Orbán Viktor: Az egyetlen épelméjű esély, ha Donald Trumpra fogadunk

Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter után szólalt fel.

A miniszterelnök azt mondta, az európai politikában hagyományosan kétfajta bázisa lehet a gazdaságpolitikának: kamarai alapú, vagy szakszervezeti alapú. Az utóbbi egész Nyugat-Európában „elvékonyodott és elgyengült”, ebből fakadnak szerinte az európai baloldali pártok nehézségei. A „piacbarát, vállalkozóbarát, a teljesítményre épülő politikát támogató politikai erők” mögött munkaadói háttér áll Orbán szerint.

Azért tartják a miniszterelnököt általában, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el

– vázolta saját szerepét. Szerinte ahhoz, hogy stabil legyen egy közösség, „kell néhány józan paraszti észen nyugvó tétel, amit sohasem sérthet meg semmilyen tudományos gazdaságpolitikai nézet”.

Az egyik ilyen „egyszerű paraszti bölcsesség” – így a miniszterelnök –, „hogy mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mintha mi tartozunk másoknak”. Ez a helyzet nem áll fenn, szerinte „megörökölt”, nagyon magas adósságrátával küzdünk.

Azt is mondta, hogy „mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk”. Szerinte a „kommunisták azt gondolták, úgy is lehet jól élni, ha az emberek nem keresnek”, de ez nem így van, viszont egyelőre még többet költünk, mint amennyit keresünk (itt a költségvetési hiányra gondolt). A harmadik szempont, hogy „jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni”, a negyedik pedig, hogy „mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk”.

Az a jó hír, mondta Orbán, hogy a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak. Szerinte 2020-ig a dolgok „egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak”, de akkor jött a covid, és „vissza kellett kapcsolni a sebváltóval”. Ám arra lát esélyt, hogy 2024-ben ritmust tudnak váltani, feljebb tudnak kapcsolni és nagyobb lendületet tudnak venni, mert a válság „nem zúzta össze a magyar gazdaságot”.

Ennek egyik oka, hogy „hagytuk, hogy az emberek keressenek és hagytunk, hogy a vállalkozók is keressenek”, és „miközben a nyugat megbotlott, aközben a keleti lába a gazdasági kapcsolatrendszerünknek továbbra is virágzott”.

Megemlítette, hogy a magyar beruházók is szépen feljöttek már a saját országukban a negyedik helyre, de ez szerinte egyben szégyenletes is, ha belegondolunk, hogy még mindig csak itt tartunk 30 évvel a rendszerváltás után. „Egy normális gazdaságban, egy erős tőkepozícióval rendelkező gazdaságban mégiscsak az lenne a normális, hogy az első számú beruházó mégiscsak mi legyünk a saját hazánkban, de olyan mélyről indultunk és olyan hátulról, hogy ez a mostani pozíció megbecsülendő” – jelentette ki.

Úgy látja, átalakul a világ gazdasági és politikai térképe. „Azt látjuk, hogy a világ nyugati fele és a világ nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent, ami a világban történik”, ilyen az orosz-ukrán háború szerinte. „A nyugat az beleugrott ebbe a háborúba, ők úgy beszélnek erről, mint a mi háborúnk, csak mi magyarok vagyunk kivételek ez alól” – állította. Ilyennek gondolja a Tajvan körüli konfliktust is, ebben pedig „a geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát”.

Szerinte „ha versenyképesek lennénk, akkor nem politikai eszközökkel akarnánk megállítani a keletiek előretörését, hanem egy gazdasági versenyben akarnánk ugyanezt a célt elérni, de erre nem vagyunk képesek ebben a pillanatban”. Ha visszatér a hidegháború, akkor a kelet és nyugat határa megint itt fog húzódni, csak most nem Magyarország nyugati, hanem keleti határán – vélte Orbán, aki szerint „ugyanúgy egy nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos poros perifériája leszünk”.

„Ám ha együttműködő kereskedelem van, akkor mi két világ közt olyan ország leszünk, amiben mind a két világ megtalálja saját lehetőségét” – mondta, ezért fontosak szerinte azok a beruházások, amelyek azt a modellt követik, hogy „jön egy nyugat-európai cég, és érkezik mellé egy kínai vagy dél-korai cég, és ezek együttműködnek Magyarország területén”.

A magyar gazdaságpolitika arra teszi meg tétjeit, hogy sikerül nekünk ezt a két világ közötti állapotot fenntartani

– mondta Orbán, aki szerint világos, hogy a nyugat részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről. Az oroszokkal való gazdasági együttműködést is csak ott adjuk fel, ahol az európai szankciók ezt kizárják. „Ahol nem zárják ki, ott az a cél, hogy inkább erősödjön a gazdasági együttműködés, mert a háború vége után is lesz élet, lesz kereskedelem” – jelentette ki.

Szerinte az már teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a háborút a nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben. Azt mondta, nem kell orosz-ukrán háborúról beszélni, ez egy „proxy háború”, Ukrajna legfőbb erejét azok adják, akik mögötte állnak, ez egy „orosz-nyugati háború”. Szerinte az is igaz, hogy az oroszok a háborút a nyugattal szemben nem fogják megnyerni. Egyetlen megoldás van: előbb-utóbb béketárgyalások lesznek, és az a kérdés, hogy előbb, vagy utóbb.

Aki úgy értelmezi, hogy az idő inkább az ő oldalán van, az még folytatni akarja a harcot, aki meg úgy, hogy nem az ő oldalán, az le akarja zárni, Nyugat-Európában pedig egy nagy vita van erről előttünk: mi vagyunk az egyetlen ország, amelyik azt mondja, hogy az idő az oroszok oldalán van, ezért nekünk az az érdekünk, hogy minél hamarabb lezáruljon a háború. A kérdés, hogy az orosz határ közelebb jönne hozzánk vagy sem – mondta.

Orbán szerint fenyeget bennünket az a veszély, hogy az oroszok csak az amerikaiakkal lesznek hajlandók tárgyalni, így az egész európai biztonsági berendezkedés újra egy orosz-amerikai megállapodáson múlik, mert az európaiak elmulasztották, hogy saját stratégiát fejlesszenek ki, vagy inkább ne vegyenek részt a konfliktusban. „Az önök gazdasági tevékenységének közvetlen biztonsági környezete nem néz ki jól” – mondta, innen nézve az egyetlen „épelméjű esélynek” azt tartja hazánk részéről, ha Donald Trump visszatérésére fogadunk.

Emellett szerinte az európai választások is nagy jelentőségűek lesznek az ésszerűség szempontjából, mert „ma Európában egy ideológiavezérelt politizálás zajlik”, akik a legfontosabb pozíciókat elfoglalják, azok „tipikusan baloldali, ideologikus gondolkodású emberek”.

Arra van szükségünk, hogy ideológiaorientált baloldali kormányzás helyett egy jobboldali, a valóságot jobban tisztelő és a gazdaságpolitikát a valóságból levezetni akaró politikai kurzus jöjjön Európába

– közölte.

Azt is kifejtette, hogy meg van győződve arról, hogy Magyarország csak nyitott gazdaságként, a világgazdaságban részt véve, hatalmas exportteljesítményt nyújtva képes a magyarokhoz méltó életet teremteni. Ma a külföldiek, akik itt vannak, sok profitot megtermelnek, de ebből az elmúlt évek átlagát tekintve 4-6 milliárd eurót kivisznek. Ezzel csak akkor tudunk együtt élni, ha legalább ennyit be tudunk gyűjteni a világból, a magyar vállalkozók haza tudnak hozni ennyit a jelenlegi 1,3-1,5 milliárddal szemben.

Végül beszélt arról is, hogy mi van, ha a kormány tétjei nem jönnek be az amerikai és brüsszeli választásokon. Közölte: elvből nem készítenek B terveket, ilyen helyzetre „nem tervekkel kell fölkészülni, hanem habitussal”. Egy 1848-49-es szabadságharcról szóló könyvben olvasta, hogy a parancsnok a legjobb hírnek nevezte, amikor teljesen bekerítették őket, mert akkor minden irányban támadhatnak.

Ez a B terv, tisztelt hölgyeim és uraim

– mondta Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán