha a miniszterelnök most is képes lesz teljes meggyőződéssel képviselni az új álláspontját – ha úgy tetszik, továbbra is uralni a pillanatot –, akkor ez hiába megy szembe a korábbiakkal, hívei közül kevesen fogják megkérdőjelezni a hitelességét

– mondta László Róbert. Megjegyezte: ha nem is zökkenőmentesen, de sikeresen vitte át az elmúlt időszakban a saját szavazóin, hogy egy antikommunistának mondott párt vezetőjeként baráti viszonyt ápolt Vlagyimir Putyinnal. 

Szerinte kisebbségben vannak, akik érzékelik a zavart, de úgy vélte, ez sem elhanyagolható, szoros választás esetén néhány tízezer szavazó is sokat számít. Márpedig sokan csak az utolsó hetekben döntenek arról, hogy kire szavaznak – tette hozzá.

Az ellenzék tehát lehetőséghez jutott, azonban az összefogásban résztvevő pártok ismét az egyik legnagyobb gondjukkal találták magukat szembe: hiába lenne valószínűleg népszerű, amit mondanának, nem tudják eljuttatni üzenetüket a választók egy részéhez.

Segít a baráti média

„Orbán Viktornak nem azért van esélye arra, hogy egy gyökeresen új narratívát átvigyen a szavazótáborán, mert annyira kivételes politikus, hanem azért, mert olyan masszív véleménybuborékban képes tartani a saját szavazóit, amelyen nem hogy az ellenzék, de a valós hírek is alig képesek áthatolni. 

Szabadabb, színesebb médiakörnyezetben a kormányfőnek nem volna esélye egy ilyen pálfordulást fájdalommentesen végrehajtania. A mai magyar valóságban viszont még mindig ő a választás esélyese 

– fogalmazott László Róbert.  

Virág Andrea úgy látja, hogy az ellenzéknek nagyobbak a lehetőségei, mert eddig is elutasították az oroszbarát, valamint menekültellenes politikát. A bizonytalan szavazók ráadásul – az egész társadalomhoz hasonlóan, de a fideszes szimpatizánsoknál jobban – EU-pártiak, így ez a tematika hatással lehet rájuk. Itt azonban ismét előtérbe kerül majd a háború kimenetele: 

ha ugyanis elhúzódnak a harcok és esetleg Magyarország határaihoz közelebb lesz a frontvonal, akkor a félelem az uralkodó kormányerők mögé állíthatja a lakosság egy részét.

Az mindenesetre biztos, hogy az invázió a Fidesznek jön sokkal rosszabbul, Orbán Viktornak pedig már az is kellemetlen, hogy nem sokkal a támadás előtt „békemisszionáriusként” ment Moszkvába. „Gyorsan megcáfolta a valóság a kormányfőt, ami miatt a mindentudásába, hitelébe vetett hit meginoghatott néhány szimpatizánsban. Nem először nyúlt mellé, de ez minden korábbinál nagyobb volumenű, nehezen kezelhető, és az időzítése is kedvezőtlen. Ezzel együtt is minden eszköze megvan ahhoz, hogy korrigáljon” – mondta László Róbert.

Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI