2026. szeptember 8. 7:00
Egy elszalasztott lehetőség, túl sok munka vagy túl kevés idő azokkal, akik igazán fontosak: életünk során sok mindent megbánhatunk. Van azonban egy visszatérő minta, amely különösen sok embernél előkerül. A jó hír, hogy ha időben felismerjük, még tehetünk azért, hogy később ne kelljen miatta bánkódnunk.
Mi lett volna, ha elfogadom azt az állást? Ha kimondom, amit érzek? Ha több időt töltök a családommal? Ha nem halogatom évekig azt, amire valójában mindig is vágytam?
A megbánás különös érzés: sokszor nem az fáj a legjobban, amit megtettünk, hanem az, amit soha nem mertünk megtenni. Michael Gervais pszichológus szerint a megbánással kapcsolatos beszélgetésekben újra és újra ugyanaz a tényező kerül elő: az idő, és az, ahogyan felhasználjuk.
„Majd egyszer” – aztán egyszer csak késő lesz
Sok vágyunkat nem adjuk fel tudatosan. Egyszerűen elhalasztjuk. Maradunk a biztos munkahelyen, pedig régóta másra vágyunk. Nem hívjuk fel azt az embert, akit hiányolunk. Egy utazás, új hobbi vagy régóta dédelgetett terv mindig átkerül a következő évre.
Gervais szerint ezekben a helyzetekben gyakran már akkor érezzük, hogy valami fontosat hagyunk ki, amikor meghozzuk a biztonságosabb döntést. Évekkel később pedig könnyen megszületik a gondolat: bárcsak megpróbáltam volna.
Öt mondat, amely különösen gyakran visszatér
Hasonló következtetésre jutott Bronnie Ware is, aki éveken keresztül életük végén járó embereket ápolt. Tapasztalataiból született The Top Five Regrets of the Dying című könyve.
Az általa összegyűjtött öt visszatérő megbánás lényege:
- bárcsak lett volna bátorságuk a saját életüket élni, nem azt, amit mások vártak tőlük;
- bárcsak ne dolgoztak volna ennyit;
- bárcsak bátrabban kimondták volna az érzéseiket;
- bárcsak nem veszítették volna el a kapcsolatot a barátaikkal;
- bárcsak megengedték volna maguknak, hogy boldogabbak legyenek.
A közös pont feltűnő: ezek jelentős része nem egy-egy rossz döntésről szól, hanem elmulasztott lehetőségekről.
Miért nem tesszük meg azt, amire valójában vágyunk?
A változás bizonytalansággal jár. Félhetünk a kudarctól, attól, hogy csalódást okozunk másoknak, vagy egyszerűen attól, hogy elveszítjük azt a biztonságot, amit már ismerünk.
Nem minden álmot lehet természetesen szó szerint megvalósítani. De sokszor létezik kisebb, reálisabb út ugyanahhoz az élményhez. Lehet, hogy valakiből már nem lesz világhírű énekes, de ettől még elkezdhet énekelni egy kórusban, ha mindig is erre vágyott.
A legfontosabb különbség a múlt és a jelen között
A múltbeli döntéseinken már nem tudunk változtatni. Azon viszont igen, amit ma teszünk.
Éppen ezért érdemes lehet megfigyelni, melyik az a gondolat, amely újra és újra visszatér. Van valaki, akit régóta fel szeretnénk hívni? Egy munka, amelyet valójában már nem szeretünk? Egy terv, amelyre évek óta azt mondjuk, hogy majd egyszer?
A megbánást teljesen kiiktatni az életünkből aligha lehet. De ha van valami, amiről már most azt sejtjük, hogy tíz vagy húsz év múlva fájni fog, hogy nem tettük meg, talán éppen ez az egyik legerősebb érv amellett, hogy ne várjunk vele addig.
Fotó: Magnific
Ez is érdekelhet
- Miért vannak rémálmaink? Mutatjuk mit jelenthetnek
- A nárcisztikus anya 5 ismertetőjele, amit nehéz figyelmen kívül hagyni