2025. december 30. 9:00
Az új év első napja nemcsak fogadalmakról szól, hanem arról is, mit teszünk a tányérunkra. Magyarországon generációk óta él a hit, hogy bizonyos ételek szerencsét, pénzt és bőséget hoznak. De honnan jönnek ezek a babonák, és miért ragaszkodunk hozzájuk ma is?
Lencse: az apró szemek nagy ígérete
Ha újév, akkor lencse. A hagyomány szerint a sok apró szem az aprópénzt jelképezi, minél többet eszünk belőle, annál jobban áll majd a kassza. Nem véletlen, hogy lencsefőzelék, lencseleves vagy akár lencsesaláta kerül az asztalra január elsején. Egyszerű, olcsó, és a hit szerint működik – ennél magyarabb kombináció kevés van.
Malac: aki kitúrja a szerencsét
A malac újévkor igazi főszereplő. A babona szerint előre túrja a szerencsét, szemben a baromfival, ami hátrafelé kapar – így az balszerencsét hozhat. Ezért kerülik sokan a csirkét, pulykát, és választják inkább a sertést: sült formában, kocsonyában vagy virsliként.
Amit jobb elkerülni január elsején
A hal megosztó: egyesek szerint szerencsét hoz, mások úgy tartják, elúszik vele a jó szerencse. Baromfit sok helyen kifejezetten tilos enni újévkor. A maradék kérdéses, a hagyomány ugyanis azt mondja: az év első napján bőséget kell mutatni, nem spórolni.
Babonák a modern konyhában
Ma már kevesen hisznek vakon ezekben, mégis sok családban reflexből kerül lencse és malac az asztalra. Mert mi baj lehet belőle? Ha mást nem, ad egy jóleső érzést, egy kapaszkodót az év elején – és néha pont erre van a legnagyobb szükség.
Hagyomány, ami összeköt
Ezek a szokások nemcsak a szerencséről szólnak, hanem az összetartozásról is. Ugyanazt esszük, amit a nagyszüleink ettek, ugyanazzal a reménnyel: legyen jobb, könnyebb, bőségesebb az előttünk álló év.
Nyitókép: Pexels